Mi volt előbb…?
Az októberben tartott Tojás Világnapja alkalmából a tojás fogyasztását népszerűsítette az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (MTTSZ).
A tojás fogyasztása az utóbbi években dinamikusan növekszik, ahogy a hazai előállítás volumene is. A promóció célja a tojás kiváló minőségének, értékeinek és sokszínűségének bemutatása volt.
– Hazánk tojásból nettó értékben nettó exportőr, mennyiségben nettó importőr – mondta el egy sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. – Az utolsó adatok alapján 84% az önellátottsági szint, ezért fontosak a tojótyúktelepek fejlesztései. Az Európai Bizottság az „End of the cage age” elnevezésű civil kezdeményezés kapcsán bejelentette, hogy 2023-ig megvizsgálja a ketreces állattartás teljes tilalmának lehetőségét. Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együtt úgy ítéli meg, hogy e lépés a tojáságazat és a fogyasztók érdekeit is sértené, illetve ellentétes a környezeti fenntarthatósággal, ezért kiáll a tartástechnológia értékeiért. Minden tartásmódban termelt tojás kell ahhoz, hogy a boltok polcait fel tudják tölteni.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy az egy főre eső tojásfogyasztás 2013 óta folyamatosan emelkedik, jelenleg évente több mint 240 darab tojást fogyasztunk fejenként, de az elmúlt 30 év folyamán volt ez a szám jóval magasabb is.
Szép Imre, a Tojástermelők Szövetségének elnöke kifejtette, a cél a teljes önellátottság megteremtése étkezési tojásból, mára az igény 85-90%-át termelik meg a magyar vállalkozások. 2013-tól 2020-ig 30%-kal nőtt a regisztrált termelés, 860 millió darabról 1,1 Mrd darabra. Jelenleg a termelőknek sok nehézséggel kell szembenézniük, hiszen az elmúlt félévben a takarmányár 35%-os drágulását a tojásfelvásárlási ár 11%-os emelkedése messze nem kompenzálta.
A termelőket tömörítő szövetség és a Baromfi Termék Tanács úgy véli, hogy mind a négy termelési rendszer (ketreces, alternatív szabadtartás és biotartás) egyformán szükséges a biztonságos élelmiszer-ellátáshoz, egyiket sem lehet eltüntetni a termékkínálatból. A vásárlókra kell bízni a döntést, hogy melyik terméket választják, a termelők pedig készek a valós fogyasztói igényeknek megfelelni a biztonságos előállítással. //
Mindenáron!
A koleszterinnel kapcsolatos tévhitek miatt az egészségükre figyelő emberek (és a „szakírók”) évtizedekig gyanakodva néztek a tojásra, amelyről mára kiderült: egészséges, tápláló, ráadásul előállítása általában lényegesen kisebb környezeti hatással bír, mint más állati fehérjéké. 40-féle fehérjét tartalmaz, ezen belül 18-féle aminosavat, és számos vitaminfajtát.
Ára mostanában az egekbe szökött – legalábbis most így érezzük –, ám a Magyar Tojásszövetség szerint a drágulás ellenére az alapvető élelmiszerek közül még mindig ez az egyik legolcsóbb. De drága lett! És hogy nem a termelők miatt, arra a Szövetség egy, az MTI-nek adott februári nyilatkozata világít rá: azt mondták, az étkezési tojást csaknem önköltség alatti árakon eladni kénytelen belföldi vállalkozások vesztesége tojásonként – akkor – 3-5 – forint volt (a tojás felvásárlási árának fent említett elmúlt félévi 11%-os emelkedése sem éri el az 5 forintot.)
Októberi prognózisuk szerint az év végéig 1,1-1,2 milliárd darabra nőhet a nagyüzemi termelés, ami a belföldi fogyasztás 50-52%-át fedezi, háztáji gazdálkodóktól további csaknem 600 millió, importból 480-500 millió tojás kerül évente forgalomba Magyarországon. Novemberben a kommunikáció már nem volt ennyire optimista: A termelők teljes erővel dolgozva mindent megtesznek, hogy legyen elég tojás karácsonyra, de az árstop miatt hosszabb távon nem lehet kizárni az ellátási hiányt – mondják az illetékesek.
Tojásból biztosan nem fogyunk ki – reméljük, a boltok polcai sem. Már csak azért is, mert szeretjük: a Ben’s Original friss felmérése szerint például a tojás harmadik kedvenc vacsoraételünk, a magyarok negyede fogyasztja esténként.
Az új trendek a tojástermelésre és fogyasztására is hatással vannak. A Morrisons brit szupermarket-hálózat például ősszel vezette be saját karbonsemleges tojáscsaládját, a svájci Migros lánc pedig – többéves saját kutatás eredményeként – növényi alapú keménytojást kínál. //
Ez a cikk a Trade magazin 2022.12-01. számában olvasható
Kapcsolódó cikkeink
AM: a Szupermenta termékteszt program többletinformációt ad a vásárláshoz
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja fontos többletinformációt…
Tovább olvasom >Január 1-jétől a felvásárlóknak 30 napon belül ki kell fizetni a termelőket
A 30 napos fizetési határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek…
Tovább olvasom >SIAL: fókuszban a fenntartható élvezet
A globális élelmiszeripar legfontosabb eseménye minden páros évben a SIAL,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Eladták a Hot Ones-t gyártó First We Feast stúdiót – Soros György cége is az új tulajdonosok között
A Buzzfeed 82,5 millió dollárért (több mint 32 milliárd forintért)…
Tovább olvasom >Az ételárus nehéz kenyere – A nap videója
A film információi szerint 10 dollárcent egy adag ebből az…
Tovább olvasom >