Mi okozza az élelmiszerdrágulást, és meddig tart? Raskó György megszólal

Nemzetközi a jelenség

Az első áremelkedési hullámot 2020-ban a pandémia okozta, vélekedik Raskó, amely súlyos ellátási zavarokat okozott számos alapvető élelmiszer esetében. Nyugat-Európában komoly problémák merültek fel a friss zöldségek és gyümölcsök beszerzésével, mivel a vendégmunkások nem tudtak részt venni a betakarításon. Ezt követte az energiaválság az élesedő orosz-ukrán konfliktus miatt, majd 2022 februárjában kitört a háború. Az energiatermelési költségeken túl a mezőgazdasági inputárak is drasztikusan emelkedtek. A műtrágya, a növényvédőszerek, a vetőmagok és az üzemanyagok ára néhány hónapon belül akár 50-300%-kal is nőtt. Ezt követően a háború miatt kialakult spekuláció a mezőgazdasági alapanyagok tőzsdei árát reálértékben eddig soha nem látott magasságokba emelte. Mindez jelentős áremelkedést hozott az élelmiszerek piacán. 2022 tavaszára az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) aggregált árindexe, amely az alapvető élelmiszerekre vonatkozik, átlagosan közel 50%-kal emelkedett. Az Európai Unió döntéshozói, válaszul a soha nem tapasztalt mértékű áremelkedésre, ideiglenesen félretették a fenntartható mezőgazdaság céljából hozott korlátozásokat, például felfüggesztették a zöldítési intézkedéseket és a kötelező ugaroltatást. Az élelmiszer újra stratégiai termékké vált, ahogy az hidegháború idején is volt.

Magyarország választásokra készült, amikor az élelmiszerárak Európa-szerte emelkedni kezdtek. Az Orbán-kormány ezért 2022 februárjától befagyasztotta nyolc alapvető élelmiszer fogyasztói árát a 2021. októberi szinten. Ez a lépés sokkot okozott a kiskereskedőknek, akik a magasabb beszerzési ár és alacsonyabb értékesítési ár miatt veszteségekre számítottak. A kereskedők ezért más termékek árát is feleslegesen emelték meg. Ráadásul a kormány újra bevezette a kiskereskedelmi különadót, amely 2023-ra már 4%-ra emelkedett. A kereskedőknek ezáltal valójában 27-ről 31%-ra emelkedett az általános forgalmi adó, így az árak is nőttek. A választási kampány részeként a kormány különböző intézkedéseket hozott, például a 13. havi nyugdíjat és a 15%-os személyi jövedelemadó-visszatérítést. Ez mintegy 1200 milliárd plusz forintot hagyott a lakosságnál, amit a fogyasztók ki is költöttek. A kiskereskedelmi forgalom ennek köszönhetően az első negyedévben 8-10%-kal nőtt. Kezdetben a kereskedők nem aggódtak az árplafon miatt, mert azt ideiglenes intézkedésnek tekintették. Azonban hónapok teltek el, és a helyzet megváltozott. A boltok egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek el az árplafonos élelmiszereken, ezért lépniük kellett. Tavaly ősszel elkezdődött az árazás őrülete. Akik csak tehették, megemelték a termékeik árát, hogy kompenzálják az árplafon miatt keletkező veszteségeiket. Emiatt olyan termékek ára is emelkedett, amelyeknek nem kellett volna. Az importtermékek is jelentősen drágultak a gyenge forint miatt. Az élelmiszerinfláció más uniós országokban is jelen volt, de nálunk rekordmagas, 48%-os árnövekedést tapasztaltunk.

„A kötelező akciózás nevetséges. Az az előírás, amit saját jószándékukból amúgy is megtennének? Az állam ingyen reklámot ad azon kiskereskedelmi láncoknak, amelyeknek kötelezően lesz előírva az akciózás, ahova emiatt még többen mennek majd vásárolni. Ez újabb pofon a magyar tulajdonú láncoknak, amelyek franchise alapon működnek és a független hazai tulajdonú vegyesboltoknak. A többi intézkedésnek sem látom sok értelmét. Az online árfigyelő rendszer például teljesen haszontalan, több tízezer termék árát követni lehetetlen. Az ársapka rendelettel egyébként a külföldi tulajdonú diszkontláncok jártak jól. A három legnagyobb, a Lidl, az Aldi és a Penny Market 2022. február és december közötti időszakban magyarországi piaci részesedését 31,4%-ról 34,4%-ra emelte a kilenc legnagyobb forgalmú lánc között. Az ársapka rendelet életben tartása és a kötelező akciózás miatt piaci részesedésük 2023. decemberében el fogja érni a 38%-ot. Ráadásul nyereségük is rekord szintre fog emelkedni, miközben a hazai láncok és független vegyesboltok többsége totál veszteséggel fogja zárni ezt az évet”

– vélekedik Raskó György.