Magazin: MI lesz a jövő

Szerző: Gyarmati Orsolya

Lefordíthatóak-e az érzelmek adatokra? Számszerűsíthetők-e az etikai szabályok? A mesterséges intelligencia (MI) korunk egyik legizgalmasabb, egyben legellentmondásosabb jelensége. A Lánchíd Klub vendége, dr. Fehér Katalin, az MI-alapú digitális média kutatója és szakértője ebbe a különös, egyszerre rendkívül izgalmas és elgondolkodtató világba vezette be a hallgatóságot.

Dr. Fehér Katalin rámutatott: a mesterséges intelligencia legismertebb szintje a gépi tanulás. Ám az MI egyre komplexebbé válik a gépi mélytanulással, s elérhetővé váltak már olyan algoritmusok is, melyek az emberi idegrendszer működését szimulálják.

Dr. habil
Fehér Katalin
tudományos főmunkatárs
BGE

– Jelenleg ott tartunk, hogy az algoritmusok egy-egy feladatot már ki tudnak szolgálni. Például egy önvezető autó képes elvinni egy embert A-ból B-be, de nem fog tudni elvezetni egy repülőt. Azokat a rendszereket, amelyek ma MI néven működnek, egy feladatra, egy célra fejlesztettek, következésképp nem tudják egészében szimulálni az emberi gondolkodást – ahogy arra sem képesek, hogy egyes funkciók között váltsanak. Ám a jövőben ezek a rendszerek összekapcsolódnak, s magasabb szinten tudnak majd működni – vázolta a jövőt dr. Fehér Katalin.

A szakértő rámutatott: a kutatók a jövő felől közelítenek az MI-hez, hiszen az egyik legnagyobb várakozás a technológiával kapcsolatban a predikció. Fehér Katalin bemutatott egy érdekes felmérést, amely szerint azok a vezető trendek és innovációk, amelyek az FMCG-szektorban megjelennek, elsősorban nem a technológiához, hanem a fenntarthatósághoz (28%) és a fogyasztói élményhez (22%) kapcsolódnak, és csak ezek után következnek a digitális trendek, amelyek között az MI egyelőre mindössze 6%-ot kapott. Összeadva azonban az iparág vezérlő elemeit, a technológia áll az első helyen.

Szingularitás vs. emberiség

Dr. Fehér Katalin hangsúlyozta: az egyik fő kérdés az MI-vel kapcsolatban, hogy „mennyire nyúlnak ki a csápjaink és gyűjtik be az adatvagyont, az információkat, a lehetőségeket, s vannak-e ennek etikai határai?” A kutató úgy fogalmazott, hogy az MI-etika a legerősebb és legbonyolultabb új fogalom a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, mert nagyon nehéz megfogni, hogy mitől lesz vagy nem lesz az MI etikus.

– Vajon mennyi időn belül szakad ránk ez az egész? A kezdeti MI (narrow AI), ami felé haladunk, 8-10 éven belül lesz a mindennapok része, ezt követi az általános MI, amikor egyfajta klónunk jöhet létre, a láthatatlan MI-vel pedig befolyásolhatóvá válik egy politikai döntés, egy fogyasztói választás anélkül, hogy észrevennénk. Ha eljutunk a klónig, akkor elkezdünk szimbiózisban élni az MI-vel, ha pedig hosszú távon tekintünk a folyamatra, elérkezünk az ún. szuper MI-hez, a szingularitáshoz, ami túlnő rajtunk – vázolta fel a jövőt a kutató.

Merre tovább, MI?

A Fortune 500 nemzetközi kutatása szerint jelenleg a legnagyobb várakozások a mesterséges intelligenciát illetően hat területen fogalmazódnak meg: az egészségipar, a közlekedés és logisztika, az ügyfélszolgálatok, a bank és pénzügyek, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén. Itt vannak a legnagyobb befektetések is.

A magyar fejlesztő vállalatok és cégek tekintetében az internet és szoftver, az egészségipar, a telekommunikáció, az ipar 4.0, a kereskedelem és az oktatás területén várják és látják a cégek a legnagyobb előretörést – derült ki a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében végzett kutatásból.

Robot vagy, vagy ember?

A mesterséges intelligencia térnyerése számos félelem és visszaélés alapjául is szolgál. A Cambridge Analitica-botrány kapcsán előtérbe kerültek olyan témák, mint az adatokkal való visszaélés, a Facebook kevésbé látható tevékenysége és az EU által bevezetett GDPR-szabályozás (melynek célja, hogy az európai adatvagyon ne kerülhessen amerikai adatcégek kezébe (sem)). Mindeközben egészen más szinteken is felvetődik a kontrollálhatóság kérdése, hiszen eljutottunk odáig, hogy robotújságírókkal lehet álhíreket terjeszteni előre meghatározott célcsoportoknak, ami például egy választás során könnyen befolyásolhatja a bizonytalan szavazókat – mutatott rá dr. Fehér Katalin.

– Ha egy cég nem kezeli jól adatbázisrendszerét, és sok benne a hiba vagy a részrehajlás, abból könnyen lehetnek torzítások. Az MI képes befolyásolni az embereket. A Turing-teszt óta tudjuk, hogy az emberszerű robotok kiválthatnak belőlünk érzelmeket. Pár éve Berlinben egy kutatás során olyan chatbotokat használtak, amelyek sebezhetőnek, érzékenyeknek „mutatták be” magukat. A felhasználók tudták, hogy chatbotokkal állnak szemben, mégis úgy viselkedtek velük, mintha emberek volnának, mert hatottak az érzelmeikre – emelte ki a kutató.

A mai MI-rendszereket egy feladatra, egy célra fejlesztették, ám a jövőben ezek a rendszerek összekapcsolódnak, és magasabb szinten tudnak majd működni

HR helyett MI?

Az FMCG-szektort elemezve dr. Fehér Katalin rámutatott: az MI alkalmazása jelenleg 20-40%-os költségcsökkentést eredményez, hiszen a mesterséges intelligencia olyan területeken használható, mint a termékfejlesztés, a termékelhelyezés, a fogyasztók elköteleződése, az igények megjósolhatósága, az árazási stratégiák működése, illetve a marketing tervezhetősége. A mezőgazdaság nagyon erősen robotizálható, „okossá” tehető és optimalizálható MI-vel.

– Az FMCG-piacon kulcsszerepet játszó startupok és feltörekvő cégek használják a digitális megoldásokat, az MI és az adatelemzés nyújtotta lehetőségeket. Jó példa erre az Unilever, amely 170 ezer embert alkalmaz. Ők már az új munkaerőt is mesterséges intelligenciával veszik fel. Nincs szükség önéletrajzra vagy motivációs levélre: elegendő egy jól összerakott Linkedin-profil, amelyet az MI segítségével kielemeznek, s amiből már rögtön kiderül, hogy a jelentkezőt érdemes-e behívni. Ezzel jelentősen csökken az állásinterjúk száma. A kiválasztott jelöltek ezután részt vesznek egy, az idegrendszeren alapuló, MI-alapú elemző játékban. A kérdések rendkívül komplexek, és kifejezetten az adott pozícióra fókuszálnak egy tesztsor segítségével. Az eredményből kiderül, hogy a jelentkező mennyire alkalmas az adott munkakörre. Mindez azt is jelenti, hogy a HR-nek nem kell önéletrajzokat nézegetni, és 100 emberből elég hármat behívni, ami jelentős költségcsökkentést eredményez – ismertette az MI gyakorlati alkalmazását a kutató.

(M)Ipar 4.0

A mesterséges intelligencia iparban történő alkalmazása számos problémát vet fel, többek között olyanokat, mint a robotadó, vagy a robotbiztosítás témaköre. És persze ott van az örök kérdés: elveszik-e a robotok a munkánkat? A szakértők egy csoportja úgy véli, az automatizáció egyes munkaköröket valóban átvesz az emberektől, ám éppen ezért ezek az alkalmazottak tudásukat kreatív irányban hasznosíthatják, mert az „aktatologatást” megteszik helyettük a robotok. Mások azonban úgy vélik, az MI akár 50-60%-os munkanélküliséget is okozhat globálisan.

Halottidézés – a deep fake legmélyebb bugyra

A média és marketing területén is megfigyelhető az MI begyűrűzése: a Microsoft chatbotját például le kellett állítani, mert a felhasználók megtanították a Twitteren a gyűlöletbeszédre – a chatbot pedig nem tudott operálni a morális határokkal. Kína már „alkalmaz” robotbemondókat a híradóban, a Guardiannek pedig megjelent olyan cikke, amelyet robot írt. Ennél még veszélyesebb az ún. deep fake irány, amikor az MI fotóink, videóink alapján egy nem létező személyiséget hoz létre saját arcunkkal és hangunkkal – ami visszaélésekkel terjeszthető online.

Az előadás egyik legmegdöbbentőbb része talán az volt, amikor dr. Fehér Katalin arról mesélt, hogy Koreában már „feltámasztják” a halottakat, digitális lelkeket hozva létre: az elhunyt személy fotóiból, videóiból megalkotnak egy avatárt, amellyel az elhunyttal hozzátartozói VR-szemüveg segítségével találkozhatnak és beszélhetnek.//