Merre tart a tejipar?

A V4NA megvizsgálta, hogy a különböző európai országokban, beleértve a visegrádi országokat, milyen trendek mutathatóak ki a tejfogyasztásban, valamint a tejtermelésben – írja az origo. A vizsgált országok között szerepel Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Románia, Németország, Belgium, Svájc és Nagy-Britannia is.

A V4 országokban komoly eltérések vannak a tejiparban és a tejfogyasztásban
Lengyelországban 2018-ban a tejtermelés (minden terméket beleszámítva) elérte a 14 millió tonnát, amely kétszázalékos növekedés volt az egy évvel korábbihoz képest. Ennek a mennyiségnek a 85 százalékát dolgozzák fel, míg 15 százalékát megisszák a farmokon, vagy a helyi közösségekben értékesítik tovább nem hivatalos úton.

A 2018 első felében tapasztalt kedvezőtlen időjárás ellenére a tehénállomány 4 százalékkal nőni tudott Lengyelországban, ennek köszönhetően pedig az ágazat is bővült. Tavaly 900 ezer tonna sajtot, 219 ezer tonna vajat és 170 ezer tonna zsírszegény tejet készítettek az országban.

Lengyelországban összesen 175 tejfeldolgozó üzem van, amelyek 32 ezer embert foglalkoztatnak. A feldolgozóipar viszont szenvedett 2018 első felében a tejtermékek alacsonyabb árai miatt, de a helyzet az év második felében és 2019 elején rendeződött.

2017-ben átlagosan 218 liter tejet ittak fejenként a lengyelek, amely 2 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A sajt viszont egyáltalán nem mondható népszerűnek az országban, hiszen évente átlagosan csupán 5,2 kilogrammot fogyasztanak belőle lakosonként. A vaj ezzel szemben az egyik legtöbbet használt tejtermék, viszont az ára 2016 és 2018 között 69 százalékkal emelkedett. 2016-ban egy átlagos lengyel 4,5 kilogramm vajat fogyasztott, amely jócskán meghaladja az 3,8 kilogrammos európai átlagot, de eltörpül a franciák mellett.

Magyarország a tejhozamot illetően Európa élmezőnyében szerepel, ráadásul 2012 és 2018 között 10 százalékos növekedés volt ezen a területen. Szintén emelkedett a tejfogyasztás. Az egy főre jutó fogyasztás tejegyenértékben (vagyis az összes tejtermék fejenkénti fogyasztása tejliterre vetítve) 164 liter volt 2016-ban az Agroinform.hu szerint. Tejtermékekre bontva egy ember 2016-ban 53 liter tejet, 13,5 liter tejfölt, kefirt, joghurtot, 7,6 kilogramm sajtot, túrót evett, vajból pedig 1,7 kilogrammot fogyasztott átlagosan.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TSzSz) szerint tavaly a gazdálkodók több mint 1,9 millió tonna tejet termeltek, amelyből 1,5 millió tonnát Magyarországon vásároltak fel, ez pedig egyszázalakos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A tejimport és az -export viszont továbbra is negatív, hiszen értékben 20 százalékkal több érkezik az országba. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az exportból származó bevétel 2018-ban 63,2 milliárd forintot hozott az ágazat számára.

A Cseh Köztársaság ezredforduló utáni tejfogyasztási adatai minden részletükben szinte másolják az ország gazdasági növekedésének mutatóit. A cseh Statisztikai Hivataltól kapott legfrissebb adatok alapján ez Csehországban, napjainkban 61,2 kilogrammot tesz ki.

Ez az ezredfordulón mért 59,5 kilogrammos adathoz képest ugyancsak 1,7 kilogrammos növekedést mutat, viszont ha összehasonlítjuk Szlovákia aktuális tejfogyasztásával, akkor látható, hogy a szlovákiai éves 46 kilogramhoz képest a csehek több mint 60 kilogrammos éves fogyasztása nagyon meggyőző többséget mutat.

A V4NA kérdésére egy szakértő, a Szlovákiai Tejszövetség főtitkára, Jana Plankova elmondta, hogy számukra is talány, hogy miért van ilyen nagy különbség a két egykori tagköztársaság tejfogyasztási szokásában.

A tej és tejtermékek fogyasztásának trendje Csehországban szintén a stabil növekedést mutatja. Itt az ezredfordulós 214,1 kilogrammról mára 246,5 kilogrammra nőtt a mutató, ez több mint 15 százalékos növekedés. A sajt és a vaj csehországi térhódítása szintén szembetűnő. A sajtnál 9,3 kilogrammról 13,2-re; míg a vajnál 4,1-ről kerek 5 kilogrammra nőtt ugyanebben a majd két évtizedes időszakban az egy lakos által egy évben elfogyasztott mennyiség.

Szlovákia újkori tejtermelésére és -fogyasztására drámai számok jellemzőek. Ahogy azt a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségétől (SZPM) megtudtuk, a tejfeldolgozó üzemek száma az ezredfordulótól napjainkig több mint 700-ról majdnem a felére, 440 üzemre csökkent. Emellett a lakosságának tejfogyasztása a 2000. évi 71,5 kilogrammról napjainkra 46 kilogrammra csökkent egy lakosra számítva. Ez azt jelenti, hogy nem egész két évtized alatt jóval több, mint a harmadával lett kisebb az ezredfordulón mért szám.

Az SZPM nem tud egyértelmű választ adni a tejfogyasztás ilyen drasztikus csökkenésére, így jobb híján azt látják a fő oknak, hogy a tejiváshoz nagyon sok tévhit kapcsolódik. Ezek közül is kiemelték a tej állítólagos hizlaló hatását, illetve a szövetség által önjelölt étkezési tanácsadóknak nevezett egyének tejellenes megnyilvánulásait.

A szakmai szövetség folyamatos felvilágosító akciókkal igyekszik népszerűsíteni a tejet főleg az általános- és középiskolás korosztályon belül. Ezek az akciók nemcsak a már említett tévhitek eloszlatását szolgálja. Elsődleges céljuk, hogy minél fiatalabb korban megkedveltessék a tejet, mivel tapasztalatuk szerint, aki tej nélkül nő fel, az már később sem válik tejfogyasztóvá.

A drasztikus tejfogyasztási csökkenést ugyan nem feledteti, de kedvezőbb perspektívát mutat a tej és a belőle készült termékek, továbbá a sajt és vaj felhasználásának adatai. Mindhárom termékcsaládnál növekedésről lehet beszámolni. Legnagyobb mennyiségi ugrás a sajtfogyasztásnál látható, ahol a 2000-ben mért 5,7 kilogrammról 10,70 kilogrammra nőtt az egy lakosra jutó éves fogyasztás.

A tejfogyasztás csökkenő adatait a tejtermékek fogyasztása kozmetikázza. Bár nem közelíti meg a sajtoknál mért majd 90 százalékos növekedést, abszolút értékében mégis pozitívum, hogy a tej és tejtermékek összesített fogyasztása 160,2 kilogramm 172,1 kilogrammról, azaz több mint 7 százalékkal nőtt ugyanezen időszak alatt.

A meghatározó tejszármazéknak számító vaj fogyasztása is növekedést mutatott, itt 2000-ben 2,7 kilogrammos fogyasztás jutott egy szlovákiai polgárra. Ezt 2010-ben ugyan egy 2,6 kilogrammos enyhe csökkenés követte. A helyzet napjainkra viszont már a szemmel látható növekedést jelentő 3,4 kilogrammos évi vajfogyasztásnál tart.

Belgiumban növekszik a tejtermelés
Belgiumban a tejtermelés tavaly 10 százalékkal haladta meg a 2017-es adatokat. A legjelentősebb növekedés az erjesztett tej esetében volt tapasztalható (22 százalék), a joghurtok termelése viszont 11 százalékkal esett. A belga tejiparban a tej mellett a tejes italok, valamint a friss tejkészítmények a legfontosabb termékek.

2018-ban összesen 849 millió liternyi hagyományos tejet, csokoládés tejet és különböző vitaminokkal ellátott tejet termeltek Belgiumban. Az olyan termékek, mint a joghurt, az erjesztett tej, a különböző krémek és desszertek összesen 642 millió litert adtak.

Mindemellett 2018-ban 250 ezer tonnányi tejport, 107 ezer tonnányi sajtot, 94 ezer tonnányi vajat és 27 ezer tonnányi sűrített tejet állítottak elő az országban. Ezen termékek előállításához körülbelül 4,7 milliárd liter tehéntejet használtak fel.

A tavalyi évben a kecskesajt területén volt megfigyelhető komoly növekedés Belgiumban (20 százalék). Közel 10 ezer tonnányit állítottak elő belőle 2018-ban, ehhez pedig 67 millió liter kecsketejet használtak.

A tejfogyasztás némiképp csökkent az országban, hiszen a belgák 2010-ben évi 53,9 liter tejet fogyasztottak, de 2017-re ez a szám 45,5 literre esett vissza.

Franciaország élen jár a sajtfogyasztásban
Évi 24 millió tonnával Franciaország a 8. helyen áll a világon a tejtermelők listáján. 2018-ban a kedvezőtlen időjárás következtében 60,7 millió literrel csökkent a tejtermelés Franciaországban, egyedül a vaj és a sajt előállítása nőtt valamelyest. A 3 és 75 év közötti franciák 72 százaléka fogyaszt tejet, illetve tejterméket minden nap, a lakosság 92 százaléka pedig hetente legalább egyszer. A háztartások élelmiszer-kiadásainak 14 százaléka tejtermékekre megy el.

Ugyanakkor a folyékony tejtermékek fogyasztása 26 százalékkal csökkent 2003 óta, főleg a reggeli mellé fogyasztott tej esetében. Egyedül a bio tej eladása nőtt, már eléri a tejtermékek 11,2 százalékát.

A Credic adatai szerint 2010 és 2016 között a 3 és 5 év közötti gyerekek esetében 4 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek a napi rendszeres kalcium-bevitele nem megfelelő, míg a 6 és 10 év közötti korosztálynál ez az arány 33 százalékról 45 százalékra emelkedett.

Az előállított tejtermékek 40 százalékát exportálják, az export 69 százaléka az európai piacra kerül. Az exportált tejtermékek 43 százaléka sajt. A franciák évente 24 kilogramm sajtot esznek, és ezzel továbbra is Európa élvonalába tartoznak. 2018-ban 0,8 százalékkal nőtt a sajtfogyasztás Franciaországban 2017-hez képest. A 3 és 11 év közötti korosztály 5,1 kilogramm, a 12 és 17 év közöttiek pedig 6,2 kilogramm sajtot fogyasztott 2018-ban.

A franciák 7,6 kilogramm vajat fogyasztottak fejenként 2018-ban. 2017-hez képest tavaly 2,4 százalékkal több vajat állítottak elő a franciák, de ez a szám még így is elmarad a 2016-ban és az azt megelőző években produkált termeléstől.

A franciák 37,2 liter tejet fogyasztottak 2018-ban. Ez a szám jóval magasabb a gyerekek esetében, a 3 és 11 év közötti korosztály 65,7 liter, a 12 és 17 év közöttiek pedig 58,6 liter tejet fogyasztottak 2018-ban.

Tarol a cheddar sajt Nagy-Britanniában
A britek kifejezetten nagy tejkultúrával rendelkeznek, és 98 százalékuk fogyaszt rendszeresen tejtermékeket, részben ezért is az Egyesült Királyság a világ 10. legnagyobb tejtermelő országa, ahol évente 5 milliárd liter tejet adnak el. Egy átlagos brit állampolgár 83,5 liter tejet fogyaszt egy évben, a növényi tejek népszerűsége pedig nem növekedett, mint sok más európai országban, hanem 11 százalékkal csökkent 2019-ben, az előző évhez képest.

A tej mellett a sajt is népszerű terméknek számít, és a brit felnőttek 95 százaléka fogyasztja rendszeresen. A legnépszerűbb továbbra is a cheddar sajt, amit szintén nagy mennyiségben állítanak elő az Egyesült Királyságban. Egy átlag brit lakos éves szinten majdnem 7 kilogramm sajtot fogyaszt, ami 2018-hoz képest 1,2 százalékos növekedés.

A teljes önellátáshoz a vaj terén több mint 2 milliárd liter tejre lenne szükség az Egyesült Királyságban. A tradicionális „sárga vajtömb”-fogyasztás éves szinten 69 971 ezer kilogramm, ami egy átlag brit esetében évi 1,05 kilogramm.

Svájcban a továbbra is népszerűtlen a tej
A sajt hazájában mind a mai napig komoly problémát jelent a tejtermékek népszerűtlensége, mivel a polgárok nagy többsége az egészségesnek ítélt húsmennyiség mintegy háromszorosát fogyasztja. A jelenség oka a kormány felmérései szerint, a „tejtermékek magas zsírtartalma körüli hisztéria”, amely koncepciót már korábban megcáfoltak. Ez az Agroscope szerint azért is veszélyes, mert egy pohár tejben annyi energia van, mint két csokiszeletben, és ez komoly kiesés a svájciak étrendjében, amit a hús egyedül nem tud pótolni.

Érdekesség, hogy a tejipar sokáig versenyzett a csokoládéval, amely minden szabályozás és az úgynevezett „csokoládétörvény” ellenére is folyamatosan növekszik. Ráadásul úgy tűnik, a kormány enyhíteni tervez a szabályozásokon, ezért sokkal több csokoládéra számíthatunk a hegyvidéki ország jövőjében.

Ennek ellenére a tejfogyasztásban világszinten épphogy lecsúszva a dobogóról a svájciak a negyedik helyen állnak éves 108 liter fejenkénti átlaggal, ami ugyanakkor a statisztikák szerint csökkenőben van. Svájcban nem csökkentik a tej zsírtartalmát a legtöbb országgal ellentétben, ezért minden polcra került tej teljes.

Az ország átlagosan 170 ezer tonna sajtot állít elő, és bár óriási hírnevet is szerzett magának vele, a sajtfogyasztás is csökkenőben van. Ez a mennyiség felemészti a tejtermelésük 40 százalékát. A svájciak általában a puhább sajtokat támogatják, mint a mozzarella vagy a quark, de nem is meglepő, hisz ezen sajtok kétharmadát itt állítják elő. A svájci sajtfogyasztás 2018-ra elérte a 186 ezer tonnát, amely 21,7 kilogramm fejenként.

A negatív médiamegítélés hatására a vaj és a margarin népszerűsége is drasztikus mértékben csökkent. Ennek ellenére a felmérések szerint egy svájci állampolgár átlagosan 5 kilogramm vajat fogyaszt el egy évben. A FoodIngredientsFirst szerint a svájciak kifejezetten kritikusak azzal kapcsolatban, mit fogyasztanak, és hajlandóak akár több pénzt is kiadni a valódi (nem növényi) vajért, ha úgy ítélik, hogy egészségesebb.

A németek ismét kevesebb tejet ittak 2018-ban
Az egy főre jutó tejfogyasztás 52,53 liter volt 2018-ban, ez 3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben – közölte a német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ügynökség (BLE). A fogyasztók már az előző években is kevesebb tejet fogyasztottak, de a csökkenés kevésbé volt szembeötlő. 2010-ben még 55,6 liter, 2000-ben pedig 57,1 liter volt az egy főre jutó tejmennyiség.

A vaj iránti kereslet 2,8 százalékkal csökkent Németországban (2017–2018), az egy főre jutó vajfogyasztás 5,84 kilogramm volt 2018-ban. Statisztikailag tehát minden német évente 23 darab 250 grammos vajat vásárol, ám ebben természetesen nincs benne pl. az éttermekben elfogyasztott vaj mennyisége. A vajfogyasztásban nem figyelhető meg egyértelmű tendencia, mértéke stabil vagy kissé növekvő görbét mutat.

A németek sajtfogyasztása kis mértékben, 0,9 százalékkal emelkedett 2018-ban, egy főre 24,15 kilogramm sajt jutott. Az előző évi, 4 százalékot meghaladó visszaesést azonban még nem tudták ellensúlyozni.

Ludwig Börger német tejtermékszakértő a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy a német fogyasztók nagyon árérzékenyek, például margarinra váltanak, amikor a vaj ára emelkedik. Ez történt 2018-ban is, emelte ki.

Szerbiában kapható a világ legdrágább sajtja
Szerbia 2018-ban mintegy 870 ezer (864 140) tonna tehéntejet termelt. Ebből 41 700 tonna vajat és 53 100 tonna sajtot állítottak elő. Az Eurostat adatai szerint jelentős eltérés 214 óta csak a sajttermelés volumenében mutatkozik. Ez jelzi, hogy a főleg kis- és középvállalkozó családi gazdaságok elmozdultak a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek előállításának irányába.

Míg 2014-ben még 30 000 tonna körül volt az előállított sajt mennyisége, addig 2018-ban ez az adat már 53 000 tonna. Szerbiában a tejtermelés a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata. A termelést főleg kistermelők végzik családi gazdaságaikban, áruikat pedig főleg a helyi piacokra szánják, de exportra is termelnek.

Érdekesség, hogy Szerbiában kapható a világ egyik legdrágább sajtja is. Sokak szerint a szamártej a legegészségesebb tej, élettani hatásai kiválóak. Ezt azzal magyarázzák, hogy a szamártej hasonlít a legjobban az anyatejhez. Egy zasavicai szamártartó kilónként ezer euróért árulja sajtját, melyet főleg külföldön értékesít. Elmondása szerint egy kiló sajthoz 25 liter tejre van szükség, egy szamárkanca azonban naponta csupán két deciliter tejet ad. Ezért egyáltalán nem tartja túlzásnak az árat.

Duplájára nőtt a sajtfogyasztás Romániában
Romániában 2017-ben a begyűjtött tehéntej meghaladta az egymillió tonnát, ami 8 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez a mennyiség a 19,5 milliós lakossággal számolva fejenként mintegy fél liter tejfogyasztásnak felel meg.

2017-ben 2016-hoz képest a következő tejtermékek termelése nőtt: savanyú tej (joghurt, ivó joghurt, tejszínhab és egyéb hasonló tejtermékek) 12 974 tonnával, ami 6,5 százalékos növekedést jelent; hőkezelt fogyasztási tej 11 701 tonna, ami 4,2 százalékos fogyasztásbővülést mutat. Sajtokból 3 326 tonnát állítottak elő, ez közel 4 százalékos bővülést jelentett, és a vaj esetében a közel 200 tonna több mint másfél százalékos fogyasztásnövekedést eredményezett. A bővüléshez hozzájárult az iskolai „tejprogram”, erre a 2017–2018-as tanévben az állami költségvetésből közel 110 millió lejt (több mint 23 millió euró) biztosított a román kormány. A következő adatközlés 2019. szeptember 10-én várható a román Statisztikai Hivatal részéről.

A román GFK közvélemény-kutató legutóbbi felmérését ismertette a Revista-piata.ro román fogyasztóvédelmi portál. A friss adatok szerint a tejtermékek forgalma összességében 9 százalékkal bővült 2018-ban Romániában. Ezen belül a biotermékek forgalma növekedett jelentős mértékben, ami minden termékcsoportra érvényes. A növekedés 2019-ben is folytatódott. Idén a bio minősítésű tejtermékek forgalomnövekedése az előző évhez képest mintegy 27 százalékos.

Friss adatokat közölt a RetailZoom közvélemény-kutató is, mely szerint 2018 márciusa és 2019 februárja között a legnagyobb szupermarketek áruforgalmi adatai szerint a bio tejtermékek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ebben a termékkategóriában, a vizsgált időszakban 73 százalék fölötti a bevételnövekedése az adott cégeknek. A sajtok esetében közel 50 százalékos a fogyasztásbővülés.

Az Európai Parlament egyik román képviselője, Daniel Buda a honlapján borúlátóbban ítéli meg a tejfogyasztás alakulását Romániában. Idén augusztusban az Európai Bizottsághoz fordult kérdéssel ez ügyben. Úgy fogalmaz, „Romániában a tejfogyasztás 4,4-szer alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag, és 2,4-szer alacsonyabb, mint Kelet-Európában. Noha nemzeti szinten különféle programokat vezettek be a tejfogyasztás ösztönzésére, a tejfogyasztók száma csökken.” Az alacsony tejfogyasztás befolyásolja az ország egészségi állapotát, és gazdasági problémát is jelent. A tejfogyasztás százalékos csökkenése mind a kistermelőktől származó tejre, mind a pasztőrözött tejre vonatkozik. (origo)