Megkóstol egy csupor tequilát…

Több mint 20 éve mesélte egy mixer, hogy hajnalban bement a bárjába egy vastag pénztárcájú figura, és rendelt: „Blue Johnnyt light kólával!” – ezen aztán évekig jól szórakozott a szakma. Azóta viszont italreklámokban(!) láttunk olyanokat, hogy szénsavas üdítőt öntenek XO cognacba vagy calvadosba, vagy jégkockát tesznek a champagne-ba; az évszázados tradíciókat megfakította a „fogyasztói igények változása”. Ami persze normális, hiszen nem a (modern) ember van a termékért, hanem fordítva.

Nincs már klasszikus ital, amelynek ne lennének ízesített változatai, és most már az bebizonyosodni látszik, hogy az univerzális fűszer a méz – nincs más olyan hozzávaló, amelyet minden fontos italfajta 21. századi mutációjában felhasználnának. Magától értetődőnek tűnt a vodkában, a rumban és ginben is el tudtuk többé-kevésbé képzelni, aztán jöttek, akik a cognacba és a whiskybe is – scotchba és bourbonba egyaránt – beletették (ma már tudjuk, sikerrel); és most a tequila is megadta magát: egy kicsi, ám versenyeken annál nagyobb sikereket elérő márkának, a Cazcabelnek köszönhetjük az első fecskét. //