Márkaritkaság
Egyre növekvő aggodalommal figyelem a magyar vidék helyzetét. A magyar mezőgazdaság és a hazai tulajdonú élelmiszer-feldolgozó ipar versenyképessége minimum megkérdőjelezhető.A minap egy nem szakmabeli baráti körben feltettem egy kérdést, miszerint hány magyar tulajdonú és fejlődő élelmiszermárkát tudnának mondani… A lista nem lett túl hosszú, bár hozzá kell tenni azt is, hogy van pár sikeres kivétel is (pl. Univer, PICK stb.).
A hozzáadott érték fogalmát a közgazdasági iskolákban, egyetemeken régóta oktatják. Meglátásom szerint a magyar élelmiszeripar legnagyobb problémája az, hogy tömegesen nem tud kifejleszteni olyan hosszú távon életképes márkákat, amelyek profittartalmából további fejlesztésekre lenne lehetőség. Ebből fakadóan megmaradunk alaptermék-termelő (és autó-összeszerelő) országnak, ami, mint tudjuk, soha nem lesz annyira jövedelmező, mint a magasabb szintű feldolgozás.
Meglátásom szerint a magyar vidéknek most már nem létfenntartó támogatásokra van szüksége, hanem egy világos, állami szintű agrárstratégiára, amely termékcsoportokat, termelési irányokat jelöl meg és ahhoz ad célzott támogatást. Mostanában elég sokat beszélünk a magyar termékekről, a magyar gyártókról és védelmükről. Lehet, hogy mégsem kellett volna koncepció nélkül szétverni a rendszerváltáskor a nagyüzemeket?
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >