Márciusban tovább csökkent a GKI konjunktúraindex

Márciusban a februári esés után tovább mérséklődött a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak viszont érzékelhetően tovább csökkentek, bár összességében még így is optimista hangulatot tükröznek – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával készített.

A konjunktúraindex a februári mínusz 1,8 pontról mínusz 2,8 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 4,6 ponton maradt, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 20,2 pontról mínusz 23,8 pontra csökkent márciusban.

Az üzleti bizalmi indexen belül az ipari és főleg az építőipari várakozások javultak, a kereskedelmi és különösen a szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak lettek. Az ipari bizalmi index mostani emelkedése ellenére sem érte el januári szintjét. Az elmúlt időszaki termelés megítélése rosszabb lett, de a kilátások javultak. Valamivel kedvezőbb lett a készletek és rendelésállományok megítélése, de ez utóbbin belül az exportrendeléseké romlott, a tervezett beruházások mértéke kissé elmarad a tavalyitól a GKI elemzése szerint.

Az építőipari bizalmi index márciusban a februári csökkenés után idei csúcsára emelkedett. Egyaránt javult az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése – írják.

A kereskedelmi bizalmi index márciusban csökkent, az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelések megítélése egyaránt kissé romlott.

A szolgáltatói bizalmi index február után márciusban is csökkent, s így a decemberi szintre került. Az általános üzletmenet az előző háromhavi forgalom megítélése ugyan javult, de a forgalmi várakozások visszaestek.

A felmérés szerint erőteljesebb lett a foglalkoztatási szándék az építőiparban és a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltató cégeknél azonban gyengült, valamint kissé nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Mérséklődött az áremelési szándék a kereskedelemben és a szolgáltató szférában, míg az iparban erősödött, az építőiparban pedig immár érdemben több cég – főleg a magasépítők – terveztek áremelést, mint árcsökkentést. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is – írják.

A magyar gazdaság kilátásait az iparban a februárinál kissé optimistábban látták a válaszadók, az építőiparban és a kereskedelemben nem változott, a szolgáltatók és különösen a lakosság körében viszont romló gazdasági kilátásokkal számolnak.

A GKI fogyasztói bizalmi index február után márciusban is csökkent. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték, mint februárban, a következő egy évben várható megtakarítási képességüket viszont kissé javulónak. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét jelentősen romlónak, a következő egy évre vonatkozót pedig kissé romlónak érzékelte – áll az elemzésben.

A GKI az EU módszertanának megfelelően konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. (MTI)