Magazin: „Mára feje tetejére állt a világ”

A fenti trendeket emelte ki Kozák Ákos, a GfK piackutató intézet igazgatója egy márciusi sajtóbeszélgetés során, amelynek témája: Mi, magyar piaci szereplők fel tudjuk-e venni a technológiai kesztyűt? Merre halad a világ, és hol tart Magyarország?

„Mindannyiunkat érdekel, hogy mit olvashatunk ki a vásárlóerő hosszú távú trendjeiből, és hogyan alakul digitális környezetünk. Mi a sok megválaszolandó kérdésre keressük, kutatjuk a válaszokat” – mondta bevezetésként.

Tevékenységük fókuszában a magyar fogyasztók állnak, akiknek átlagos vásárlóereje 6600/6700 euró/fő/év. Ez az európai átlagnál valamivel alacsonyabb összeg, és mintegy felét költik el a kiskereskedelemben.

Fókuszban a fizetőképes középosztály

Nálunk is, globálisan is a piac kínálati oldalának fókuszában a fizetőképes középosztály áll. Létszáma világszerte 2020-ra elérhet 3,8 milliárd főt az OECD előrejelzése szerint, majd 2030-ra már 5,4 milliárd lesz. Ami azt jelenti, hogy annyi ember fog elkölteni naponta 10 és 100 USA dollár közötti összeget. Ebből jövőre Ázsia 54 százalékkal részesedik, Európa pedig 20-szal. Viszont 2030-ban Ázsiában él majd a tehetős középosztálynak 65 százaléka, Európában pedig már csak 14 százaléka.

„Ezek az arányok jelzik, hogy a digitalizáció fejlődésének hatalmas lehetőségei vannak a keresleti oldalon” – mutatott rá Kozák Ákos. – „Magyarországon jelenleg a lakosság 15–59 éves, internetező korosztályának már 74 százaléka rendelkezik okostelefonnal, az asztali számítógépek pedig visszaszorulnak. Ami a háztartásokat illeti, 85 százalékukban van okostelefon, és dinamikusan növekszik a smart tévék és táblagépek száma is.”

A magyar internetezők nagy többsége vett már valamit online. A net tíz hazai használója közül négyen rendszeres (havonta) online vásárlók. Ők általában online is fizetnek. Jellemző típusuk 30–39 éves, felsőfokú végzettségű, dolgozó, magas jövedelmű, budapesti internetező.

Smartosodnak az otthonok

A Magyarországon vizsgált kategóriák közül a lakossági értékesítés legnagyobb arányban online csatornákra a következő kategóriáknál tevődött át: repülőjegy (63%), továbbá üdülés, utazás, nyaralás (61%) esetében. De egyre nagyobb teret nyer az online bankolás is.

Legkisebb az online aránya az FMCG-szektorban; egyelőre a magyar fogyasztók leginkább állateledelt, babaápolási szereket és háztartási vegyi árukat szereznek be a neten.

A GfK legutóbbi, 2018-as felmérése szerint az elektronikai cikkek magyarországi piacán a vásárlók legfontosabb elvárásai sorrendben: élmény, egyszerűség, prémium kategória és határtalan vásárlás nyújtotta előnyök. Megállapították, hogy a piaci versenyben húzóerőt jelentenek az eszközök funkciói mellett az innovatív megoldások.

„Az eszközök és az otthonok smartosodása óriási lökést ad a piacok bővülésének” – mondta Kozák Ákos. – „Hatalmas eladási növekedéseket produkálnak a tech és kommunikációs eszközök. A smart termékek piacrésze hazánkban volumen alapján már tavaly jóval meghaladta az 50 százalékot. Egyik évről a másikra a smart home megoldások ugrásszerűen növekedtek, és előrejelzések alapján dinamikus növekedés várható még a közeljövőben is.”

Hozzátette, hogy a főbb TCG-szektorok termékkategóriáinak értékesítésében a magyarországi számarányok követik az EU-átlagokat.

Új modellek és tudásmenedzsment

Kitért a piackutatás távlataira is. A GfK Magyarországon 1989 óta működik, és ő mint frissen végzett diplomás, az indulás első percétől ott dolgozik, a változások hiteles tanújaként:

„Még tizenöt éve is hagyományos módszerekkel vizsgáltuk, milyen irányban alakul a kereslet, merre változik a kínálat. Mára feje tetejére állt a világ. Új szereplők léptek be a piackutatásba, és megjelentek tanácsadók is. Ahogy pedig a különböző digitális eszközök fejlődtek, úgy maguk az ügyfelek, vevőink egy része is elkezdte kutatni a piacot.”

Hangsúlyozta, hogy felértékelődött az információ és a tudás: „Kialakultak modellek, amelyekben az adatokat egyre több szempontból dolgozzák fel és csoportosítják. Sok vállalatnál pedig létrejött a tudásmenedzsment. Ebben a versenyben a GfK folyamatosan fejleszti kutatási módszereit, és megbízható partnerként áll a piaci szereplők rendelkezésére.”

Bajai Ernő