Magyarországon is a kkv szektor lehet a gazdasági növekedés kulcsa

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 10. 29. 11:40

Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentése alapján a magyarországi vállalkozások helyzete a vizsgált 10 mutató többségének szempontjából elmarad az uniós átlagtól, a költségvetés javítása érdekében legutóbb bejelentett intézkedések azonban előre láthatóan ezt még tovább rontják. Mivel a várva várt gazdasági növekedés beindításának lehetősége leginkább a kkv szektorban rejlik, ezért mindennél jobban szükség van a pozitív vállalkozói jövőképet nyújtó gazdaságpolitikára.

Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentésében az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapította meg, hogy tízből kettő esetében romlott a magyarországi helyzet, míg nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, igaz, egy kivételével ez utóbbiak tekintetében is elmarad Magyarország az uniós átlagtól.

A kisvállalkozói intézkedéscsomag mutatói azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások környezete messze nem ideális a fejlődésre, a költségvetési helyzet rövid távú javítása érdekében tett intézkedések azonban nagy valószínűséggel még inkább a vállalkozások és ezáltal a gazdasági növekedés beindulása ellen hatnak. „A lakosságra kirótt újabb terhek a lakossági fogyasztás növekedését gátolják. A vállalkozói terhek növelése még inkább visszafogja a beruházásokat, fejlesztéseket. A kormányzati beruházások leállítása, illetve a közalkalmazotti állomány csökkentése pedig a közösségi szolgáltatások minőségét ronthatja, valamint szintén csökkenti a beruházások volumenét, tovább rontva az építőipar évek óta tartó hanyatlását. Az EU Bizottság jelzésére tett lépésként bejelentett legújabb költségvetési kiigazító programból úgy tűnik, a kormány jelenleg a bankokra kívánja helyezni az újabb terhek nagyobb hányadát. Ez azonban a bankok hitelezési képességének és készségének további romlását vonja maga után, ami akadálya lehet a vállalkozások beruházásainak, azaz a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.


„A fentiek ismeretében tehát nagy esély van arra, hogy tovább csökken lemaradásunk a régióban, és felzárkózásunk az uniós átlaghoz is tovább csúszik. A megoldás kulcsa ebben a helyzetben az EU Bizottság kkv jelentésében szereplő egyik fő gondolat lehet, mely szerint a kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában, hiszen Magyarországra ez talán még inkább igaz” – mondta el a szakértő.

A GfK által készített K&H kkv bizalmi index, és azon belül az aktuális gazdaságpolitika megítélésének alakulása jól jelzi, hogy a kkv szektor messze nem érzi elégségesnek a kormányzatok ez irányú lépéseit. A pozitív kommunikáció ellenére a bizalmi index 2005. év végétől mostanáig egyetlenegy alkalommal volt a pozitív (optimista) tartományban a 2009. évi folyamatos emelkedés után: 2010. év első felében, a válságkezelő kormány működésének végén, a választások idején.

A vállalkozások számára hiteles és sikeres gazdaságpolitika kialakításához érdemes megvizsgálni a fent említett uniós kkv jelentést, mely országok reagáltak legeredményesebben a 2008 végétől kibontakozó világgazdasági válságra, és ott az SBA-ban meghatározott 10 mutató tekintetében milyen intézkedéseket tettek azok javítása érdekében. „Ezen intézkedések többségéhez pedig leginkább nem hatalmas összegekre, hanem szakmai körültekintéssel, az érintettekkel, valamint a kormányon kívüli szakemberekkel konszenzusra jutva kialakított jobb szabályozásra van szükség például a közbeszerzések terén, az államigazgatás elektronizálásában, vagy a kkv-k forráshoz juttatásának szabályozásában. Emellett az is szükséges, hogy a kormányok hatékonyabban használják a rendelkezésre álló forrásokat saját intézményrendszerük működtetése és beruházásaik során, valamint a vállalkozóknak nyújtott támogatási programokban” – hangsúlyozta a szakértő.

Kapcsolódó cikkeink