Duplázódhat a Kínával folytatott kereskedelem
Az évtized végére elérheti a 100 milliárd dollárt a közép-kelet-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene, ami a 2012-es érték közel kétszerese – írja a tozsdeforum.hu. A fejlődéshez azonban szorosabb koordinációra és együttműködésre lesz szükség a régió országai között – hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Centre for European Studies, a Távol-Kelet jövőjéről rendezett szakmai konferenciáján.
Magyarország számára is komoly gazdasági hajtóerőt jelenthet, ha a korábban meghatározott céloknak megfelelően 2012 és 2020 között 52 milliárdról 100 milliárd dollárra emelkedik a közép-kelet-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene.
A növekedés lehetőségét jelzi, hogy Magyarország kivitelében tavaly 2 százalékot ért el a Kínába irányuló export, míg az ország import-részaránya is csupán 5 százalékot tett ki.
Magyarország lesz a házigazdája idén novemberben a kínai és közép-kelet-európai vezetők csúcstalálkozójának, amelynek célja egy nagyobb összhang kialakítása a régió Kína-politikájában.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a kínai „Egy övezet, egy út” infrastrukturális megaprojekt keretében látható, hogy egy integrált eurázsiai gazdasági térség van születőben, azonban ehhez az európai partnereknek is több kezdeményezőkészséget kell mutatniuk a jövőben.
„A kínai természetesen a legrobosztusabb ázsiai gazdaság, azonban tekintve, hogy Kína, Japán és Dél-Korea erősen összefüggő beszállítói hálózatot képeznek, így átfogó módon kell vizsgálnunk Kelet-Ázsia jelentette gazdasági lehetőségeket” – tette hozzá Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont Ázsiai és Afrikai kapcsolatokért felelős iroda vezetője.
A kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés kapcsán egyelőre a tervezettnél lassabban halad az európai országok saját érdekeinek védelme, illetve a bővülő kereskedelmi kapcsolatok és befektetések pozitív hatása közötti egyensúly megteremtése.
Az EU számára elsődleges fontosságú, hogy a kezdeményezésben való részvétel ne ássa alá sem az európai integráció, sem pedig az egyes tagállamok érdekeit. Az Unió célja, hogy a folyamat a kölcsönösség elvén alapuljon, a kapcsolódó projektek és fejlesztéseket pedig átláthatóság, innováció, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelés jellemezze, kiegészítve az Európában már meglévő struktúrákat.
A Hszi Csin-ping kínai elnök által a „békéhez vezető útként” aposztrofált komplex program célja az eurázsiai kontinens kereskedelmének ösztönzése, jobb konnektivitásának megteremtése, amelyhez befektetések és infrastruktúrafejlesztések kapcsolódnak, ezek pedig végső soron hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság elősegítéséhez is.
„Brüsszel még nem találkozott hasonló programmal, ami némileg tanácstalanná teszi a döntéshozókat” – hangsúlyozták a konferencia résztvevői.
Az unió ennek értelmében várhatóan alaposabb átvilágítási folyamatok bevezetését szorgalmazza majd a Kínából érkező befektetésekkel szemben, a másik oldalon azonban Európának hozzá kell szoknia egy olyan világrendhez, amelyben Kína egyre fontosabb szerephez jut. (tozsdeforum.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Visszavett agresszív marketingstratégiájából a Temu
Az utóbbi hónapokban jelentős változások történtek a kínai Temu webáruház…
Tovább olvasom >Kínában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak márciusban
Kínában 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban éves szinten…
Tovább olvasom >További cikkeink
Ismét változás előtt a Magyar Élelmiszerkönyv
Az elmúlt néhány év viszontagsága felhívta a figyelmet az élelmezésbiztonságra,…
Tovább olvasom >Dedikált menopauza-részleget hozott létre a brit Tesco
Menopauza-részleget tesztel a brit Tesco: a női változó korhoz kapcsolódó…
Tovább olvasom >Mit eszel holnap?
A Nestlé Hungária rendszeresen méri a magyar lakosság egészséges táplálkozáshoz…
Tovább olvasom >