Magyarország hitelbesorolása tovább javul

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg kiugróan gyors 3,6 százalékos és az I. negyedévi 3,5 százalékos bővülés után idén lassul, 2,7 százalék körüli ütem valószínű. Ennek fő oka a beruházások stagnálása. A fogyasztás növekedése azonban gyorsul. Az I. félévi 0,4 százalékos árcsökkenést a II. félévben 0,5 százalék körüli emelkedés követi. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul. Magyarország hitelbesorolása várhatóan javul, a bóvliból való kikerülés azonban 2016-ra csúszhat.

2015. április–május folyamán a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az I. negyedévhez képest. Az iparban és az építőiparban két százalékpontos, a kereskedelemben egy százalékpontos a lassulás. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb.

Bár a reáljövedelem növekedési üteme a tavalyi 3 százalékról idén 2-2,5 százalékra csökken, a fogyasztás bővülése 1,6 százalékról 2,5 százalékra emelkedik. Ezt részben a devizahitesek tehercsökkenése magyarázza, de nő a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme is, és a harmadik éve emelkedő reáljövedelem is bátorítólag hat a lakosságra. A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után idén már csak stagnálnak.

Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szektorban csak 0,3 százalékkal volt magasabb a létszám. A közmunkások nélkül 0,9 százalékos volt a foglalkoztatás bővülése, a közmunkás létszám ugyanis az első négy hónapban – a tavalyi, választás előtti időszak magas szintje miatt – elmaradt a 2015. évitől. Kedvező a vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak létszámnövekedése, azonban figyelmeztető, hogy az első negyedév 3,6 százalékos dinamikáját április–májusban már csak 2,5 százalékos bővülés követte.

A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5 százalékos, júniusban pedig 0,6 százalékos áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest.

A magyar monetáris politika 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, a jelenlegi 1,35%-ot azonban tartósnak gondolják. A forint árfolyama – jelentős ingadozások mellett – trendszerűen gyengül, a második félévben az I. félévi 307,4 forintos euró után 310-315 forintos árfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fed már idén (talán szeptemberben) várható kamatemelését kényszerűen követő kamatemelési ciklusát. A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátások rögzítésével „díszítették” a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolás többségüknél 2016-ra csúszhat.

Költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015. A nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új – például migrációval összefüggésben – elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatás-kifizetések EU általi felfüggesztése azonban feszültségeket valószínűsít. Ugyanakkor a kormányzat valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4 százalékos államháztartási hiány elérésére, és a GDP-arányos államadósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére. A nagy ellátórendszerek többségében viszont már rövid távon is feszültségek érzékelhetők.

A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma idén várhatóan a tavalyi 8,1 milliárd euróhoz hasonló, nyolcmilliárd euró körüli lesz.