Magyarok kenyere: Összeöntötték a magyarországi és a határon túli búzát
A Magyarok kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Sok helyen még folyik az aratás, ezért az idei felajánlás mennyisége még nem végleges – tette hozzá.
A liszt és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehézsorsú gyermekhez jut majd el, több mint 130 szervezet segítségével, és ebből sütik majd az ünnepi kenyeret is a Somogy megyei Nagybajom községben – közölte.
Korinek László elmondta, a kezdeményezés elindításának köszönheti, hogy egyre többen ápolják a magyar nyelvet, hiszen „míg a Magyarok kenyerét eszik, a magyar nyelvet használják”.
Hangsúlyozta: a Magyarok kenyere programért a felvidéki és a Kárpátalján élő magyarság tette a legtöbbet, a kárpátaljai gazdák 83 tonna búzát ajánlottak fel.
Az ünnepi kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz Kárpátaljáról érkezik.
Az ünnepi kenyeret Esztergomban szenteli majd meg Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke.
A Magyarok kenyere program a nemzetben élő lelki erőt és összetartozást szimbolizálja – fogalmazott az ünnepségen a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt szerint a 2011-ben útjára indított program küldetése a keresztény nemzettudat erősítése.
A búza az élet és az újjászületés jelképe, ezért a program a Kárpát-medence megmaradását is szimbolizálja – hangsúlyozta.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke arról beszélt, hogy szombaton a kárpátaljai búza ünnepén vett részt, ahol azt tapasztalta, hogy a gazdák teljes szívvel elkötelezettek a program iránt.
Kiss József Attila Nemeshany független polgármestere azt mondta, hogy Nemeshanynak mindig is nagy szerepe volt a búza őrlésében, ma is két ép és több romos malomépület van a településen.
A Csizmadia malmot, amelyben az ünnepi búzát őrlik, 1907-ben Háry Mihály molnár építtette. A malom 1952-ig üzemelt, akkor államosították és magtárként használták. Az épületet 1972-ben az egykori tulajdonos családja visszavásárolta, 2001-ben felújították, 2003 óta működik malommúzeumként – idézte fel. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nemzetközi díjat nyert a magyar kenyér
Noha sok helyen még ma is prekoncepciók élnek a magyar…
Tovább olvasom >Az amerikai termény kivételével tovább csökkent a búza világpiaci ára
A Tallage februári tájékoztatása szerint az amerikai termény kivételével tovább…
Tovább olvasom >Győrffy Balázs: közös gazdademonstrációt tartanak a V4-es agrárszervezetek
Közös demonstrációt szerveznek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia…
Tovább olvasom >További cikkeink
Teltházas a Rossmann Expója Szegeden
A tavalyi első, nagy sikerű Beauty Expo után, melyet Budapesten…
Tovább olvasom >Badacsonyi borok zajos sikere a New Yorkban
A Badacsonyi borvidék legnagyobb szabású eseménye immáron tizenharmadik alkalommal költözött…
Tovább olvasom >Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a…
Tovább olvasom >