Magyar piacot keres a kínai tartomány

Kína egyik tartománya, Csöcsiang a magyar üzleti lehetőségek iránt érdeklődik: piacot keres termékeinek, amelyek egy részén csak háromszázalékos a haszon. A tartomány ipari központját, Vencsout a kínai autó-alkatrészgyártás, illetve a bőr- és cipőipar fővárosának nevezik, ám az exportot a pénzügyi válság súlyosan érintette.

Sokéves tárgyalások után Magyarország felkerült az egyik legdinamikusabban fejlődő kínai tartomány, Csöcsiang üzletembereinek térképére. Júniusban a délkelet-kínai Csöcsiangból érkezett vállalatok termékbemutatójával kezdte meg a munkát az Asia Centerben a kínai márkás áruk kereskedelmi központja, a CBTC (China Brand Trade Center). A múlt hónapban pedig az Asia Center szomszédságában lévő Budapest China Mart meghívására látogatott hozzánk a tartomány Vencsou városának vezetése és a kelet-közép-európai piac után érdeklődő üzletemberek delegációja.

Az Asia Center a CBTC létrehozásával ugyanakkor arra törekszik, hogy a gyártás területén is alakuljon ki együttműködés kínai és magyar vállalatok között. A China Mart pedig létre kívánja hozni a vencsoui autóipari alkatrészeket bemutató kiállítási és kereskedelmi központot.

Tulajdonképpen nincs abban semmi meglepő, hogy a két kereskedelmi központ – Asia Center, China Mart – invitálására Csöcsiang és Vencsou reagált elsőként. A kilencmilliós Vencsou egyike azon városoknak, ahol a legelőször alakult ki a privát gazdaság, és ahol – az 1978-as gazdasági reformokat követően – leghamarabb jöttek létre magánvállalatok.

A városban – amelyet egyaránt neveznek a kínai autóalkatrész-gyártás, illetve a bőr- és cipőipar fővárosának – mintegy 140 ezer termelővállalat működik, de csak 8000 körüli a közepes cégek száma. A városban – akárcsak a tartományban – alig van nagyvállalat; Csöcsiang mostanság tesz erőfeszítéseket a nagy cégek és a nehézipar letelepítésére.
Ám ezt a környéket sem kerülték el a gazdasági gondok. A kínai rádió honlapja szerint sok magánvállalkozó szembesült azzal, hogy bár 2010-ben jelentősen emelkedett a forgalmuk, a nyereségük csökkent. Néha rosszabb helyzetbe kerültek, mint a pénzügyi válság tetőzése idején. Csou Tö-ven, a vencsoui kis- és közepes vállalatok szövetségének elnöke elmondta, a legtöbb hagyományos kkv nyeresége csupán 1–3 százalék között mozog. A pénzügyi krízis súlyosan érintette a vencsoui cégek exportját, ezért néhány vállalkozás csődbe ment, mások szüneteltették vagy jelentősen visszafogták a termelést – írja a Világgazdaság Online.