Magyar élelmiszerek a svédasztalon

Svédország korrekt kereskedelmi partnerünk. Az évtizedekre visszanyúlóan színvonalas és prosperáló agrárpiaci kapcsolat megbecsülendő érték, annál is inkább, mivel a svédek elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékeink iránt vevők. Exporttermékeink magas hozzáadottérték-tartalma révén a svéd piaci exportunk a magyar munka magasabb szintű hasznosulását eredményezi.

A hazánknál négy és félszer nagyobb Svédországban hozzávetőlegesen annyian élnek ma, mint nálunk, így a népsűrűség igencsak alacsony. Ráadásul a lakosság 86%-a városokba tömörült, így a vidéki népsűrűségi ráta az egyik leggyengébb a világon. Nem a véletlen műve tehát, hogy a rendkívül magas, közel 70%-os erdősültségű országban mindössze 7,5%-ot tesz ki a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága (nálunk 58%-os), így a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása alig éri el az 1,7%-ot.

Értelemszerű, hogy Svédország élelmiszerimportra szorul, jóllehet árpát, búzát, cukrot, húst és tejterméket maga is elő tud állítani, bár a mostoha természeti körülmények, a relatíve kis mezőgazdasági területtel párosulva igencsak korlátozzák az önellátási fok javítására irányuló agrárpolitikai törekvéseket. Nemcsak a népélelmezés szempontjából nélkülözhetetlen termények, hanem a zöldség-, gyümölcskultúrák esetében is deficites az ország, borszőlő pedig egyáltalán nem termelhető ezeken a sarkkör közeli területeken. Ebből adódik, hogy exportkínálatunkból a friss és feldolgozott zöldség-, valamint gyümölcstermékek, a hús és hústermékeken túl éppúgy fontos szeletet képeznek, mint a magyar borok.

Célország a menekülteknek

A relatíve gyenge, 0,81%-os népszaporulati ráta következményeként az ország évtizedek óta képtelen az önreprodukcióra, így munkaerőhiánnyal küzdve a bevándorlók, illetve gazdasági, politikai menekültek célpontjává vált. A jobb élet reményében útra kelő néptömegek számára ma is fontos végcél Svédország. Irigylésre méltó életszínvonal, szociális biztonság és kiemelkedően jó egészségügyi ellátást jelent különleges vonzerőt még ma is a bevándorlók számára. Nem különösebben meglepő tehát, hogy a svéd népesség több mint egyharmada ma már bevándorlókból áll. Számottevő az egykori Jugoszláviából származók nagyságrendje, a finnek, a dánok, a norvégok, a görögök és a törökök jelenléte, sőt ebben a körben már a másod- és harmadgenerációs állampolgárok is jelentős nagyságrendet képeznek.

Megjegyzendő, hogy a magyarok számára is fontos kivándorlási célként lebegett Svédország, különösen a „fejlett szocializmus” idején, de azt követően is sok magyar telepedett le ebben a zord éghajlatú országban.

Gazdasági kondíciók

A svéd gazdaság motorja az ipar. Az ipar növekedési rátája 2016-ban meghaladta a 4,2%-ot, felfelé húzva a svéd gazdasági növekedés átlagos ütemét, mely az utóbbi három évben 2,4, 4,2, tavaly pedig 3,6%-os növekedést mutatott. A bruttó hazai termék (GDP) szerkezetében a már említett 1,7%-os mezőgazdaságon kívül az ipar a nemzetközi standardokat meghaladó szintet (34,2%-ot) képvisel, míg a szolgáltatás 64%-ot képez. A munkatermelékenység magas színvonalára utal, hogy a munkaerő-lekötés tekintetében – GDP-beli arányához képest – az iparban, az aktív foglalkoztatottak mindössze 12%-a, a szolgáltatásban pedig 86%-a található, amit a mezőgazdaság 2%-os munkaerő-lekötése
egészít ki.

Ilyen magas munkatermelékenység mellett kissé meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta a mienkénél is magasabb, 2016-ban 6,9%-ot tett ki, ami feltehetően a bevándorlók nagy számának munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatására vezethető vissza. A svéd gazdaság GDP-jének nagyságrendje a magyar GDP duplája. Az inflációs ráta rendkívül alacsony, mindössze 0,8%, amihez az alapkamat 0%-os szintje társul, meghazudtolva minden klasszikus közgazdasági okoskodást, mely szerint a gazdaság egészséges növekedéséhez, serkentéséhez egy alacsony szintű pénzromlás elengedhetetlen feltétel.

A svéd költségvetés szufficites, és az ország külkereskedelmi mérlege is többletes. A jórészt ipari termékekre és szolgáltatásokra alapozott 147,3 milliárd dolláros svéd exporttal szemben 12 milliárd dollárral kisebb, 134,9 milliárd dollárt kitevő az import.

Pozitív tendenciák

Svéd piaci agrárexportunk növekedési trendjét ugyan a 2008–2009-es pénzügyi, gazdasági válság ideiglenesen megtörte, de 2009-et követően dinamikus piacbővülés jegyei mutatkoznak a svéd piacon. Exportunk dinamikusabban fejlődött idáig, mint az import, így a külkereskedelmi mérleg 2000 óta töretlenül pozitív, sőt dinamikusan javuló.

A 2016-os 1–10. havi agrár-külkereskedelmi adatok is a korábbi pozitív trend folytatódását ígérik, hiszen az exportunk 11,5%-kal, a kereskedelmi mérlegtöbblet pedig 5%-kal javult.

Széles exporttermék-kínálatunkon belül növekvő pályán mozog a hús- és húskészítmények, a tejtermékek, kiváltképp a sajtok, a gabonaalapú termékek, a cukorkák, a fagyasztott és hagyományos módon tartósított zöldségek és gyümölcstermékek, a magyar borok, valamint a háziállattápok kivitele. Agrárexportunk dinamikus fejlődésére utal, hogy míg a teljes agrárkivitel 2016 januárja és októbere között alig 2%-kal bővült, addig a svédországi kivitelünk közel 12%-kal nőtt.

Széles az exportpaletta

Agrárkivitelünk igen erőteljesen fókuszál a hús- és hústermékek, a tejtermékek, a zöldség és gyümölcstermékek, a magasan feldolgozott élelmiszerek és az italok, kiváltképp a magyar borok termékcsoportjaira. A léptékek és a növekedési erély beszédes képet festenek a svéd piaci exportunk 2016-os, 1–10. havi alakulásáról:

Élő állatok tekintetében a 70-ről 120 ezer euróra bővülő, 72%-kal növekvő exportunkon belül a két és félszeresére bővülő élősertés-állomány, a közel kétszeresére növekvő naposcsibe-export és a 40%-kal növekvő élőhal-export emelhető ki.

A hús- és hústermékek, valamint vágási melléktermékek 364-ről 518 ezer euróra bővülő 42%-kal növekvő exportja mögött kiváltképp a belsőségek és vágási melléktermékek több tízszeres bővülése emelhető ki, mindamellett hogy mintegy 80%-kal nőtt a baromfihús-kivitelünk és megháromszorozódott a marhahúsexportunk, másfélszeresére nőtt a halhúskivitelünk is.

A mintegy 1,2 millió eurós tejtermékexportunk zömét sajt- és túrókivitel, illetve tejsavóexport alkotja. Friss- és fagyasztottzöldség-exportunk a 4-5 milliós nagyságrend között mozog. Jelentős nagyságrendet, 5 millió eurót meghaladó tételt képez továbbá a 16%-os piacbővülést mutató húsból, halból készült ételek termékcsoportja, a 20%-kal bővülő, 5,5 millió eurót meghaladó tételt képező zöldségkonzervek termékcsoportja, melyen belül a csemegekukorica viszi a prímet. A 12%-kal bővülő, 8 millió eurós nagyságrendet mutató levesporok, fűszerkeverékek együttese és az ugyancsak ekkora tételt képező állati tápok (kutya-, macskaeledel) termékcsoportja is fajsúlyosnak mondhatók a svéd piaci magyar agrárexportban, csakúgy, mint a 2,3 millió eurós, 60%-kal bővülő magyar borexport.

Exportsikereink láttán talán indokolatlannak tűnő felvetés, de megkockáztatható, hogy a svéd piaci exportlendület jövőbeni megalapozása érdekében nem lenne érdektelen a svéd etnikai helyzet változására reflektáló, testre szabott külpiaci politikát követnünk.