Magyar Dohánytermelők: ne fokozza az EU a munkanélküliséget!
„Mielőtt EU-polgárok százezreinek a megélhetését veszélybe sodorná egy jogszabály elfogadása, tudományos bizonyítékokra és az arányosságot figyelembe vevő egyeztetésre van szükség” – érvelt Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke Tabajdi Csaba EP képviselő munkaebédjén tegnap Brüsszelben. A vitaeseményen az Európai Unió Dohánytermék Irányelvének felülvizsgálatáról cserélt véleményt több európai parlamenti képviselő, civil és szakmai szervezet John Dalli egészségügyi biztos jelenlétében.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja tegnap Brüsszelben tartott szakmai konzultációt a dohánytermékek adalékanyagainak kilátásba helyezett szabályozásának várható gazdasági, szociális és egészségügyi hatásairól. A számos, látszólag ellentétes érdekeket képviselő fél több pontban is konszenzusra jutott az Európai Unió Dohánytermék Irányelvének felülvizsgálatával kapcsolatban. „Az Európai Unióban a dohánytermékekre vonatkozóan kiegyensúlyozott szabályozásra van szükség, amely természetes módon a legfontosabb, egészségügyi érdekeken túl a foglalkoztatási szempontokat is figyelembe veszi” – mondta Tabajdi.
Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke osztotta az egyeztetésen részt vevő John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos, és a dohánytermék irányelvet előkészítők véleményét, miszerint az európai emberek egészségének védelme mindenek felett áll. A MADOSZ azonban óvatosságra intett egy olyan szabályozás elfogadásával kapcsolatban, mely esetleg tiltaná az összes adalékanyag használatát a dohánytermékekben: egy ilyen jellegű, tudományosan nem megfelelően alátámasztott szabály, csak Magyarországon mintegy 20,000 dohánytermelésben foglalkoztatott ember közel felének a megélhetését sodorhatja veszélybe. „A dohánytermesztés nagy munkaerő-igényű ágazat, és jellemzően hátrányos helyzetű térségekben végzik. Nem szabad megengedni, hogy egy megalapozatlan jogszabály feleslegesen munkanélküliséget generáljon, főként nem az egyébként is szegénységben élők körében” – alkotott véleményt Bényei Illés a felülvizsgálattal kapcsolatban. Az elnök szerint a szabályozás tervezett megvalósítása esetén drámai mértékben nőne a feketekereskedelem, amely az ellenőrizhetetlen termékek miatt kiszámíthatatlan hatást gyakorolna az egészségügyre. Przemyslaw Noworyta, az Európai Dohánytermelők Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a dohánytermelésnek nincs igazi alternatívája: ennek a növénykultúrának a helyettesítése csak tömeges létszámleépítéssel és a farmerek kapacitását meghaladó beruházásokkal lehetséges. Véleménye szerint mintegy 300,000 ember válhatna földönfutóvá EU szinten, amennyiben az unió a teljes összetevő-tiltás mellett tenné le a voksot.
Józanságra intett az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős igazgatóságának képviselője is, aki elmondta, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a foglalkozatási érdekeket komolyan vegyék a felülvizsgálat során, és biztosították a vitaesemény résztvevőit, hogy nem adják hozzájárulásukat egy olyan szabályozáshoz, ami a dohánytermelők megélhetését kockáztatná. John Dalli a felvetésekre reagálva kifejtette, hogy a végeredményhez egyeztetéseken keresztül vezet az út. A beszélgetést levezénylő Tabajdi szerint „meg kell találni az értelmes egyensúlyt a különböző szempontok között. Legfontosabb az egészség, de figyelembe kell venni a foglalkoztatás és az illegális kereskedelem visszaszorításának szempontját is.” – mondta. Véleménye szerint “ha túlzottan szigorú lenne az új dohányszabályozás, az utat nyitna a csempészetnek”.
Bényei Illés úgy ítéli meg, hogy egy olyan megoldást kereső vita alakult ki a különböző érdekeltségű felek között, melynek mindenképpen folytatása szükséges. Ez alapján a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége reményét fejezi ki, hogy az EU az új Dohánytermék Irányelvben mindenki számára megnyugtató megoldást dolgoz majd ki.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Egyre korábban indul a karácsonyi szezon: az ár-érték arány a kulcs
Az idei évben a magyarok 40 százaléka hozta előre a…
Tovább olvasom >Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Fél év alatt 100 millió forint felajánlást tettek karitatív célokra a fogyasztók a kötelező visszaváltási rendszer révén
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált…
Tovább olvasom >