Magazin: Zsendülés: hiánypótló kertészrendezvény Szegeden

A zöldségágazat idei 1,8 milliárd forintos támogatása idén 5,6 milliárd forintra növekszik, a gyümölcságazatba pedig előzetes becslések szerint 5,1 milliárd forint érkezhet a tavaly különböző jogcímeken kifizetett 2,7 milliárd forint helyett, azaz mintegy kétszer több uniós forrás segíti a gazdálkodókat. A források minél jobb kihasználásához ezért különösen fontos a naprakész fölkészültség. Ebben segített a Zsendülés I. Kertészeti Konferencia, amelyet április közepén szervezett Szegeden a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület és a Vitamin Szalon Kft.

Balról jobbra: Győrffy Balázs (NAK, elnök) Kis Miklós Zsolt (államtitkár, FM), Czerván György (államtitkár, FM) és Rácz József (Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület, elnök)

A 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban minden eddiginél több támogatást ígértek Brüsszelből, a pályázatok azonban még váratnak magukra, miközben egy év már eltelt a hétből.

Kulcsszerepben
a kertészet

– A kertészetnek is fontos szerepe volt abban, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly nagyon kiváló eredményeket ért el, a mezőgazdaság termelési értékének 13-14 százalékát adja – kezdte előadását Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, aki mérleget vonva megállapította, hogy kertészeti ágazat termelési értéke 2011-től folyamatosan növekszik, 2013-ban meghaladta a 300 milliárd forintot.

Beszámolt arról is, hogy a FruitVeB szakmaközi szervezet és a szaktárca által közösen kidolgozott zöldség-gyümölcs stratégiával el akarják érni, hogy versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazat jöjjön létre, amely kiváló minőségű termékkel látja el a hazai és külföldi piacokat.

2020-ig 1 millió tonnával, azaz 3,5 millió tonnára és mintegy 190 milliárd forintos értékkel szeretnék az ágazatot növelni. Ez megalapozott cél, hiszen már tavaly is megközelítette a 3 millió tonnát a hazai zöldség-gyümölcstermelés.

Egyszerűsített eljárásrend

A konferencián az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszerét bemutató Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár számos újdonságról beszámolva, elmondta azt is, hogy a következő időszak legfontosabb és legszembetűnőbb változása a Vidékfejlesztési Program megvalósítására kidolgozott új, egyszerűsített eljárásrend. Az egyszerűsítés része, hogy több helyen, köztük a fiatal gazdák támogatásánál is, megjelenik az egyösszegű átalánytámogatás, de az elbírálást szintén egyszerűsítik.

A finanszírozásban nagy könnyítés, hogy 30 százalékig lehetőség lesz előleg felvételére.

A programban kiemelt helyen szerepel a kertészet, a támogatási intenzitást pedig az unió által engedélyezett maximum 50 százalékban határozzák meg. Egy beruházásra legföljebb 500 millió forint fordítható, és azt is korlátozzák, hogy egy gazdaság a 6 év alatt mennyi támogatást kaphat.

Kizárólag a kertészeti támogatásokra tervezett keret 70 milliárd forint, de ebben nincs benne az öntözésfejlesztési, élelmiszeripari és kockázatmegelőző beruházásokra pályázható forrás. A borászat versenyképességének javítása külön jogcím lesz, 20 milliárdot különítenek el erre a célra. Az élelmiszeripari feldolgozásra 200 milliárd fordítható.

Új szolgáltatások a NAK-tól

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sok szolgáltatást akar kidolgozni és elindítani az idén, jelentette be Győrffy Balázs, a köztestület elnöke. Az ágazatok monitorozása jogszabályban előírt kötelezettség, a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatbázisát most építi föl a kamara. A kertészeket érinti elsősorban az idénymunka és a közfoglalkoztatás közt kialakuló feszültség, ennek a feloldására javaslatot dolgoz ki a NAK. Szeretnék elérni azt is, hogy az őstermelői igazolvány olyan plasztikkártya legyen, ami egyértelmű és könnyű ellenőrzést tesz lehetővé, ez segítené a feketegazdaság elleni fellépést.

Sokan javasolják az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, de az 5-10 százalékos áfaszint 180-240 milliárd forintos kiesést okozna a büdzsében, ezért a kamara munkacsoportot hoz létre, hogy javaslatot tegyenek az áfacsökkentés ütemezésére az érintett ágazatokban.

Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke többek között arról is beszélt, hogy a támogatási célok kijelölésekor nagyon fontos, hogy a magyarországi politikai erők egységre jussanak.

Lipcsey György Imre, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketingért felelős vezérigazgató-helyettese szerint partnerségen és bizalmon alapuló gyökeres szemléletváltásra van szükség az agrármarketingben. Éppen ezért a szervezethez tartozó Agrármarketing Centrum középtávú stratégiájának alapja, hogy erősíti a hazai mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazat szereplőinek együttműködését, marketingtevékenységük összehangolását.

Makrogazdasági irányokról beszélt előadásában Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A gazdasági előrejelzés nehézségeit taglalta, és elmondta, hogy a makrofolyamatokat az ágazatok nem feltétlenül érzékelik, sőt az ágazatokon belül is nagy különbségek lehetnek a gazdasági helyzet szerint.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már több mint száz éve szolgálja a szaporítók, termesztők és fogyasztók érdekeit, mondta Lukács József, a NÉBIH Tenyésztési és Növénytermesztési elnökhelyettese. A NÉBIH a fogyasztók védelmében tavaly 3698 friss zöldség-, gyümölcs- és gabonamintában vizsgálta a növényvédőszer-maradékot, és csak minimális tételt kifogásoltak. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben 1648 export- és 6118 importtételt ellenőriztek.

Kihasználni az értékesítési lehetőségeket

Kozák Ákos a GfK Hungária Piackutató igazgatója a tavalyi kereskedelmi folyamatok elemzése közben emlékeztetett arra is, hogy egyre fontosabb a magyar termékek jelentősége. Javasolta, hogy elsősorban a frissáru magyar eredetét érdemes kommunikálni, de ez az étolaj, az ásványvíz és a tészta esetében is megfontolandó.

A termelőknek az értékesítési lehetőség kihasználása érdekében egyre jobban kell alkalmazkodni a vevőkhöz, azok időbeni megjelenéséhez – mondta Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. vezérigazgatója, és beszámolt a piac presztízsének javítása érdekében elengedhetetlen fejlesztés céljairól. A jövőben részt kívánnak venni a zöldség-gyümölcs fogyasztás növelését célzó marketing programokban, és erősítik az online kommunikációt is.

Murányi László, a Magyar Franchise Szövetség elnöke a franchise márkavásárláson alapuló üzleti modellt mutatta be, ezzel bevezetve Rácz József előadását a Vitamin Szalon üzletekről. Ez az üzleti modell sok szereplőt fog össze a piacon, amelyben a modellt átvevő, jogilag és pénzügyileg független vállalkozás saját kockázatra működik. Megkapja viszont a franchise-jogokat amelyek tartalmazzák a regisztrált márkanevet, az ahhoz kapcsolódó egyedi, titkos üzleti tudást.

Cz. P