Magazin: Közétkeztetési alapproblémák

Az élelmiszerláncban az – élelmiszerlánc-biztonsággal foglalkozó sorozatunk korábbi részeiben elemzett – tudáshálózat kialakítása, illetve a hatóság, a vállalkozók, valamint a fogyasztók szoros együttműködése rendkívüli fontosságú. Különösen igaz ez a hazai közétkeztetés rendszerére, melyben naponta mintegy 1,5-2 millió ellátott vesz részt.

A jelenlegi magyar közétkeztetés gyakran nem veszi figyelembe a mai kor táplálkozási és étkezési alapkövetelményeit, az egészséges étkezés alapelemeit és az életkori sajátosságokat. Elsősorban a kis élőmunka-­ráfordítással előállítható termékekre, tartósított alapanyagokra épít a helyi, friss termékek helyett. Egyfelől a közétkeztetés egyre nagyobb szegmense ölt vállalkozóknak kiszervezett, profitorientált, iparszerű jelleget. Másfelől az egyre nagyobb közétkeztetők egyre nagyobb szállítási távolságokról egyre több embert látnak el, aminek az élelmiszer-­biztonsági kockázata egyre nagyobb, így érthető módon a közétkeztetők is elsősorban erre a kockázatra fókuszálnak (például ételek túlfőzése), a minőségi szempontok rovására. Harmadrészt a versenyhelyzet miatt az áralapú szolgáltatás és beszerzés egy idő után minden mást felülír. E tendenciák együttesen eredményezik a rossz értelemben vett „konzervgyári” jellegű közétkeztetést, mely sok esetben vezet fogyasztói elégedetlenséghez és az el nem fogyasztott ételeken keresztül jelentős élelmiszer-pazarláshoz is.

Az átfogó fejlesztési program elindításának célja az egészséges étrendet is biztosító, minőségvezérelt közétkeztetési rendszer kialakítása. A közétkeztetés komplex jellegéből adódóan célszerű szakaszolni az intézkedéseket, felkészülési időt hagyva a fokozatos átalakuláshoz az egyes szereplőknek, beleértve a fogyasztói tudatformálást is.

Első lépésben a jól definiált problémák esetében (pl. egységes jogi keret hiánya, minőségre való tekintet nélküli közbeszerzési döntéshozatal, közétkeztetők feletti gyenge kontroll és hasonlók) már rövid távon meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a közétkeztetés átfogó cselekvési tervét. A NÉBIH első lépésben regisztrálni szeretné az élelmiszer-beszállítókat és a közétkeztetőket, majd ezen szereplők vonatkozásában minősítési rendszert tervez bevezetni. A tápanyagnormákra vonatkozó rendelkezések rugalmas kezelhetősége érdekében szezonális receptgyűjteményt és felfrissített tápanyag-adatbázist kell kidolgozni, illetve meg kell határozni a közétkeztetők esetében elvárható minimális képzettségi és továbbképzési követelményeket.

A szakemberek reményei szerint ezzel a programmal is közelebb lehet jutni az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia víziójához: hogy mindenkor egészséges, kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerlánc-termékek (különösen élelmiszerek) legyenek elérhetőek.