Magazin: Fogadatlan prókátoraink Vietnamban

Ki ne emlékezne korosztályomból az egyetemeken, főiskolákon a hetvenes, nyolcvanas években végzett, nem ritkán „csoportosan vizsgázó” vietnami évfolyamtársakra? A több ezer egykori vietnami diáktárs közül sokan ma, hazájában az üzleti szféra meghatározó elemeként, vagy az államigazgatás különböző szintjein, alkalmasint fontos pozíciót betöltve komoly katalizátorként segíthetné a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztését.

Ezt sugallják a magyar köztársasági elnök november végi vietnami hivatalos látogatásának tanulságait összegző nyilatkozatok is. Címlapra kívánkozó üzenet továbbá, hogy Vietnam nyitva áll a magyar vállalkozások számára is, amit a közeljövőben megvalósuló nagyszabású víztisztító mű is fémjelez. Mindemellett a korábbi kezdeményezésű, kötött segélyhitel keretében felajánlott egészségügyi (onkológiai) és népszámlálási programok is a megvalósulás útját járják.

Dinamizálódó gazdaság

A nálunk több mint háromszor nagyobb területű, 93 milliós lakosú Vietnamban az aktív keresők 48 százaléka él ma is mezőgazdaságból, az ipar 21 százalékát, a szolgáltatás pedig 31 százalékát foglalkoztatja az aktív keresőknek. A világ 15. legnagyobb népességű országában a mezőgazdasági művelés alá vont terület viszonylag kicsi, alig éri el a 20 százalékot, amit jelentős, 11 százalékot meghaladó álló kultúra egészít ki. A termelési szerkezet agrárorientáltságának megfelelően a lakosság alig 31 százaléka él városokban, zömmel vidéki kötődésű. A mezőgazdaság GDP-n belüli aránya a 20 százalékot közelítve lényegesen magasabb, mint a fejlett országokban. Igaz, az egy főre jutó GDP is igen alacsony, alig éri el a mienk egynegyedét (mindössze 4000 dollár), ami a 167. pozícióra elegendő a világranglistán.

A 48 százalékos GDP-arányos eladósodottságú országban a gazdasági növekedés 2013-ban meghaladta az 5,3 százalékot, ami 1,3 százalékos, tehát rendkívül alacsony (a világranglista 6. helyén jegyzett) munkanélküliségi rátával párosult. A dinamizálódó gazdaság átformálja a társadalom szövetét, így felértékelődik a szaktudás, a képzettség, ami a számunkra is befektetési kilátásokkal kecsegtető kapcsolatépítési lehetőséget kínál.

Meglévő keretek

Politikai és gazdasági kapcsolataink Vietnammal nem mai keletűek. A 70-es, 80-as években, más politikai alapokon lényegesen intenzívebb formát öltöttek, de az ún. Kötött Segélyhitel keretfelajánlásainkat a fejlődésben akkor elmaradottnak számító Vietnam számára egy 2009-ben megkötött Pénzügyi Együttműködési Keretprogram is rögzíti. A képzéssel és továbbképzéssel, víztisztítással, informatikával, egészségüggyel, haditechnikával, élelmiszeriparral, állat- és haltenyésztéssel, fa-, jármű- és építőiparral, mérnöki szolgáltatásokkal, valamint logisztikával foglalkozó kínálatunk az elmúlt évtizedben rendszeresen megjelent a két ország között létrehozott Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) jegyzőkönyveiben.

Az említett keretegyezmény többek között 8,6 millió USD-t biztosít három mezőgazdasági farm modernizációjára, bővítésére és egyben takarmánykeverő és tápüzem létesítésére, mely 51 százalékban Magyarországról származó áru és szolgáltatás beszerzésére nyújt garanciát.

A korábban megkötött, 35 millió euró értékű Kötött Segélyhitel Megállapodás eredményeként infrastrukturális és közigazgatási fejlesztések mellett szennyvízkezelésben és informatikában, az egészségügy terén (kórházépítésben és kórházfelszerelésben), valamint a szakképzés területén is mód nyílna az együttműködésre.

Visszatekintve a közelmúltunkat jelentő 2012-es, 2013-as évre, meg kell állapítani, hogy a 60 millió dolláros nemzetgazdasági kiviteli nagyságrend ugyan nem túl jelentős, a 35,4 százalékos exportbővülési ütem viszont számottevő fejlődésről árulkodik. Exportunk gerincét ugyan gépek és berendezések alkotják ma is, de az élelmiszer-gazdasági kivitel, közel megduplázódva, 2013-ban már 6 százalékát adta a magyar kivitelnek.

Ennél is jelentősebb a 2014-es exportbővülés mértéke, hiszen az agrárkivitel a 2013. 1–7. havi 2,6 millió dollárról 2014 azonos időszakában 18,7 millió dollárra ugrott, ami hétszeres exportbővülést takar. Árnyoldala az élelmiszer-gazdasági exportbővülésnek, hogy az mindössze két-három termék, illetve termékkör, nevezetesen a toll és töltelékanyag 1-ről 128 tonnára történő bővülésére, a dísznövényexport megjelenésére és az élelmiszer-készítmények exportjának bővülésére vezethető vissza és nem széles alapokon nyugvó termékkínálatra.

Egy 2008-ban elkezdődött tárgyalássorozat lezárásaként Vietnam a minőségi magyar élelmiszer-ipari termékek új felvevőpiacává válhat, miután a távol-keleti ország főállatorvosa 2013-ban aláírta a sertés-, baromfihús és hústermékek, valamint a napos baromfi exportjához szükséges állategészségügyi megállapodást. A húsexport fellendülésének ez az alapfeltétele.

Áttörés előtt?

A Vietnamban tárgyaló korábbi kormánydelegációk a múltban is rendszeresen pozitív fogadtatásról adtak hírt. Igazi áttörést, nagyságrendugrást azonban mindeddig nem sikerült elérni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. A két ország közötti kapcsolatok építésére hivatott Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) a 2012-es soros ülésén is megerősítette, hogy a vietnami fél érdekelt a kétoldalú kapcsolatok bővítésében, kiváltképp az információtechnológiai és infokommunikációs, az energetikai, a mezőgazdasági, az egészségügyi együttműködés elmélyítése terén. A vietnamiak örömmel nyugtázták azt is, hogy a magyar kormány meghosszabbította a két Kötött Segélyhitel Megállapodásnak az érvényességét is. A köztársasági elnök mostani tárgyalása és a pár hónap múlva induló, jelzett nagyberuházás remélhetőleg meghozza a várt eredményt és intenzívebb szakaszba lép a kétoldalú termékkereskedelem, oktatási és kutatási együttműködés, javul a befektetési hajlandóság.

A kétoldalú kapcsolatok perspektivikus elemei közül érdemes kiragadni egy beruházási lehetőséget, nevezetesen az agrárgazdasági együttműködés egyik, kölcsönös előnyöket ígérő példáját, a közel 40 éves múltra tekintő haltenyésztést. A kezdeteket a vietnami agrármérnökök magyarországi oktatása képezte. A Szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet a hetvenes évek elejétől fogadott posztgraduális képzés keretén belül vietnami szakembereket hal- és kacsatenyésztés témakörökben. A kialakult személyes kapcsolatok kamatoztatásával és a trópusi halak tenyésztése terén szerzett tapasztalatainkra alapozottan közös fellépés sem elképzelhetetlen az erősen halimportfüggő európai piacokon.

Vietnam általános kondícióit nézve és a lakosság mezőgazdasági beágyazottságát látva talán nem túlzó az a következtetés, hogy van realitása a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés magasabb sebességi fokozatba kapcsolásának. Amit mi kínálni tudunk a kutatás-fejlesztés (agrár- és élelmiszer-ipari innováció), a növénytermesztés, az állattenyésztés és takarmány-előállítás, a vízgazdálkodás, az erdészet és a haltenyésztés terén, az a gazdaságfejlettség eltérő szintjeit nézve különleges előnyök forrása lehet, mely kihathat a kétoldalú kereskedelem fejlődésére csakúgy, mint a gazdasági élet más területeire