Magazin: Értékes árucikk lehet Kazahsztánban a magyar agrárszaktudás

Kazahsztán miniszterelnöke és a magyar kormányfő stratégiai megállapodást írt alá június első napjaiban. A politikai kapcsolatok magasabb szintre emelése az ország keleti nyitás politikájának újabb mérföldköveként értékelhető. A stratégiai partnernek tekintett, rendkívül dinamikusan fejlődő, 2013-ban 6 százalékos GDP-növekedést produkáló, ásványi kincsekben gazdag, jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező közép-ázsiai ország reményteljes gazdasági együttműködés lehetőségét kínálja a számunkra.

Magyarország és Kazahsztán kereskedelmi forgalma az utóbbi években dinamikusan bővült. A 2013-ban regisztrált mintegy 34 százalékos exportbővülésünk fő húzóerejének a gyógyszeripari export bővülése számított, de a jövő ennél lényegesen színesebbnek ígérkezik. A Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság júniusi, sorrendben negyedik ülésén nem pusztán a legnagyobb magyar beruházóként Kazahsztánban feltárásokat végző, energetikai beruházásokat megvalósító MOL ottani tevékenységének diverzifikálásáról esett szó, hanem az együttműködés mezőgazdaságot, élelmiszeripart, az energetikai és építőipart, valamint a környezetvédelmet is magában foglaló jövőbeli kereteiről is. A két ország közötti diplomáciai erőfeszítések aprópénzre váltása érdekében a HITA a kormányfői megbeszélésekkel párhuzamosan Magyar-Kazah Gazdasági Kerekasztal Fórumot tartott, melynek már kézzelfogható kezdeti eredményei is vannak.

A magyar kormány keleti nyitás politikája kiemelt szerepet szán a dinamikusan fejlődő Kazahsztánnak. A döntés racionalitását a kereskedelmi folyamatok alakulása is alátámasztja. A két ország közötti külkereskedelmi forgalom ugyanis az elmúlt években folyamatosan bővült, sőt 2013-ban a magyar nemzetgazdasági export 34 százalékkal növekedett. A most megkötött kormányközi megállapodás a vállalati kapcsolatok élénkítését közös pénzügyi alap felállításával is segíteni kívánja. Preferáltak ebből a szempontból az együttműködésre kész mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, energetikai, járműipari, gyógyszeripari, vízgazdálkodási, illetve környezetvédelmi ágazatokban tevékenykedő kazah és magyar vállalkozások.

Parciális agrárkapcsolatok

A magyar-kazah agrár-külkereskedelmi kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza. Exportunk értéke az elmúlt másfél évtizedben 5 és 26 millió dollár között ingadozott, importunk ugyanakkor mindvégig parciális jelentőségű maradt. Most, amikor a magyar kormány intenzívebb gazdasági kapcsolatok kialakítására törekszik, és miniszterelnöki látogatás is nyomatékot ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazó igényünknek, agrárkivitelünk nem mutat túlzottan reményt keltő képet, legalábbis így állt a helyzet 2013 végén.

A KSH külkereskedelmi statisztikai adatai beszédesebben illusztrálják ezt a jelenséget.

Kazahsztáni agrárexportunk az elmúlt bő másfél évtizedben igencsak hullámzóan alakult. Csúcspontok és hullámvölgyek egyaránt jellemezték ezt az időszakot. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a magyar agrárkivitel ebben a relációban nem túlzottan diverzifikált, éppen ezért az egy-egy termék túlsúlyát mutató kiviteli struktúra tartós növekedési pálya követésére alkalmatlan, nem tűnik túlzottan optimális körülménynek.

Jelentős mérlegtöbblet

Ha az utóbbi pár év exportteljesítményét nézzük, megállapíthatjuk, hogy agrárexportunk jelenleg leszállóágban van, éppen ezért az államközi kapcsolatok magasabb szintre emelése reményt adhat arra, hogy újabb lendületet vesz az agrárkivitel. Ezt a reményt alapozzák meg a KSH napokban közzétett első negyedévi külkereskedelmi adatai, melyek szerint az előző év első negyedévi kazahsztáni agrárexportunkat fémjelző 1037,2 ezer USD-t az idei azonos időszaki, 1701,4 ezer USD-nyi kivitel alaposan, mintegy 64 százalékkal túlszárnyalta. Ilyen és ehhez hasonló mozgások nem mentek ritkaságszámba az elmúlt másfél évtizedben sem, ami persze nem von le semmit az idei év elején elért exportbővülés értékéből.

A bő másfél évtized kazah–magyar agrár-külkereskedelmi folyamatait nézve megállapítható, hogy számunkra a kazah kapcsolat rendkívül kedvezően alakult, hiszen a magyar agrárexporttal szemben alig mutatható ki érdemleges élelmiszerimport. Ha van is kis összegű importunk, az kimerül az égetett szesz termékkörben. A külkereskedelmi egyenleg ilyetén alakulása folytán rendkívül jelentős kereskedelmi mérlegtöbbletek jellemezték ezt a relációt.

Élő állat, zöldség-gyümölcs készítmények

Agrárexportunk két legjelentősebb tételét az utóbbi időben a zöldség-gyümölcs készítmények, valamint az élő állatok, azon belül is kiemelten a tenyészállatok kivitele képezte. Mindkét termékkör magas hozzáadottérték-tartalmú. Míg az élőállat-kivitel az elmúlt években meglehetősen hektikusan ingadozott, addig a zöldség-gyümölcs készítmények állandó szereplői voltak a Kazahsztánba irányuló magyar agrárkivitelnek. Példának okáért 2012-ben a kivitel 80 százaléka a tartósított zöldség-gyümölcs termékkörből került ki. A zöldségkivitelben a tartósított borsó 70, a csemegekukorica 30 százalékkal részesedett.

A kazah piaci élelmiszer-kivitelünk tehát lényegesen nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a feldolgozatlan termékekkel teletűzdelt nyugati exportunk.

A tartósított zöldségek mellett, amelyek a másfél évtized alatt is legalább 65-70 százalékban meghatározták a magyar agrárkivitelt Kazahsztánba, túl színes exportstruktúráról nem beszélhetünk. Megemlíthető ugyanakkor a naposcsibeexport, mint tradicionális termékkörünk és az erősen hullámzó értékű baromfihús-kivitel is.

Kazahsztán a Független Államok Közösségén (FÁK-on) belül Oroszország és Ukrajna után a 3. legjelentősebb gabonatermelő ország tőlünk keletre, sőt már évtizedek óta nettó exportőri pozícióban van, így valójában konkurensünk ezen a pályán. Agrárpotenciálja ugyanakkor nem mérhető magyar léptékkel. A gabonatermelésen kívül jelentős még délen a gyapot, a rizs, a dohány, a zöldség- és a gyümölcsfélék termesztése, valamint az agráriumon belül nagy a súlya az állattartásnak, főleg a juh-, a szarvasmarha-, a ló- és tevetenyésztésnek van hagyománya és jelentősége az agrárgazdaságban.

Víziszárnyas-knowhow Debrecenből

A kétoldalú kapcsolatok eddigi alakulásának árnyoldala, hogy nem érhető tetten tartós kereskedelmi és partneri kapcsolatokra utaló jel, mivel egy-egy termékünk a rendkívüli dinamikus exportnövekedés ellenére is egyik évről a másikra eltűnik az exportpalettából, vagy minimális szintre csökken. A kapcsolat hullámvasút jellegét érdekünkben áll kiegyenlítettebbé, kiszámíthatóbbá tenni. Fontos a diplomáciai kapcsolatok magas szintre emelése, mert stabilitást hozhat a két ország közötti kereskedelemben, és új területeket nyithat meg a kereskedelmi kapcsolatok terén.

Ez utóbbi gondolat jegyében került pecsét arra a kétoldalú megállapodásra, melynek értelmében 100 millió dolláros üzlet keretében víziszárnyas-vertikum kiépítésére, konkrétabban a kacsa- és libatenyésztés kazahsztáni meghonosítására vállalkozik egy debreceni cég. Beleértve a törzstenyésztés kialakítását, a keltetés, felnevelés, hizlalás fázisainak kiépítését, a takarmánykeverő és a feldolgozóüzem létrehozását, valamint a termelői integráció kiépítését úgy, hogy a tervezési, üzemvezetési és szakmunkásképzési feladatokat is átvállalja. Lényegében véve az ágazat kialakításához szükséges „knowhow” átadásával, a teljes megvalósítási terv elkészítésével, a projektmenedzsment átvállalásával segíti a telep kialakítását. Mindemellett a dolgozók képzésében és a kereskedelem beindításában is részt vesz.

Az ehhez szükséges know-­how-t vásárolja meg tehát a másfél millió hektáron gazdálkodó kazah Alibi Holding a Tranzit-Kertől. A szakmai tudás elsajátítására kazah szakemberek érkeznek ez év második felében a vállalkozás magyarországi telepeire, gyáraiba.

A megállapodást a miniszterelnöki találkozó keretében Orbán Viktor magyar és Karim Massimov kazah kormányfő előtt 2014. június 3-án írta alá Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. tulajdonosa és Zhangeldy Mukhakhanov, az Alibi Holding vezérigazgatója.

Együttműködési lehetőség kínálkozik tehát a mezőgazdasági technológiák átadásában, a szakemberképzésben, kiváltképp a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Technológia- és tudástranszferre van szüksége a kazahoknak, legfőképpen a gazdák képzésére és továbbképzésére fektetnének nagyobb hangsúlyt.

Az állattenyésztés fejlesztése Kazahsztánban prioritást élvez, ezért támogatják a tenyészállatok beszerzését a szarvasmarha-ágazatban, és komolyan veszik a juhágazat fejlesztését is. Elsősorban a tej- és húshasznú szarvasmarha-tenyészállomány feljavítását célozták meg eleddig, melyben a magyar állattenyésztési ismeretekre és genetikai állományra is számítanak.