Magazin: Egyszerűbb lett az adózás 2016-ban

Az elmúlt évben számos olyan törvényi változás történt, melyek a papírmunkát vagy az adóterhek mértékét csökkentik. Ezek nagyrészt apró módosítások, melyek jó néhány törvényben szétszórva találhatók, így követésük tovább bonyolódott, ráadásul nagyobb felelősség hárul az adózóra, de legalább a változások pozitívan hatnak a cégek kasszájára.

A PwC beszámolójában az elmúlt év egyik fontos változásaként az emelte ki, hogy 2016. január 1-jétől bevezetésre került a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámolókészítés lehetősége. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek – társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelemadója – is az IFRS-ek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezés bevezetésére került sor. A törvényalkotó Európai Uniós kötelezettségének eleget téve vezette be az új rendszert, de igyekezett ezt úgy megtenni, hogy egyelőre ez minél kevesebb adózót érintsen.

Erdős Gabriella, a TaxMind Kft. vezető cégtársa a Világgazdaság konferencián tartott összefoglalójában kihangsúlyozta:

– Aki teheti, kerülje el az új rendszert. Akik külföldi anyavállalattal a hátuk mögött dolgoznak, azoknak nehéz dolguk lesz, mert a cég vezetőségével azt kell megértetniük, hogy az IFRS mellett a magyar könyveket is meg kell csinálni, ami rengeteg többletmunkával jár.

Növekedési adóhitel

2015. június 25-i hatállyal egy új, halasztott adófizetési lehetőséget biztosító jogintézmény, a növekedési adóhitel-konstrukció került bevezetésre a társasági adó rendszerébe. A növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót, azaz a növekedési adóhitelre jutó adót a tárgyév helyett a soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti. A növekedési adóhitel abban az esetben választható, ha az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, illetve ha az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig ezen választásáról az adóhatóság részére nyilatkozik. A társasági adó megfizetésének a növekedési adóhitel szerinti megfizetését választó adózónak már a tárgyévi adóelőleg-kiegészítés során sem kell megfizetnie a növekedési adóhitelre jutó adót.

Megbízhatóknak piros pont

Idén két adózási kategóriát vezettek be, amelyekhez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, míg a kockázatosnak minősített adózók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek. Erdős Gabriella szerint nem sokan fognak a megbízható adózó kategóriába tartozni:

– Mintegy 10 szigorú feltételt kell teljesíteni, hogy valakit megbízhatónak minősítsenek, bár kétségtelen, hogy komoly előnyökkel jár. Például könnyebben lehet részletfizetést kapni, mulasztás esetén büntetés terhe nélkül lehet a hibákat korrigálni, illetve az adósság bírsága is csökken. Azzal, hogy nem minden hibát minősítenek azonnal szándékosnak, egy régi álmunk teljesül. A szándékos és a véletlen mulasztás között végre különbséget lehet tenni. A megbízhatatlan adózó kategóriába sem sokan fognak tartozni, mert a 100 millió forintos adótartozás elég magas alsó határ. A be nem jelentett alkalmazotton kapott adózók szintén ebbe a kategóriába fognak kerülni, esetükben duplájára nő az adóbírság és ötszöröse a késedelmi pótlék.

Környezetvédelmi termékdíj

Az FMCG-szektort jelentős mértékben érintő kötelezettség is számos változáson ment át az elmúlt évben. A PwC összeállította a legfontosabb elemeket. Eszerint a külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószer utáni termékdíj-kötelezettség egyértelműsítése érdekében a hatályba lépő jogszabály kiegészíti a lehetséges kötelezettek körét a csomagolási hulladék első belföldi birtokosával. Külföldre történő értékesítés mentessége akkor jöhet létre, ha az első belföldi eladótól közvetlenül külföldre szállítják a termékdíj-köteles terméket. Újrahasználható csomagolószerek mentessége estén a külföldről csomagolás részeként behozott többutas csomagolószerek után akkor nem keletkezik saját célú felhasználás jogcímen termékdíj-kötelezettség, ha a csomagolószert 365 napon belül igazolt módon kiszállítják külföldre.

A MAZARS közleményében egy fontos buktatóra hívja fel a cégek figyelmét. Az év első napjától az első belföldi forgalomba hozatal és a saját célú felhasználás mellett a készletre vétel is keletkeztethet termékdíj-kötelezettséget. Erre akkor kerül sor, ha az adófizetésre kötelezett a készletre vétel időpontját jelöli meg a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése időpontjának, és ezt be is jelenti az adóhatóságnak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül vagy folyamatosan működés esetén – a tárgyévre vonatkozó választását – január 31-éig.

Iparűzési adó és K+F

2017-től a helyi iparűzési adó alanya bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephelyek szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton haladéktalanul elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.

Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti. A rendelkezés a K+F költségek – részbeni – kétszeres levonhatóságát eredményezi, egyrészt annak teljes összege adóalap-csökkentő tételként elszámolható, másrészt további 10 százalékos adókedvezmény biztosítható. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.

Apró-cseprő változások

A PwC számos apróbb, ám annál fontosabb változásra is felhívja a figyelmet. A jövőben mind a külföldön megfizetett útdíjnak, mind a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5 százalék levonható az iparűzési adóból. A jövőben az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól, amely módosítással a jogalkotó ezen korszerű környezetkímélő járművek elterjedését kívánja ösztönözni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében idén megszűnnek a 2015-ben hatályos sávos díjmértékek, és a felügyeleti díj számításánál alapszabályként egységesen a megelőző naptári év díjköteles árbevételét/bevételét kell alapul venni, a díj mértéke pedig ezen összeg jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított 0,1 százaléka.

A minimálbérről szóló kormányrendelet rögzíti: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér esetén 25 550, napibér esetén 5110, órabér alkalmazása esetén 639 forint. A személyi jövedelemadó 2016. január 1-től 15 százalékra csökken, melynek köszönhetően a munkáltatók kedvezőbb adóteher mellett motiválhatják dolgozóikat a cafeteria és az egyes meghatározott juttatások bizonyos elemeivel.

2016. május 1-jén hatályba lép az Uniós Vámkódex, amely hatályon kívül helyezi az Európai Unió jelenlegi vámjogi szabályozását. A jelenlegi nyolc vámeljárás (árutovábbítás, vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kivitel, szabad forgalomba bocsátás) helyébe három vámeljárás (szabad forgalomba bocsátás, különleges eljárások, kivitel) lép. Erdős Gabriella továbbá kiemelte:

– Új cégek esetén jobban fogják vizsgálni a cégvezetőket is, elsősorban megbízhatósági szempontból. Az illetékek esetében rengeteg mentesség következett be, ami nagyban megkönnyíti a munkát. Bár tavaly akadt olyan nap, amikor négy olyan közlöny is megjelent, amely adóváltozásokat tartalmazott, és még a legfontosabb változások is mintegy 14 törvényben vannak szétszórva, legalább elmondhatjuk: nem sok változott, de az pozitív irányban. 2016 egy jó év lehet adózás szempontjából.

Mizsei K.