Magazin: Átrendeződött a pénzügyi szektor

A válság megtépázta a banki világot is. A faktoring területén mozgó vállalkozások tevékenységét a fizetési határidők szigorodása, az ügyfelek változó igényei befolyásolták. Összeállításunkban bankokat, faktoringcégeket faggatunk a piaci változásokról.

A magyarországi gazdasági szervezetek az elmúlt valamivel több mint öt évben 24 híján 660 ezer bankszámlát nyitottak – derül ki a Céginfo.hu (www.ceginfo.hu) adataiból. A bankszámlák több mint 93 százalékát a legnagyobb tizenkét pénzintézetnél és a takarékszövetkezeti tagoknál nyitották.

Óvatos hitelezés

– A Budapest Bank vállalati üzletágát a kezdetektől fogva az óvatos hitelezési politika jellemezte – ismerteti Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.

– A válság hatására velünk ellentétben több banknak kellett drasztikus szigorításokkal élnie, működési modelljén változtatni. A várható jövőbeli projektek és fedezetek felmutatása helyett ma már a reálfolyamatok mélyebb értékelése és az adósságszolgálat megítélése határozza meg a finanszírozás lehetőségét. A Budapest Banknál viszont a kezdetektől ez volt jellemző, így ügyfeleink nem tapasztaltak jelentős változást a hitelezési feltételeknél.

Takács Zoltán tájékoztatása szerint a bank nem kínált bonyolultabb vagy kockázatosabb terméket, mint amit az ügyfélkör kezelni képes. Ugyanakkor a pénzintézet nem vett részt az önkormányzati, illetve projektfinanszírozásban sem, így stabilan, nyereségesen tudtak működni a válság éveiben is.

Ami a termékeket illeti, a beruházási hajlandóság jelentős csökkenésének hatását finanszírozási oldalon is tapasztalják: elsősorban a rövid lejáratú hitelek iránt van kereslet, a kifutó hosszú lejáratú hiteleket nehéz újakkal pótolni, évről évre csökken a vállalati hitelezési piac.

– Ennek ellenére hatékony stratégiánknak köszönhetően a Budapest Bank vállalati üzletága az első félévben 8 százalékkal bővítette hitelállományát, lízingállománya pedig szinten maradt – jelzi Takács Zoltán.

Élénkül a beruházási kedv

Az értékesítési vezető szerint bár továbbra is mérsékelt a kkv-k üzleti aktivitása, és visszafogott a beruházási hajlandóság, így a finanszírozási igények is, a közeljövőben számítanak a beruházási kedv élénkülésére. Az MNB Növekedési Hitelprogramja most lendületet adott ennek: a vártnál nagyobb volt az érdeklődés a beruházási, forgóeszközhitelek iránt. Sőt, akik nem részesültek a kedvező hitellehetőségből, azokat is megmozgatta, és nyitottabbá váltak a fejlesztésekre. A program folytatása vélhetőleg most még több vállalkozás számára fogja lehetővé tenni a fejlesztéseket.

Takács Zoltán úgy véli, az élelmiszer-ipari vállalatoknak az elmúlt években kevesebb lehetőségük volt EU-s támogatásokhoz jutni, ezért sokan elhalasztották fejlesztéseiket. Versenyképességüket emellett nagyban befolyásolja a feldolgozott élelmiszerek piacán tapasztalható erős verseny, hiszen a hazai élelmiszertermékekre vonatkozó magas áfa a fekete-szürke gazdaság térnyeréséhez vezetett. Mindezek miatt az agráriumon belül a növénytermesztési és állattenyésztő ágazatoknál mindenképpen kockázatosabbnak tekinthetők az élelmiszer-ipari vállalatok.

Igények szerinti termék

A elmúlt években a gazdaságban tapasztalható változások hatására a kkv-ügyfelek jelentős része „kivárásos alapon” működött, beruházási hajlandóságuk minimálisra csökkent, szükséges fejlesztéseiket elnapolták – mondja Kálmán László, az Erste Bank kkv-üzletágért felelős igazgatója. Idén nyáron azonban már mozgolódás volt tapasztalható a piacon, az ügyfelek beruházási aktivitása – az MNB Növekedési Hitelprogramnak is köszönhetően – megélénkült. A vállalkozói kedv azóta is mérsékelt, de folyamatos lendületet mutat. A fejlesztési hajlandóság fokozatos visszatérése magával hozta a forgóeszközhitelek iránti kereslet növekedését is.

Az élelmiszer-ipari cégek számára a céloktól függően az Erste Bank több terméket dolgozott ki. A beruházási igények kielégítésére az általános beruházási hitelen kívül a kedvező kamatozású MNB Növekedési Hitelprogramot, illetve az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programját ajánlják. A forgóeszköz-finanszírozásra a saját forrású éven belüli és éven túli forgóeszközhitelét,valamint faktoring-szolgáltatásait javasolja. Ha exporttevékenység finanszírozásáról van szó, akkor a rendkívül kedvező kamatozású Eximbank által biztosított export-előfinanszírozási hitel jöhet szóba.

Szigorúbb feltételek

Július óta a Polgári Törvénykönyv a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a fizetési határidőkre, célja, hogy rövidítse az elhúzódó fizetéseket, valamint arra ösztönözze a cégeket, hogy időben teljesítsék a kötelezettségeiket – derül ki a szerkesztőségünkhöz küldött közleményből.

Lényeges változást jelent július óta, hogy a számlafizetésre vonatkozó határidő legfeljebb 30-60 nap lehet, és csak abban az esetben lehetséges a hosszabb intervallum, ha a szerződés jellege ezt indokolja. Fontos változás, hogy a késve fizető fél kötelezhető arra, hogy legalább 40 eurós (körülbelül 12 ezer forint) költségtérítést fizessen a partnernek behajtási összeg címén. Ez egy átalányösszeg, vagyis ez akkor is kiszabható, ha nem volt igazolható költsége a számlát kibocsátó cégnek. A júliustól életbe lépett módosítás értelmében a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra emelkedett, a korábbi jegybanki alapkamat plusz 7 százalékponthoz képest.

Nagyobb rizikó

A késve fizető cégeknek a korábbinál komolyabb, költségesebb szankciókkal is számolniuk kell. Baltay Zsombor, a GF Faktor vezérigazgatója a jogszabályváltozásokat kommentálva elmondja, hogy egyelőre korai mérleget vonni arról, hogy a jogszabály milyen hatást gyakorol a fizetési fegyelemre. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az átlagos fizetési határidők a tavalyi 29-30 napról az idei év első felében 27 napra csökkentek, az átlagos fizetési késedelem 20 napról 23 napra emelkedett, ami átlagosan 50 napos tényleges teljesítést jelent. A lánctartozások kialakulásában szerepet játszó késve fizetések rontják a cégek helyzetét. Pontos adat nincs arról, hogy mekkora lehet a késve fizetett és ki nem fizetett számlák összesített állománya, de az építőipari körbetartozások több 100 milliárdos állománya alapján akár ezermilliárdos nagyságrendről is szó lehet nemzetgazdasági szinten.

A cégvezető kifejtette, hogy a késedelmes fizetésből adódó problémák kezelése megbízható külső finanszírozással megoldható. A szigorúbb szankciók mellett faktoringmegoldás alkalmazásával a fizetési fegyelem javítható.

Az FMCG-szektorban főképpen a nagyobb cégek részére beszállító kkv-k jelentkeznek finanszírozási igénnyel, ahol a faktoringtermék nagyon jól illeszkedik az igényekhez. A faktorálási igény ebben a szektorban a termék sajátosságából, napi fogyasztási jellegéből és az ebből adódó magas finanszírozási igényéből adódik.

Beépülő faktoringfinanszírozás

A vállalatok fizetési hajlandósága területén jelentős javulásról nem tudunk beszámolni – vázolja a piaci helyzetet Deme Géza, a CIB Faktoring értékesítési vezérigazgató-helyettese. Egy ilyen környezetben a CIB Faktor arra törekszik, hogy ügyfeleik számára a CIB-nél felhalmozódott tudást és információkat elérhetővé tegyék. Így például ügyfeleik egy-egy új vevő felbukkanásakor még a kereskedelmi szerződés és a nyitva szállítás megkezdése előtt tudnak konzultálni a faktoring-tanácsadóval, ez sok esetben segít kiszűrni az ismeretlen, nagy kockázatú vevők felé nyitást.

Deme Géza tájékoztatása szerint a CIB Faktor az idén is arra helyezte a hangsúlyt, hogy a faktoringfinanszírozás a CIB kkv-finanszírozási stratégiájába hatékonyan beépüljön, és a partnereik üzleti modelljéhez a leginkább illeszkedő finanszírozási modellt tudják kínálni. A CIB-nél a hitelek és a faktoring árazása között egyre inkább eltűnik a különbség, a faktoringfinanszírozás egyre kedvezőbb kondícióval érhető el, egyes esetekben ez akár a hitelnél is kedvezőbb lehet, például faktoring esetében nincs rendelkezésre tartási díj.

Számít a forgási sebesség

A CIB Faktoring tapasztalata szerint az FMCG-cégeknél nincs olyan nagy mértékű körbetartozás, mint például az építőiparban. Itt a forgási sebesség számít. Faktoring segítségével a cégek cash-flowja felgyorsul, így nemcsak profitjukat tudják megtöbbszörözni, hanem több esetben ez a piacon maradásuknak is elengedhetetlen feltétele. A CIB Faktor külön termékeket dolgozott ki a piac igényeinek megfelelően. A Hiperfaktoring segítségével az áruházi beszállítók gyors, rugalmas, kedvező árazású finanszírozáshoz juthatnak.

A testreszabott megoldásoknak is köszönhető, hogy a CIB Faktor Zrt. tavaly 29 százalékos, a piacot messze meghaladó növekedést tudott elérni, és ebben az FMCG-piacon működő cégek finanszírozásának növekedése is szerepet játszott.

Az FMCG-területről Deme Géza tipikus ügyfélnek az áruházi beszállítókat említette. Ezeknek a cégeknek sokszor korlátozott a forgótőkéjük, de van egy sikeres termékük, amit ha a piac kedvezően fogad, akkor rövid idő alatt jelentős forgalmi növekedés is elérhető. Ilyenkor a finanszírozást igénylő vevőkövetelések állománya is hirtelen megnő. Az áruházi beszállítók többnyire kereskedőcégek, melyek mérlegszerkezete a bankhitelek ugrásszerű növelését nem teszi lehetővé. A faktoring segítségével viszont rugalmasan követhető a finanszírozási szükség növekedése.

Nő a faktoringfinanszírozás

– Az elmúlt évben a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai által finanszírozott követelések értéke 862 milliárd forintot tett ki – ismerteti Major-Maróthy Zsolt, a CE Faktor Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség volt elnökségi tagja. – Ezzel a faktorok mintegy 110 milliárd forint tartós forgóeszköz-finanszírozáshoz juttatják a vállalkozásokat. Különösen jelentős volumen ez akkor, amikor a banki forgóeszköz-hitelezés egyre több nehézségbe ütközik.

A faktoringfinanszírozás részaránya évről évre nőtt, és jelenleg már eléri a teljes éven belüli forgóeszköz-hitelezés 13-15 százalékát. A CE Faktor Zrt. a tavalyi évben 26,4 milliárd forint faktorált forgalmat generált a piacon, ezzel az egyik legeredményesebb magánkézben lévő faktorház a magyar piacon. Szolgáltatásait négy alappillérre helyezik, ez a finanszírozás, a követelésbiztosítás, a követelésállomány-nyilvántartás és a beszedés.

Tízezer cég szűnt meg

Az elhúzódó válság és a magyar gazdaság rossz állapota sajátos módon csapódott le a faktoring szakma területén. Míg korábban az állammal, önkormányzatokkal, ezek vállalataival szembeni követelések kockázata vitán felül állt, ezek a követelések mára a legmagasabb kockázatokat képviselik. A fizetési határidők is ezen a területen hosszabbodtak.

Egy friss kimutatás szerint a nyár során közel tízezer cég szűnt meg Magyarországon, ami soha nem látott rekordnak számít. Nem sikerül tehát évek óta felszámolni a hazai gazdaságban a lánctartozásokat, csökkenteni a csődhelyzeteket, a fizetésképtelenségi eljárások számát. A sor végén álló kis- és középvállalkozások különösen veszélyeztetettek. A kkv-k mindennapjainak legnagyobb problémája, hogyan fizettessék ki időben a vevőkkel jogos követelésüket. A faktorok által mért átlagos fizetési időszak a számla kibocsátását követően mintegy 58 nap.

Támogatott faktoringprogram kellene

A vezérigazgató szerint az élelmiszerpiacon az új törvényi szabályozásoknak köszönhetően a vevők maximum 30 napos fizetési határidővel fogadhatják be partnereik számláit, ez óriási segítség a korábbi hosszabb fizetési határidőkkel szemben. Sok esetben azonban ez még mindig likviditási problémát jelent az egyes beszállítók részére.

– Ahogy a statisztikai adatok is alátámasztják, a mikro- és kisvállalkozások drámai módon szorulnak ki a finanszírozási lehetőségekből. A faktoring szakma egyik célja, hogy egy, korábban a 2004 és 2007 közötti években sikeresen működő kamattámogatásos faktoringprogramot hívjon újra életre állami szerepvállalással, amely elősegítheti a GDP-növekedést, a munkahelyek megtartását, segítő kezet nyújt a fekete, illetve szürke-gazdaság kifehérítésében, illetve a lánctartozások mérséklésében a hazai vállalkozások gazdasági fellendítésének érdekében – fejezte be gondolatait Major-Maróthy Zsolt.