Magazin: Aki nem bírja kifizetni a százszázalékos pótlékot, az ne nyisson ki vasárnap?

Az OKSZ megítélése szerint mindent mérlegre téve a legésszerűbb döntés született akkor, amikor a vasárnapi boltzár eltörlésével a korábbi rendet állították vissza az üzletek nyitvatartásának szabályozásában. A jelenlegi szabályozás rendezett, ezen belül a vasárnapi pótlék 50 százalékos mértéke igazodik a vasárnap is nyitva tartó boltok teherviselő képességéhez.

Az OKSZ mint a kereskedelem legnagyobb piaci súlyú ágazati képviselője, elhatárolódik a VOSZ képviselőjének attól a május 17-i kijelentésétől, hogy „aki nem bírja kifizetni a százszázalékos pótlékot, az ne nyisson ki vasárnap”.

A boltok, áruházak a vásárlók érdekében választják a vasárnapi nyitvatartást, ami ráadásul vásárlócsalogató reklám is, de nyilván szerepet játszik benne a piaci verseny is: ha a szomszéd boltja kinyit, akkor nem engedhető meg a lehúzott redőny hétvégén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapi nyitvatartás minden hétvégi napon nyereséget is hoz, de ettől még lehet nyereséges egy vállalkozás.

Ezen az alapon más időpontokban is bezárhatnának a boltok, hiszen vannak veszteséges időszakok, a kereskedelmi forgalom állandóan hullámzik. A kisvállalkozások számára pedig sok esetben kapaszkodó a talpon maradáshoz a vasárnapi nyitás, még akkor is, ha ez a nap nem hoz nyereséges forgalmat. De az a kevés is számít.

Nincs a mellényzsebben
a vasárnapi pótlék

Tavaly a KSH legfrissebb adatai szerint
3 ezerrel csökkent a boltok száma, ami a kisboltosok térvesztését jelenti. Számuk az elmúlt években fokozatosan csökkent, az elmúlt évtizedben 25 ezerrel.
A kisboltosok számára az 50 százalékos vasárnapi pótlék kifizetése is jelentős teher.

2015-ben januárhoz képest decemberre 182 ezer forintról 198 ezer forintra nőtt a kiskereskedelem alkalmazottainak a havi bruttó átlagkeresete, ami átlagosan 9 százalékos növekedés. A munkaerőhiány mellett a jelentős évközi béremelést követően a 2016. évi újranyitás után az 50 százalékos bérpótlékot is ki kell gazdálkodni, mivel nincs rá tartalék. Ez ágazati szinten 25-30 milliárd forintos teher.
A 100 százalékos vasárnapi pótlék ennek a kétszerese lenne.

A 100 százalékos vasárnapi pótlék elviselhetetlen terhet jelentene a vasárnap is nyitva tartó vállalkozások széles körének. A hét utolsó napján nyitva tartó boltok többsége kisvállalkozás, számuk 30 ezer körül mozoghat (az összes vasárnap nyitva tartó bolt száma 40 ezerre becsülhető). Minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb teher számára a vasárnapi pótlék 50 százalékos mértéke is, már ha talál egyáltalán eladót, pénztárost vasárnapra is.

Pótlékrend

A két szakszervezet és a VOSZ közelmúltban közreadott ajánlása úgy fogalmaz, hogy „a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50 százalékra”. A vasárnapi boltzár idején azonban kizárólag az 5 szabadon választható vasárnap volt 100 százalék a vasárnapi pótlék, más esetekben maradt a régi 50 százalék. Így a benzinkút, a piacok, vásárok, pályaudvarok üzletei az év összes vasárnapján csak 50 százalék pótlékot fizettek. Hasonlóképpen az újságos, virágárus, a kizárólag pékárut, tejterméket árusító üzleteknél is 50 százalék volt a pótlék (akik déli 12 óráig alkalmazottal a pult mögött kinyithattak a boltzár idején).

A Kúria korábbi állásfoglalása alapján ráadásul a bevásárlóközpontok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, így esetükben nem is kötelező az 50 százalék vasárnapi pótlék. A kizárólag a hétvégi pihenőnapokra felvett részmunkaidősök számára úgyszintén nem kötelező a vasárnapi pótlék.

Tárgyalni lehet róla

Természetesen a munkavállalók és a munkaadók tárgyalhatnak a vasárnapi pótlék kérdéséről, ez elől az OKSZ sem zárkózik el. Azt javasolja azonban, hogy akkor mindent a mérlegre kell tenni, így azt is, ha 100 százalék lenne a pótlék, akkor az emelés különbözetét melyik költségből faragnák le a boltosok.