“Made in Germany” címkével ellátott sertéshúst exportál a Lidl

A Lidl saját márkáinak „Made in Germany” jelzéssel a minőségre tett ígérete immár a húsokra is vonatkozik. A Lidl Litvánia aktuális szórólapján a kiskereskedő a “Német minőségű hús – tökéletes íz! Kóstolja meg és győződjön meg róla saját maga!” szlogennel kínálja a friss sertésoldalast. A reklámozott termék nem helyi beszerzésből, hanem Németországból származik, és magán viseli a kiskereskedő hazai piacán 2022-ben bevezetett „5xD” (5xNémetország) minőségjelző pecsétjét. Az e pecséttel jelölt valamennyi hústermék olyan állattól származik, amely Németországban született, nevelkedett, hízott és került levágásra, illetve feldolgozásra. Korábban a diszkontlánc német minőségre apelláló marketingje főként a nem hűtött áruválasztékban megtalálható termékekre korlátozódott.

A lépés fordulópontot jelenthet a friss termékek Lidl általi forgalmazásában. A hűtött termékek, különösen a húsáru esetében eddig a diszkont páneurópai stratégiája a helyi vonzerő erősítése volt. A kiskereskedő az egész iparágban elismert nemzeti eredet-megjelölések használatával – ilyen például a Lidl által Franciaországban jelenleg a francia marhahúst jelölő „Viande Bovine Française”, az AMA minőségjelölő címke Ausztriában, a „Produkt Polski” (lengyel termék) Lengyelországban, Svédországban pedig a „Kött från Sverige” (hús Svédországból) jelzés – a helyi termelőket kívánja támogatni. Annak érdekében, hogy imázsát hazai szupermarketként erősítse, a Lidl számos más országban helyi saját márkákat – Litvániában például a „Lietuvos Gamintojas” (Litván termelő) védjegyet – használ, amelyet egy harmadik fél, például az Eurofins tanúsítványával ötvöz.

Amellett, hogy a „Made in Germany” a balti államokban, valamint Közép- és Kelet-Európában nagyrészt pozitívan cseng, a lépés stratégiai szükségszerűség és a jövőben más országokban is megtörténhet. Az átlagon felüli növekedési ütemek és a gyors piaci részesedés-gyarapodás miatt a Lidlnek biztosítania kell ellátási vonalait, különösen a frissáruk tekintetében, amelyek esetében mennyiségi és minőségi ingadozások nagyobb eséllyel fordulnak elő. A sertéshústermelés volumene csökkenőben. Az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint az EU-ban 2022-ben 22,1 millió tonna – azaz 2021-hez képest 5,7%-kal kevesebb – sertéshúst állítottak elő, miközben a termelés szintje a 2009-es mélypontra süllyedt. A sertéshús-termelés Litvániában is folyamatosan csökken: a Litván Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2017-es 664.000 állatról 2022-ben 574.000-re.

A 11,7%-os inflációval a sertéshús ára emelkedett a legnagyobb mértékben tavaly Európában, amelyet a baromfi (+8%) és a marhahús (+7,4%) követett. A Lidl idén márciusban jelentette be, hogy hús- és kolbászkínálatának egy részét testvérvállalatától, az öt saját húsüzemet működtető Kauflandtól fogja beszerezni.

A diszkont beszerzési stratégiáját az egyes piacokra szabja. Áprilisban az Egyesült Királyságban egy 500 millió font (595 millió euró) értékű hosszú távú sertésipari beruházásról tett bejelentést. A nyitott könyv modell azon túl, hogy fix árrést biztosít a gazdáknak, biztonságot kíván a helyi termelőknek nyújtani a tervezés terén, miközben garantálja a kiskereskedő számára a jövőbeli ellátást. Az Egyesült Királyság idén januártól új határellenőrzési eljárást vezetett be az Európai Unióból származó élelmiszerek vonatkozásában, ami számos szállítást késleltetett. A Brit Húsfeldolgozók Szövetsége szerint az Egyesült Királyság a sertéshús esetében 49%-ban importra támaszkodik.