Létszámcsökkentés helyett költségcsökkentés az út

A lassan lecsengőben lévő COVID-19 világjárvány, illetve az egy éve tartó ukrajnai háború komoly kihívás elé állítja a világgazdaságot, legyen szó egyéni vagy épp nagyvállalati szintről. A megemelkedett energiaárak, az infláció és a nyersanyagpótlási problémák minden országban érzékelhetőek, ez jól kivehető a PwC globális felméréséből, melynek nyomán a helyi kutatás is készült. A magyarországi vezérigazgatókat is kérdezték a világ- és hazai gazdaság növekedési üteméről, a várható inflációs rátáról, esetleges létszámcsökkentésről, a nyereségességet befolyásoló tényezőkről és a jövőre való felkészülés módjairól. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között személyes találkozókon.

Nálunk a legpesszimistább a cégvezetők jövőképe

A PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők zöme a globális (76%) és a magyar (85%) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. Emellett a hazai helyzetet sokkal törékenyebbnek is látják a vezetők a világgazdaság állapotához képest. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32%, illetve 24% várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben.

A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest. A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátóak: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75%-ról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60%) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78% ez az arány.

Áremelés és költségcsökkentés a létszámleépítés ellenszere?!

A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb veszélynek az energiaválságot tartják, melyet az infláció és a makrogazdasági volatilitás követ. A félelmekkel összhangban 15%-os inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot jósolnak az idei évre.

A pesszimista kilátások ellenére az első számú vezetők döntő többsége létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését (78%, illetve 97%) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését látják lehetséges megoldásnak a kihívások kezelésére. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál: 9%-uk már meglépte és további 11% készül rá. Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20%-uk számít további növekedésre e téren.

Az energiaválság és az infláció a legnagyobb probléma

Az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69%-a tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól. A legjelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54%), valamint a geopolitikai konfliktusok (53%) követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39%) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé.

A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben a vezérigazgatók döntő többsége (80%) csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.

A transzformáció kulcsa a bizalom

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82%-a fektet be a munkatársak fejlesztésébe. A folyamatok és rendszerek automatizálására 79% fordít forrásokat, 66% új technológiák bevezetésére, 56% pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.

Koncz Barbara
cégtárs
PwC Magyarország

– A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43%-uk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39%-a gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Lőcsei Tamás
vezérigazgató
PwC Magyarország

– Az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, amely egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását – mondta el Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy a béremelések kérdésére miként válaszoltak a magyarországi vezérigazgatók.

– A tavalyi évben a cégek az inflációt követő mértékű béremeléseket eszközöltek a munkavállalói életszínvonal megőrzése érdekében. Idén azonban már sokkal többen az alapbéren kívüli juttatásokban gondolkodnak – fejtette ki újságírói kérdésre.

Nem elsődleges kérdés a társadalmi felelősségvállalás

A vezérigazgatók szerint a vállalatok és a piac további szereplőinek együttműködésében az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése, nem pedig a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72%), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50%). //

A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.