Létezik-e extraprofit – ha nincs, miért adóztatjuk, ha van, miért nem azt adóztatjuk?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten (TEÁOR 4 számjegy) hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek „extra profitok”.

Az első mutató az árbevétel arányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5%-os eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor 9,5% a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189 esetében átlag feletti a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt, 28 szakágazat estében az átlag kétszeresét meghaladó az érték. 

Az árbevétel arányos adózott eredmény alakulása szakágazatonként, 2020 (N = 581)

A legnyereségesebb ágazatok 30% feletti eredményt értek el! Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4%), a cementgyártás (41,8%), a gyógyszergyártás (40,7%), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2%) és a jogi tevékenység (33,1%) tartozik ide. De kimagasló a kavics, homok és agyagbányászat (27,4%) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7%).

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6%, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8%. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37%-os aránnyal az út és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31%). A gyógyszerkiskereskedelem (22,5%) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9%), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen, Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni! 

Az eszközarányos adózott eredmény alakulása szakágazatonként, 2020 (N = 591)

A harmadik mutató a sajáttőke arányos adózott eredmény, amely esetben a szakágazati átlag 6,6%, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1%. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út és vasút építése szakágazat 76,4%-os mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5%), a dohányáru nagykereskedelem (48,3%), s a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7%) szakágazat. A vezetékes távközlés (44%) a 9. a listán, de pl. a jogi tevékenység (38,6%) sem sokkal maradt le.

A vizsgált 3 mutató arra világít rá, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki. Mindez az adott szakágazatok jellegzetességétől függ (pl. több eszközt használ-e vagy inkább munkaerő igényes a tevékenység). Másrészt az is világosan látszik, hogy a kiválasztott („büntetett”) szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek. Az építőipar, az építőanyagipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többlet adóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (pl. a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel arányos nyeresége 15,4%, az eszközarányos 11,1%, a sajáttőke arányos pedig 15,4%)! S van még egy ellentmondás: az EU-ban az egyik legalacsonyabb az adókulcs a profitokra Magyarországon, miközben „extraprofitokat” akar a Kormány adóztatni. A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd Ft adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5%-kal csökkent. A tavalyi gyors növekedés után idén is növekszik a gazdaság, így az adózott eredmény is jelentősen nő 2020-hoz képest. A társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a Kormány jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd Ft adózott eredményt értek el a szakágazat cégei.