Küzdelem az elemekkel

Szerző: Budai Klára Dátum: 2022. 01. 26. 08:16

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat szereplőit jelentős kihívás elé állítja az egyre inkább szélsőséges irányba alakuló időjárás és a munkaerő mennyiségének, valamint minőségének a hiánya. Bár a szektorban számos fejlesztési forrás nyílt meg az elmúlt időszakban, a vállalkozások egy részében nincs meg a potenciál arra, hogy ezekkel élni tudjon.

Szerző: Budai Klára

A zöldségeket és gyümölcsöket együttesen mintegy 170-180 ezer hektár területen termesztik Magyarországon. A kertészeti kultúrák termelési értéke az utóbbi években 350–400 milliárd Ft körül alakult, melyből 80–100 milliárd Ft a gyümölcstermesztésben, 150–200 milliárd Ft a zöldségtermesztésben keletkezett.

Dr. Apáti Ferenc, FruitVeb

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeB Magyar
Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet és
Terméktanács

– A nyereségesség a 30 különböző zöldség- és gyümölcsfaj esetében eltérően alakul, és érdemi különbség van ugyanazon fajon belül a friss piaci termék és a feldolgozóipari alapanyag jövedelmezősége között is. Az időjárási hatások és a piaci árak változékonysága folytán meglehetősen jelentős kilengéseket mutat a jövedelmezőség alakulása az évek között is. Az utóbbi években egyre nagyobb hozamokat és egyre jobb minőséget kell produkálni ugyanazért az eredményért a dráguló inputok (munkaerő, anyag) és a versenytársak nyomása miatt – tájékoztat dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakember megállapítja, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb agrárszabályozási kérdése mostanában a zöldítés, azonban a kívánt ökológiai célok veszélyeztethetik a biztonságos élelmiszer-előállítást.

– Hasonló mértékű vagy még nagyobb nehézséget jelent az inputanyagok és az építőanyagok drasztikus, 100–200%-os áremelkedése, ami jelentősen drágítja a termelést – hangsúlyozza dr. Apáti Ferenc, akitől azt is megtudjuk, hogy az elmúlt két évben sokkal drasztikusabb veszteségeket okoztak az időjárási káresemények, mint a járvány, ezzel – nem kívánt módon – lényegében „elejét vették” a piaci-értékesítési zavaroknak.

Megtorpant a zöldség-gyümölcs fogyasztás

A hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén, a termelés hatékonysága tekintetében, ágazati átlagban nagy az elmaradásunk az európai élvonaltól és a versenyképes szinttől.

– Az elmúlt egy évben nagyon sok fejlesztési forrás nyílt meg a zöldség-gyümölcs termelés és feldolgozás előtt, ami jelentősen segítheti a technológiai felzárkózást. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hazai kertészeti vállalkozások jelentős részében már nincs meg a fejlesztési potenciál, vagy idős a tulajdonos, és nincs utód, aki tovább vigye a vállalkozást, vagy nincs saját tőke a fejlesztésekhez. Reményeink szerint az ő helyüket át tudják venni a fejlődésre képes vállalkozások – jelzi dr. Apáti Ferenc.

A zöldség-gyümölcs fogyasztás az utóbbi tíz évben enyhe, de folyamatos növekedést mutatott. Ez a növekedés az elmúlt két évben – részben a COVID-járvány, részben az időjárási káresemények miatti kínálathiány okozta magas árak miatt – megtorpant. Egyértelműen érzékelhető az elmozdulás a minél nagyobb előkészítettségű, feldolgozottságú, „konyhakész” termékek irányában.

Nehéz versenyben maradni

A fejlesztési irányokat alapvetően a gazdasági és természeti környezet jelöli ki a szektor szereplői számára.

– A versenytársak és a vevők, mint közvetlen versenykörnyezetünk erőteljes versenyre kényszerítenek minket. Általában érvényesül az az elvárás, hogy jó minőséget relatíve alacsony áron vigyünk a piacra. Ráadásul a koncentrálódó vevői oldal igénye, hogy nagy és egységes árualapokkal rendelkezzünk, amivel homogén minőségben, megbízhatóan és a lehető leghosszabb szezonban kiszolgálható a piac – mondja a FruitVeB elnöke. Hozzáteszi: a munkaerő-ellátottság mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt kedvezőtlen, munkaerő valószínűsíthetően a jövőben sem lesz több.

– Az időjárás az utóbbi egy-másfél évtizedben kedvezőtlen irányba fordult. Egyre gyakoribbak és intenzívebbek a tavaszi fagyok, a jég- és viharkárok, az extrém csapadékviszonyok, a szélsőséges fényviszonyok, valamint a szokatlan hőmérsékleti viszonyok. Az időjárás hosszú távú alakulása nem kiszámítható, de vélhetően nem fog a kedvező irányba mozdulni. A jövőben ezen hatások kivédésére kell felkészülnünk, a fejlesztéseknek is ebbe az irányba kell mutatniuk – zárja gondolatait dr. Apáti Ferenc. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.

Kapcsolódó cikkeink