Kutatás: többnyire támogatóak a magyar munkavállalók a megváltozott munkaképességű emberekkel

A legtöbben mozgássérült kollégával dolgoztak együtt

A sérült és többségi munkavállalók kölcsönös tapasztalatszerzésének fontos színterei lehetnek a munkahelyek. A megkérdezett dolgozók 15 százalékának van a családjában, rokonságában megváltozott munkaképességű ember, viszont a munkavállalásuk során a válaszadóknak már 41 százalékának volt tapasztalata MMK kollégával.

A megkérdezett többségi munkavállalók a legtöbb esetben mozgássérült kollégával dolgoztak együtt (54%), 27 százalékuk nyilatkozta, hogy hallássérült, 18 százalékuk, hogy értelmi fogyatékos, 15 százalékuk, hogy látássérült és 8 százalékuk, hogy autista kollégával. 

Ritkán fordul elő megkülönböztetés

Azok a munkavállalók, akik már dolgoztak együtt sérült emberrel, az esetek többségében nem tapasztalták, hogy a kollégát megkülönböztetés érné: tízből nyolc dolgozó egyáltalán nem érzékelt megkülönböztetést a megváltozott munkaképességű kolléga irányában, 9 százalékuk pozitív, míg további 9 százalékuk negatív diszkriminációról számolt be. Csak ritka esetekben tapasztaltak a munkavállalók nehezen áthidalható vagy megoldhatatlan problémát a közös munka során.

Bár a sérült embereknek jellemzően több odafigyelésre és segítségre van szükségük eleinte egy munkahelyen, a velük dolgozó munkavállalóknak viszont mindössze a fele érezte úgy, hogy többet kell segítenie a megváltozott munkaképességű kollégájának, mint általában a többieknek.

„A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági aránya egyre növekszik az elmúlt években, korábban viszont jelentősen alulreprezentáltak voltak a munkaerőpiacon. Az egyre erősödő jelenlét azért is üdvözítő, mert nagyon sokat számítanak a személyes tapasztalatok a munkaerőpiaci csoport megítélésében. A dolgozók visszajelzéseiben is megmutatkozik, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal együtt dolgozók 42 százalékának formálódott a szemlélete pozitív irányban velük kapcsolatban a közös munka során, ez az arány az 50-59 éves korosztályban még magasabb, 53 százalék”

– mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. 

Megoldásra való törekvés jellemzi a többségi munkavállalókat

Akiknek nehézségeik adódtak a munka során megváltozott munkaképességű kollégáikkal, azoknak többnyire sikerült megoldaniuk ezeket a kihívásokat. A megkérdezettek 70 százaléka idővel egyedül tapasztalta ki, hogyan tud hatékonyan együtt dolgozni a kollégával, 24 százalékuk vonta be a megoldásába a sérült munkatársát is, 11 százalékuk pedig a felettes segítségével jutott eredményre. Áthidalhatatlan problémáról a nyilatkozók mindössze 8 százaléka számolt be.

Közvetlen tapasztalat hiányában is nyitottak a dolgozók

A megváltozott munkaképességű emberekkel dolgozó többségi munkavállalók közel felének nem jelentett kihívást a közös munka, 28 százalék volt eleinte bizonytalan abban, hogy mire képes a sérült kolléga, ebből 27 százalékuk nyilatkozta, hogy nem tudta, hogyan segíthetne a kollégájának, 14 százalékuknak pedig a feléjük való közeledéssel akadtak problémái.

A többségi munkavállalók, akik még nem dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű emberrel, többségében nyitottak lennének rá a későbbiekben: 81 százalékuk nyilatkozta, hogy biztosan hajlandó vagy inkább hajlandó lenne, 19 százalékuk volt bizonytalan a kérdésben vagy zárkózott el attól.

„A meglévő félelmek és bizonytalanságok az információk hiányból fakadnak, ennek leküzdésére a munkahelyi érzékenyítő programok a legalkalmasabbak. A KézenFogva Alapítvány a Nem Adom Fel tréningcsapattal közösen, eddig 118 ilyen programot bonyolított le. Ezeken az eseményeken az érintett munkavállalók, akik később megváltozott munkaképességű kollégát fogadtak, adott sérültséggel élő tapasztalati szakértők vezetésével játékos, saját élményen alapuló feladatokat végeznek: például kerekesszékes akadálypálya mozgássérült szakértő vezetésével vagy számítógéphasználat bekötött szemmel. Az egyes állomásokon pedig a résztvevők őszintén feltehetik kérdéseiket a tapasztalati szakértőknek. Ez eddigi tapasztalatok alapján az érzékenyítő programokon részt vett cégeknél a megváltozott munkaképességű munkavállalók beilleszkedése lényegesen zökkenőmentesebb volt, mint ott, ahol a munkatársak nem részesültek ilyen programban”

– fogalmazott Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.