Kötelezettségszegési eljárás indulhat a veszteséges kereskedelmi cégeket bezárára ítélő jogszabály miatt
Rövidesen kötelezettségszegési eljárás indulhat a nagyobb kereskedelmi cégeket két veszteséges év után kötelező bezárásra ítélő jogszabály miatt – tudta meg a népszabadság brüsszeli forrásokból. A lap úgy tudja, hogy február óta több levélváltás is történt Brüsszel és Budapest között, és a bizottság most a magyar fél válaszlevelére vár. Amennyiben a magyar kormánynak nem sikerül meggyőzni Brüsszelt a törvény jogosságáról, kötelezettségszegési eljárásba fordulhat a történet, melynek során a bizottság fel is függesztheti a törvény alkalmazását.
Mint emlékezetes, a kormánypárt 2014 végén szavazta meg, hogy az az évi 50 milliárd forint fölötti árbevételű élelmiszer-kiskereskedelmi cég, amely két egymást követő évben veszteséges lesz, veszítse el a kereskedelmi jogát. Később Áder János köztársasági elnök fellépésére levitték a céges bevételi határt 15 milliárd forintra. Áder János ugyanis már akkor figyelmeztetett arra, hogy az 50 milliárd forintos küszöb miatt a törvény ismét csak a multinacionális cégekre vonatkozott volna, így nem EU-konform.
De Brüsszel így sem volt kibékülve a jogszabállyal. Mint az korábban már megjelent a sajtóban a multinacionális áruházláncok képviseleti szerve, az Eurocommerce panaszt tett a bizottságnál a jogszabály miatt, mire az vizsgálatot indított. A Népszabadság kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette a vizsgálat tényét. Leszögezték: amennyiben az szükségessé válik, a magyar kormány kész egyeztetni a bizottsággal olyan pontosításokról, amelyek a törvény lényegét nem érintik. Amennyiben pedig nem sikerülne megállapodásra jutni, úgy készek az ügyet az Európai Unió bírósága előtt is megvédeni.
A Miniszterelnökség úgy látja: azért volt szükség a törvény meghozatalára, mert a multinacionális cégek szerintük rendre kivonták magukat a közteherviselés alól. A kormány úgy gondolja, hogy a szabály hatásos volt abból a szempontból, hogy a 2015-ös gazdasági évben minden multinacionális cég igyekezett valamekkora nyereséget kimutatni. Pontosan emiatt a kormány úgy véli, hogy a döntés minden magyar állampolgár érdekét szolgálta, és ezért a kabinet meg kívánja és meg is fogja védeni a veszteséges működés tilalmára vonatkozó szabályt.
Az Eurocommerce a Népszabadság kérdésére csak annyit közölt, hogy egy „lehetséges” panasz kapcsán nem szokott információkat közölni a sajtóval. Ugyanakkor a szervezet leszögezte, hogy aggasztó folyamatokat látnak a régióban, egyre több ország fogad el olyan jogszabályokat, amelyek a nemzetközi és a hazai vállalkozások közötti versenyt befolyásolják. Az Eurocommerce szerint ezek a döntések növelik a kereskedelmi tevékenység költségeit, munkahelyeket szüntetnek meg, és megfosztják a fogyasztókat a választás lehetőségétől. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Európai zöldség- és gyümölcstermesztők fogtak össze az európai termékekért
Az európai zöldség- és gyümölcstermesztők összefogtak és kampányt indítottak az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Vegán aktivista a Forbes rangos „30 sikeres magyar 30 alatt” listáján
Vida Raul, a Prove magazin alapítója személyében először került fel…
Tovább olvasom >Meghosszabbítja együttműködését az UEFA és a Just Eat Takeaway
A Just Eat Takeaway 2027-ig meghosszabbítja együttműködését az UEFA Bajnokok…
Tovább olvasom >Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >