Kitörési pont lehet az édesvízi haltermelés növelése
Az európai tengerek halkészletei kimerülőben vannak, Európa új forrásokat fog keresni, Magyarországnak pedig kiváló adottságai vannak az édesvízi haltermelésben – mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerdán, Szarvason, a XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozáson.
Az államtitkár kifejtette: Magyarországnak az édesvízi halgazdálkodás mennyiségét és minőségét is emelnie kell, ezt a kormány halmarketing programmal támogatja. „Ez nekünk exportlehetőséget jelent, ebbe bele kell állni” – fogalmazott.
Emlékeztetett: a kormány kiemelt ágazatként kezeli a halászatot és a horgászatot, 2014-ben a Földművelésügyi Minisztériumban erre önálló főosztályt hoztak létre.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új, 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban szeretnék a magyar halászati operatív programban rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul és hatékonyan felhasználni.
Bitay Márton kifejtette: a nemzeti halgazdálkodási rendszer keretein belül az állami bevételeket visszaforgatják az ágazati fejlesztésekre, így évi 620 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre a halgazdálkodási és halvédelemről szóló törvényben előírt feladatok ellátására. Így például a halőri egyenruha és halőrzési eszközök beszerzésére, a kárókatona gyérítési program lőszertámogatására, vagy a nem fogható halfajok, a kecsege és a széleskárász állomány fajmegőrzési- és visszatelepítési programjaira. Hozzátette: utóbbira Fazekas Sándor miniszter 65 millió forintot irányzott elő, a feladat elvégzése a szarvasi kutatóbázis feladata.
A tudományos tanácskozáson Gál Dénes, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta: a hazai akvakultúra-fejlesztés kitörési pontja a technológiaintenzív módszerek elterjesztése, aminek a kulcsa a kutatás-innováció gyakorlatba ültetése.
Kifejtette: az intézet számára az jelentené a legnagyobb sikert, ha a közeljövőben növelni lehetne a jelenleg évi 14-15 ezer tonnás hazai haltermelés mennyiségét. Ehhez az intézet az alap- és alkalmazott kutatásokkal, innovációs programokkal és szaktanácsadással is hozzá kíván járulni.
A rendezvényen átadták az új recirkulációs halnevelő rendszert. Erről az intézetigazgató elmondta: az infrastrukturális beruházás első ütemében kísérleti és demonstrációs rendszert alakítottak ki, amelyet elsősorban élettani és takarmányozási kutatások számára lehet hasznosítani. A rendszer 120 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg, amelyet 50 millió forint saját forrással egészítettek ki – tette hozzá az MTI kérdésére.
Az úgynevezett aquaredpot-rendszert a tervek szerint a Halászati Operatív Program forrásából a közeljövőben továbbfejlesztenék egy tenyésztésgenetikai és kísérleti központtá, ahol a védett és veszélyeztetett fajok szaporítását lehetne elvégezni. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tovább erősödhetnek a mezőgazdasági együttműködéseink Ugandával
Egy mezőgazdasági együttműködési megállapodás megkötése tovább erősítheti hazánk agrárkapcsolatait Ugandával…
Tovább olvasom >Tartós együttműködés az innovatív és fenntartható horgászati célú halgazdálkodás érdekében
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar…
Tovább olvasom >Úszik a sikerben az év első védjegyes terméke, az élő amur
Nagy öröm a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy számára, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >