Kiskereskedelem – a gazdaság ütőere

Zártkörű sajtóbeszélgetésre hívta november 14-én a Tesco
médiapartnereit, ahol ismertették a Századvég Gazdaság­kutató Intézet tanulmányát, amely mélyebben feltárja a Tesco nemzetgazdaságban betöltött szerepét, rávilágítva az indirekt hatásokra és a makrogazdasági kontextusra.

Az eseményen Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kiskereskedelmi láncok a politikai közbeszéd tárgyai is, többek között a multinacionális láncokhoz kötődő koncentrációs folyamatok okozta problémák és lehetőségek kapcsán. A kis­kereskedelmet a magyar gazdaság ütőerének nevezve elismerően nyilatkozott a hálózatok újító, innovatív megoldásokat meghonosító, versenyképes árakat felvonultató előnyeiről. Ugyanakkor összegezte a negatív hatásokat, amik a kisebb hazai kereskedőket és magyar termelőket érték. Az államigazgatás szabályozó és támogató szerepe újfajta partnerségekben is megnyilvánul a magyar kistermelők, beszállítók versenyképességének érdekében.

Gerard Gray, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vezérigazgatója visszatekintett a Tesco Magyarországon töltött 18 évére és saját, 2011 márciusa óta végzett tevékenységére. Kifejezte a Tesco elkötelezettségét hazánk iránt, ami abban is megnyilvánul, hogy nagy és jó márkaként a magyar lakosság javát szolgálja. A számok és tények bizonyítják mindezt, hiszen a Tesco közvetlenül, közvetve és indukáltan összességében 30 000 embert foglalkoztat, így a második legnagyobb munkáltató. A magyar kkv-szektor egyik legnagyobb partnere, az ország egyik legnagyobb adófizetője és külföldi befektetője.

A kkv-szektor iránti elköteleződést a Beszállítói Fórumokon feltűnt helyi beszállítók segítése, országos, majd nemzetközi piacokra juttatása jellemzi leginkább. Ez a program a továbbiakban még erősödik és felgyorsul, aminek a 2012. november 15-ei első Beszállítói Akadémia is ékes példája.

Egy százalék hozzáadva

Kerekes György, a Századvég szakértője mutatta be a 80 oldalas tanulmány fő következtetéseit.

• A bruttó nemzeti hozzáadott érték kb. 1 százaléka kapcsolatba hozható a TESCO tevékenységével.

• A TESCO részesedése az iparág hozzáadott
értékéből magasabb, mint a részesedése az iparágban (11% vs. 8%).

• A közvetlen GDP-hozzájárulás 53 százalékát centralizálta a kormányzat (a 71 milliárd
forint befizetett adó áfából, szektoriális
különadóból, szja-ból, iparűzési adóból, társasági adóból tevődik össze).

• A kiskereskedelmi szektor befektetéseinek
22-30 százalékát adta a vizsgált években a TESCO.

• A lánc csaknem 30 000 foglalkoztatottal
növelte 2010-ben az aktív népesség létszámát, ami csaknem 1 százaléka az aktív népességnek.

• A TESCO a munkanélküliséggel leginkább sújtott korcsoportokban foglalkoztat a nemzetgazdaság más szereplőinél arányaiban jóval többet – férfiak és nők esetén is. Ráadásul a munkaerőpiacon leginkább kiszolgáltatott rétegek számára teremt új munkahelyeket.

• A magyar beszállítók arányának növelése a TESCO egyik fő célkitűzése. Megvalósulását mutatja, hogy a magyar termékek aránya a TESCO-ban magasabb, mint átlagosan a többi nemzetközi láncnál, a Századvég által vizsgált, KSH fogyasztói kosár alapján összeállított kategóriákat illetően.

• A forgalomban mérhető arányához képest a TESCO jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt években.

Megrendült a tulajdonos bizalma

Lapunk kérdésére Gerry Gray elmondta, hogy a 2010-es válságadó, ami 20 százalékos piacrésze ellenére a Tescót 50 százalékban sújtotta, az addig évi 40 milliárd forintos beruházásokat felére zsugorította, és a tulajdonos beruházási megtérülésbe és Magyarországba vetett bizalmát is megrendítette. A vezérigazgató azonban úgy gondolja, hogy a megkezdett programok következtében a beruházások visszatérhetnek a válságadó előtti szintre.

Másik kérdésre válaszolva Gray úr kifejtette, hogy más országban is készítettek hasonló mélységű tanulmányokat. Példaként az Ír Köztársaságot említette, ahol a kutatás rávilágított, hogy az ország teljes exportjának 10 százalékát a Tesco biztosítja.

K. I.