Kincskereső

Európa söripara szenved a recesszió és a fogyasztói szokások változásai miatt, de a hazai piacon nem csökken a szuperprémium kategóriájú és a különleges sörök forgalma, ráadásul – és ez jó hír a vendéglátásnak – választékuk folyamatosan nő.A hazai kiskereskedelemben szerény, a HoReCában viszont mind előkelőbb szerepet kap a szuperprémium kategóriájú és a különleges sörök szegmense. Szélesedik az a réteg, amelyik érti, értékeli a választékot, szívesen próbálja ki az újdonságokat, és meg is hajlandó fizetni a jó söröket. Kötődésüket a minőségi termékekhez erősíti az is, hogy az elmúlt 2-3 évben a nagy hipermarketláncokban is komoly kínálattal találkozhatnak. Mindezt bizonyára ugyanúgy köszönhetjük az „idők szavának”, mint a független importőrök aktivitásának is.

Vendéglátók kezdeményezése

A vendéglátósok számára is egyértelművé vált a portfólióbővítés szükségessége, olyannyira, hogy sokszor maga a vendéglős kezdeményezi egy-egy sörmárka vagy fajta behozatalát. Természetesen nem az ötletszerű magánimportra gondolunk, hanem az átgondolt, hosszú távú üzleti építkezésre.
A Budapesten márciusban nyílt Ferdinánd Sörház tulajdonosa, Martin Imre, tudatosan keresett autentikus cseh éttermébe olyan sörfajtá(ka)t, amelyeket még nem ismer a hazai fogyasztó. Partnerével való üzletkötésének alapfeltétele volt a kizárólagosság a magyar piacon. A Prágától 25 kilométerre működő kis gyárból hozott Ferdinánd sörök két fajtája is elnyerte a Nemzet Söre kitüntetést a legrangosabb cseh versenyen – azaz joggal számíthat elismerésre a legigényesebb sörisszák között is, ára mégsem magasabb a fővárosi vendéglátásban kapható prémium sörök átlagáránál. Egyelőre csapolt formában kóstolható, majd május végétől palackozva is – a vendéglátósnak komoly tervei vannak a márkával.

Elsőként kínál nyártól egy különleges ale-fajtát, a német altbiert a Horváth étterem Szoó Csaba tulajdonos szerint. A Düsseldorfban és környékén először meleg, majd hideg érleléssel főzött híres felsőerjesztésű sört eddig inkább csak turistaként kóstolhattuk – nemsokára azonban vonzereje lehet a tabáni vendéglőnek.

A „műfaj” klasszikusai azonban a mára már száznál is többféle sört behozó Belgaco Kft. tulajdonosai, a négy Duna-parti éttermet magáénak tudó Tamáska János és Nánási Zoltán, akik nagyjából a Borsodi Sörgyárral egy időben kezdtek belga sörözőről és belga sörökről álmodni. Sokáig ők is a borsodiak segítségével hoztak be egy másfél tucatnyi fajtából álló „portfóliót”, de a felkutatott különlegességek skálájának bővülésével öt éve saját importőr vállalkozást hoztak létre. Ma évi 2-3 ezer hektoliter közé teszik éves forgalmukat, ami közel negyedmillió palackot jelent, valamint márkától függően 15-20-30 literes hordók ezreit összesen 10 fajtából. Kínálatukban kéttucatnyira teszik a „stratégiai” márkák számát, tapasztalataik szerint ezek az apátsági, a trappista és a gyümölcsös fajtákból kerülnek ki.

Tamáska János állítja: a színvonalasabb vendéglátóhelyek felismerték a választéknövelés szükségszerűségét, sört fogyasztó célcsoportjuk igényeinek növekedését. Nem is olyan rég még nagyon kevesen „értették” a söröket és a közöttük lévő ízkülönbségeket. Ám egyre többen utánaolvasnak azok származásának, tulajdonságainak, és örvendetesen nő azoknak a fiataloknak a száma, akik tudatosan kóstolnak. Nem lehet mindenki született sörszakértő – véli a tulajdonos –, de gyakorlással és kóstolással együtt maguk is azzá váltak. És minthogy ma már a világ gasztronómiája abba az irányba tart, hogy a legjobb éttermekben és a gasztropubokban a sörhöz ajánlanak ételeket, és nem fordítva, joggal állíthatjuk, hogy ezeknek a minőségi termékeknek komoly jövőjük van a hazai piacon.
A Belgaco termékeinek felét forgalmazza a vendéglátásban. Fűszeres, régi receptek alapján készített apátsági söreikkel, viszonylag magas alkoholtartalmú, palackban erjesztett, többször fermentált belga ale-jeikkel elsősorban a nem mindennapi ízvilágú termékeket kereső fogyasztókat célozzák meg. A legkedveltebb fajtáknak a tapasztalatok szerint a gyümölcssörök mellett a Duvel és a Delirium tremens bizonyulnak.

Ízkülönbségek

A szuperprémium sörök fogyasztóit az átlagosnál kevésbé érintik a válság negatív hatásai – foglalja össze röviden a recesszió következményeivel kapcsolatos véleményét Schiff Judit, a hazai független sörimportőr cégek egyik legnagyobbikának, a Parador Kft.-nek az ügyvezetője. Ugyanakkor ez a réteg egyúttal fogékony is az újra, és meglehetősen trendérzékeny. A szakember úgy látja, a különféle új import sörfajták megjelenése Magyarországon egyenes piaci logika mentén történik. Néhány éve megjelentek és népszerűvé váltak a belga sörök – ezek markáns különbséget hozva az itthon elérhető fajták ízéhez képest egyfajta trendváltást generáltak. Ugyanakkor most feljövőben vannak az angolszász „típusok”, amik divatja hatással lehet a sokszor a pubokban betöltött szerepük miatt a sörökkel nemegyszer együtt kezelt ciderek elfogadottságára is.

A piac másik válasza a volumencsökkenésre a lágyabb ízű sörök kifejlesztése, amik könnyen, jól ihatóak, alkoholtartalmuk mégis megegyezik az ezek ellenpólusának is tekinthető „konzervatívabb” sörökével – egyebek között ilyenek a Parador által forgalmazott új márkák is, a spanyol San Miguel, az orosz Baltika, vagy az izraeli Maccabee.

Schiff Judit szerint a szegmens forgalma biztatóan erősödik, a Parador Kft. volumenben és értékben is növelte eladásait. Az is figyelemre méltó tendencia, hogy a szuperprémium és a különleges sörök forgalmának aránya a kiskereskedelemben is egyre nő. Az ügyvezető erre az évre a vendéglátóhelyi értékesítéseik arányát már csak 40 százalékra jósolja, úgy, hogy közben az ebbe a szektorba eladott termékeik mennyisége nem csökkent.

A fogyasztók ízlésében bekövetkezett átalakulásokat tekinti a szegmensben bekövetkező változások egyik legfontosabb okának a másik legnagyobb független magyar sörimportőr cég ügyvezető igazgatója, Jakab Gusztáv is. A magyar piacon 1,5-2 százalékos részesedéssel bíró termékkategóriában a cégvezető szerint a klasszikus ízvilághoz közelebb álló cseh és német sörök forgalma valamelyest csökkent, ugyanakkor töretlen a Guinness, valamint a búza- és az ízesített sörök sikere.
Mindemellett nem tartja meghatározónak a most kurrens brit fajták hazai szerepét, amelyek fogyasztásának szokását az angol nyelvű országokat megjárt mind több üzletember és diák, valamint a néhány éves ott vállalt munka után hazatérők hozzák magukkal – szerinte a magyar átlagfogyasztó nem fogja azokat megszeretni.

Jakab Gusztáv úgy látja, a vendéglátás képviselői a söröket illetően a válságra két lehetséges forgatókönyvet követve reagálnak, fölfelé vagy lefelé menekülnek, azaz a korábbinál magasabban vagy alacsonyabban pozicionált termékeket kínálnak. A portfólióját pozitív szakmai befolyásoltság mentén alakító Liquid Gold Kft. választékának legújabb fajtái a gyümölcsös ízesítésű belga Lindemans lambic sörök, valamint az egyik legnagyobb spanyol sörmárka, az Estrella Damm. Egyedi, de nem jelentéktelen célcsoportnak szánják az Estrella Damm Daura lisztérzékenyeknek készülő, csökkentett gluténtartalmú sörét, valamint a DAB diétás változatát.

Speciális irányok

Nem nagy, de folyamatosan növekvő piac a kevert söröké. Az Európa néhány országában népszerű, különböző üdítőitalokkal vagy gyümölcsízekkel kevert termékek nálunk (még?) nem jöttek igazán divatba, de a Pécsi Sörgyár Radlerjének fogyasztói elfogadottsága és forgalma nő – számol be az eredményekről Somoskövi Gergely márkamenedzser. Ezt a sör és az üdítő közötti „átmeneti” italt főként olyan fogyasztói célcsoportnak szánják, akik egyébként nem, vagy alig isznak sört. Alkoholtartalma 1,4 százalék, és kalóriatartalma is csak 40-50 százaléka az átlagos sörökének. A Radler ma kapható két változatát (citromos és bodzás) fogyasztói tesztek segítségével választották ki, mindkettő kizárólag természetes ízeket tartalmaz. A terméknek – bár 0,33 literes kiszerelése megszűnt – közel 20 százalékát a HoReCa-szektorban értékesítik.

A fentebb már említett „könnyített” sörökhöz tartoznak a többnyire Közép-Amerikából importált kukoricasörök is. Különleges ízviláguk mellett jellemző rájuk, hogy – sokszor marketingesek által kitalált – fogyasztási rituálék színesítik imidzsüket: például citromszeletet helyeznek palackjuk nyakába. Fehér Péter, a legnagyobb mexikói kukoricasör-márkát importáló Italguru Kft. kereskedelmi vezetője az általuk forgalmazott Solt afféle női sörnek aposztrofálja annak más kukoricasöröknél halványabb színe és íze miatt. A korábban tequilás sört is forgalmazó cég szakembere szerint az égetett szeszes italokkal kevert söröknek nincs kultúrája Magyarországon. Áruk miatt nehezen eladhatóak, és az íztesztek eredménye szerint a magyar fogyasztók nem is kedvelik őket.