Kihasználatlan ziccer a nagyvállalatoknál

Nemrégiben számoltunk be arról az európai kutatásról, amelyből a magyar kkv-k felhőszolgáltatással kapcsolatos félelmeiről és elvárásairól is sokat megtudhattunk. E kutatás párjának tekinthető az a másik felmérés, amelyet az Informatikai Vállalakozások Szövetsége (IVSZ) és a Microsoft Magyarország felkérésére a magyar nagyvállalatok körében készített a Bell Research kutatócég. Hungarikumnak számító tanulságokban itt sem volt hiány…

Az talán még országhatároktól független jelenségnek számít, hogy – sok nyugat-európai kollégájukhoz hasonlóan – a magyar nagyvállalati szektor döntéshozói is ellentmondásos képet festettek a felhőt érintő ismereteikről. A válaszadók kétharmada úgy érezte, hogy meglehetősen magabiztosnak érzi a tudását (háromnegyedük gyakorlati és személyes tapasztalatokról is beszámolt), a felhőszolgáltatások konkrét bevezetésével kapcsolatban mégis olyan szorongások és félelmek határozták meg a válaszaikat, amelyek a mai felhőszolgáltatások ismeretének a hiányáról tanúskodnak.

A tekintetben azonban, hogy melyik országban, mitől tartanak leginkább a felhővel kapcsolatban a cégvezetők, már számos helyi sajátosság is felfedezhető volt. Magyarországon– talán a történelmi hagyományoktól nem függetlenül – kiugróan magas, közel 80%-os például az az elvárás, hogy az adott felhőszolgáltatás legyen a lehető „leghivatalosabb”, azaz feleljen meg az állam, vagy más autoritás minden jogszabályi, adatvédelmi előírásának.

Az „ezüstérmes” félelem a magyar vállalatvezetők körében a külső szolgáltatótól való függés lett, tehát az, hogy az adatvagyon fölötti kontrollt másnak kell átengedni; ezt a válaszadók több mint kétharmada jelölte meg.

A szerződéskötés bonyolultságától való félelem is a válaszadók egyharmadára volt jellemző, míg minden negyedik-ötödik nagyvállalati döntéshozó számolt be arról, hogy a felhőszolgáltatások bevezetésétől és alkalmazásától a magas belépési költségek tartják vissza őket (27%), illetve az, hogy szerintük nehéz eligazodni a különféle felhőszolgáltatások között (19%).

Amikor a cégszintű aggályok után a kutatók a személyes aggodalmakról kérdezték az üzleti döntéshozókat, felük-kétharmaduk adott olyan választ, amelyből kiderült, hogy Magyarországon toronymagasan vezet az a „félelemtípus”, amely az adatbiztonságról szól.

„Az adatok elemzésekor hamar kiderült az is, hogy ebben az esetben valójában kétféle félelemről van szó – mesélte a Trendnek Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője. – Részint az adatvesztéstől való félelemről, részint pedig arról, hogy a szenzitív adatok illetéktelen kezekbe juthatnak, ha a felhőben tárolják őket. Leginkább ezek a válaszok azt mutatták a számunkra azt, hogy a Magyarországon elérhető nagyvállalati felhőszolgáltatás és az azokról meglévő tudás ma még finoman szólva sincsenek szinkronban egymással…”

A szakember szerint ugyanis a Microsoft-felhő például épp ezen a téren már, első „laikus” pillantásra is kimagaslik a felhőszolgáltatók mezőnyéből, hiszen a cég adatvédelmi gyakorlata a felhasználók lehető legnagyobb kontrollján és védelmén alapul, amelyet még a hírhedten rigorózus EU adatvédelmi hatóságok is megbízhatónak ítéltek – ez idáig különben egyedüliként az üzleti felhőszolgáltatások piacán.

Az idézett kutatásból az is kiderült, hogy a magyar nagyvállalatok túlnyomó többsége számára a felhő a már a jelenlegi informatikai rendszerük mellett is „kihasználatlan ziccer”. A válaszadók több mint kétharmadánál ugyanis mobil okoseszközökről, vagy az alkalmazottak otthoni „munkaállomásairól” is elérhetők lennének a céges alkalmazások és adatok, az ebben rejlő coworking, vagy rész- és távmunka-lehetőségeket azonban mégsem használják ki az érintett vállalkozások.

„Pedig a Microsoft-felhővel könnyedén megtehetnék” – mondta Papp István. A szakember hozzátette, a kihasználatlan lehetőségekről árulkodik az is, hogy a magyar üzleti döntéshozók nagy része csupán egy szűk spektrumban hiszi hatékonynak a felhőmegoldásokat. A magyar vállalatvezetők többsége szerint a felhőnek alapvetően három területen van keresni valója a cégénél: közel 90%-uk szerint az IT-nál, a válaszadók bő fele szerint a marketingben és csak szűk felénél a CRM-rendszereknél.

„A HR-t vagy a pénzügyet csak a válaszadók alig több mint az egyharmada jelölte meg, mint kézenfekvő felhasználási területet. Pedig már nemcsak a nemzetközi példák, hanem az első fecskéknek számító hazai esettanulmányok is azt bizonyítják, hogy épp ezeken a területeken gyülekeznek leggyorsabban a sikeres felhősztorik” – utalt a Szerencsejáték Rt, a WizzAir, a Graphisoft vagy épp a Possible CEE (korábbi nevén Carnation) ügynökség példájára a Microsoft magyarországi vezetője.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar nagyvállalatok relatív lemaradását a felhőszolgáltatások terén csak a legkevésbé okozhatják a pénzügyi szempontok. A magyar nagyvállalatok tekintélyes része ugyanis eleve sokat költ IT-ra: sokan lényegesen többet, mintha felhőszolgáltatásokkal váltanák fel, vagy egészítenék ki az informatikai szolgáltatásaik egy részét.

A felmérés egyik leginkább megdöbbentő tanulsága az volt, hogy a hagyományosan árérzékenynek tekintett magyar piac cégvezetőinek fele(!) nem tudta pontosan megmondani, mennyibe is kerül egy évben az informatika a cégének, míg a válaszadók ötöde elismerte, hogy az IT-költségek akár az 50-200 millió forintot is elérhetik egy esztendő alatt. (Mindezt tovább árnyalja az, hogy a nem-felhőalapú IT-rendszerek fenntartása és üzemeltetése nem ritkán 20-100 fő közötti IT-csapat fenntartását is megköveteli a magyar nagyvállalatoktól.)

A kutatási adatokat elemző Microsoft Magyarország szakemberei szerint mindez azt jelenti, hogy a magyar nagyvállalatok jelentős része számára a „felhő általi” innováció nem egyszerűen kényszer, amelyik az egyre élesebb piaci versenyből következik, de egyúttal lehetőség is, aminek a kihasználása csak rajtuk áll.

A Microsoft felhő szolgáltatásiról bővebben itt olvashat.