Kezdődik a koppenhágai klímacsúcs

Kezdetét vette Koppenhágában az ENSZ 15. klímacsúcsa. A december 18-ig tartó eseményen 192 ország képviselői vitáznak majd a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyvet követő újabb, remélhetőleg már valóban globális klímavédelmi egyezményről.

Yvo de Boer , az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének főtitkára a következő négy pontban foglalta össze a legfontosabb témaköröket:
– a gazdag (iparosodott) országok kibocsátási célértékeinek meghatározása,
– Kína, India és Brazília (mint a legnagyobb fejlődő országok) tennivalói annak érdekében, hogy lassabb ütemben növekedjen a kibocsátásuk,
– a fejlődő országok finanszírozása, hogy bekapcsolódjanak a klímavédelembe,
– egy olyan vezetési struktúra kidolgozása, amely elősegíti a kitűzött célok elérését.
Habár a jogilag kötelező érvényű megállapodás valószínűtlennek látszik, komoly következményei lehetnek, amennyiben nem sikerül legalább elvi megállapodásra jutni. A klímakutatók többségének véleménye szerint, amennyiben 2020-ban nem maximalizálódik a káros anyagok kibocsátása, akkor visszafordíthatatlanná válik a klímaváltozás, aminek katasztrofális következményei lehetnek – írja a Népszabadság Online.
A The Guardian kezdeményezésére 45 ország 56 napilapja közös vezércikkben szólította fel 192 nemzet képviselőit, hogy tegyenek a  klímaváltozás ellen. A vezércikk szerint az ipari forradalmat megelőző időszakhoz képest a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius foknál nagyobb mértékben. A szükséges lépések persze komoly költségekkel járnak, de messze nem akkorával, mint a legutóbbi bankmentő akciók vagy a kárelhárítás azon költségei, melyek ezen intézkedések elmaradása nyomán a jövőben válnának elkerülhetetlenné – közli a közös nyilatkozatot az MTI.