Ke­ve­sebb és jobb im­port­áru az üz­le­tek­ben

A kö­zel­múlt fo­ko­zott élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi el­len­őr­zé­sei so­rán egye­bek mel­lett az is ki­de­rült, hogy az el­múlt egy esz­ten­dő­ben nem nö­ve­ke­dett az üz­le­tek­ben ta­lált im­por­tált élel­mi­sze­rek ará­nya, ugyan­ak­kor ja­vult a mi­nő­sé­gük. Mind­er­ről a gyár­tók és ke­res­ke­dők vé­le­mé­nye kis­sé el­tér.A ma­gyar hús­ipar szá­má­ra a hús­vét, a ka­rá­cso­nyi mel­lett, az egyik fon­to­sabb csúcs­idő­szak. A hús­vét kö­rü­li két hó­nap­ban majd­nem an­­nyi füs­tölt son­kát és hús­fé­lét ér­té­ke­sí­te­nek, mint amennyit az év más idő­sza­ka­i­ban ös­­sze­sen. A Nielsen pi­ac­ku­ta­tó vál­la­lat sze­rint 2400 ton­na füs­tölt csü­lök, son­ka, la­poc­ka és egyéb ha­son­ló hús­árut for­gal­maz­tak a múlt év már­ci­us–áp­ri­li­sá­ban, míg egész év­ben össze­sen mint­egy 5300 ton­nát. A leg­utób­bi hús­vé­ti sze­zon­ban a füs­tölt áru mel­lett kö­zel 2700 ton­na főtt son­kát és mint­egy 1700 ton­na főtt-füs­tölt húst ér­té­ke­sí­tett a kis­ke­res­ke­de­lem. Eb­ben az idő­szak­ban fő­ként ezt a ter­mék­kört vizs­gál­ta a ha­zai élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi ha­tó­ság.
Süth Mik­lós or­szá­gos főállatorvos az ér­té­ke­lés nyil­vá­nos­ság­ra ho­za­ta­la­kor be­szá­molt ar­ról is, hogy a ta­va­lyi vizs­gá­lat ide­jén – ál­ta­lá­ban – 30 szá­za­lé­kos im­port­ré­sze­se­dést ta­pasz­tal­tak. Az idén ez mint­egy 10 szá­za­lék­kal csök­kent – ál­lít­ja Süth Mik­lós –, ez a szi­go­ro­dó el­len­őr­zés­nek is kö­szön­he­tő.

Pluszt ho­zott a hús­vét a ha­zai cé­gek­nek
A Hús­szö­vet­ség tá­jé­koz­ta­tá­sa sze­rint tag­vál­la­la­ta­i­nak a ta­va­lyi­nál job­ban si­ke­rült az idei sze­zon. Berczik At­ti­la ügy­ve­ze­tő tit­kár el­mond­ta, becs­lé­sük sze­rint a tel­jes hús­vé­ti hús­pi­ac a ta­va­lyi­hoz ha­son­ló, 6000 ton­nás nagy­ság­ren­dű volt, de ezen be­lül a szö­vet­ség tag­ja­i­nak ré­sze­se­dé­se mint­egy száz ton­ná­val nö­ve­ke­dett. Úgy vé­li, hogy hús­vét előtt a ma­gyar ter­mé­kek vé­del­mé­ben in­dí­tott kam­pá­nyuk járt ered­mén­­nyel. So­kan dön­töt­tek úgy, hogy a tel­je­sen biz­ton­sá­gos és el­len­őr­zött ma­gyar ter­mé­ket vá­laszt­ják az ol­csóbb, s mi­nő­sé­gé­ben ál­ta­lá­ban gyen­gébb im­port he­lyett. Ha el­fo­gad­juk a sta­tisz­ti­ka ada­ta­it, ak­kor több tíz­ezer olyan csa­lád dön­tött a ma­gyar áru mel­lett, ame­lyik asz­ta­lán ta­valy az im­port­son­ka gő­zöl­gött, ugyan­is több mint fél ki­ló hús­vé­ti hús­ne­mű jut­hat fe­jen­ként min­den­ki­nek.
Az át­me­ne­ti győ­ze­lem mel­lett a ma­gyar hús­ipar­nak to­vább­ra is szá­mol­nia kell fo­gyasz­tás­csök­ke­nés­sel, és az egy­re éle­sebb im­port­ver­sen­­nyel. Ez utób­bi becs­lé­sük sze­rint a bel­föl­di fo­gyasz­tás mint­egy 20 szá­za­lé­kát te­szi ki. Az im­por­tált hús­fé­lék 40 szá­za­lé­ka tő­ke­hús. A töb­bi pe­dig ké­szít­mény, ame­lyet el­ső­sor­ban a disz­kont, hard disz­kont üz­le­tek­ben for­gal­maz­nak. A ter­mé­kek több­sé­ge a né­met ízvilághoz tar­to­zó kol­bász­fé­le­ség. Ez­zel egyéb­ként a ma­gyar gyár­tók­nak a kö­zel­jö­vő­ben gyű­lik meg a ba­juk, ami­kor nyá­ron in­dít­ják a grill­ak­ci­ó­ju­kat. Nem is kis men­­nyi­ség­ről van szó, mert a Hús­szö­vet­ség becs­lé­se sze­rint ez az egy­re nö­vek­vő szeg­mens má­jus­tól au­gusz­tus vé­gé­ig 2500-4000 ton­nás for­gal­mat je­lent. Az ügy­ve­ze­tő tit­kár be­szá­molt ar­ról, hogy kö­zös prog­ram­ként pró­bál­ják nép­sze­rű­sí­te­ni a gyár­tók gril­le­zés­re al­kal­mas spe­ci­á­lis, kony­ha­kész ter­mé­ke­it.
A be­vá­sár­lá­si haj­rá előtt tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ju­kon meg­tud­tuk azt is, hogy a ko­ráb­ban csat­la­ko­zott uni­ós tag­ál­lam­ok­hoz ké­pest Ma­gyar­or­szá­gon a hús- és hús­ké­szít­mény­im­port ré­sze­se­dé­se más tren­det fut. Míg pél­dá­ul Auszt­ri­á­ban a csat­la­ko­zás utá­ni idő­szak­ban az im­port­hús ré­sze­se­dé­se a ko­ráb­bi 5-10 szá­za­lék­ról 20 szá­za­lék kö­rü­li­re ug­rott, majd vi­szony­lag rö­vid idő alatt vis­­sza­állt a ko­ráb­bi szint, Ma­gyar­or­szá­gon ez­zel el­len­tét­ben még min­dig 20 szá­za­lék kö­rü­li. A be­ho­za­talt csak rész­ben in­do­kol­ja a ma­gyar ál­lo­mány csök­ke­né­se.

El­tű­nő ma­gyar pri­mőr
Ma­gyar­or­szág im­port­ra szo­rul a ker­té­sze­ti hungarikumokból. Több hagy­mát, fok­hagy­mát, pa­ra­di­cso­mot, sár­ga- és fe­hér­ré­pát im­por­tál az or­szág, mint amen­­nyit ex­por­tál. Azon már sen­ki nem cso­dál­ko­zik, hogy dől a pri­mőr pa­ra­di­csom az or­szág­ba, sze­zo­non kí­vül már im­port­ból ké­szül a le­csó. A drá­gán ter­me­lő ma­gya­ro­kat egy­sze­rű­en ki­szo­rít­ják sa­ját pi­a­cuk­ról a kí­na­i­ak, a ma­rok­kó­i­ak és a spa­nyo­lok.
Mártonffy Bé­la, a Ma­gyar Zöld­ség, Gyü­mölcs Ter­mék­ta­nács Szak­ma­kö­zi Szö­vet­ség ügy­ve­ze­tő­je el­mond­ta, hogy a ha­zai ker­té­sze­ti szak­zsar­gon­ból el­tűnt a ma­gyar pri­mőr fo­ga­lom. Ma­gyar­or­szá­gon a té­li sze­zon­ban, már az uni­ós csat­la­ko­zás előtt is fo­lya­ma­to­san kap­ha­tó volt az ol­csób­ban elő­ál­lít­ha­tó me­di­ter­rán haj­ta­tott zöld­ség. Jó né­hány ter­mék ese­té­ben a ma­gyar me­ző­gaz­dász­ok már nem ve­szik fel a ver­senyt kül­föl­di tár­sa­ik­kal, ezért rész­ben sa­ját pi­a­cu­kat is kény­te­le­nek át­en­ged­ni. Eb­be a kör­be tar­to­zik a pa­ra­di­csom, a pap­ri­ka és a sa­lá­ta. Mártonffy Bé­la el­mond­ta azt is, hogy az uni­ó­hoz tör­té­nő csat­la­ko­zá­sunk utá­ni li­dérc­álom­sze­rű han­gu­lat – ami el­len a ter­me­lők még de­monst­rá­ci­ó­val is til­ta­koz­tak – má­ra nor­ma­li­zá­ló­dott. Már ki­egyen­lí­tett és jobb az im­por­tált zöld­ség, gyü­mölcs mi­nő­sé­gi szín­vo­na­la. Igaz, eze­khez a ter­mé­kek­hez már ma­ga­sabb áron jut­nak a be­szer­zők is.
Az ügy­ve­ze­tő be­szá­molt ar­ról is, hogy glo­bá­lis szin­tű je­len­ség, hogy zöld­ség- és gyü­mölcs­fé­lék ter­me­lé­se és fel­dol­go­zá­sa ott fo­lyik, ahol a leg­ol­csób­ban le­het elő­ál­lí­ta­ni. En­nek leg­újabb fej­le­mé­nye, hogy in­for­má­ci­ói sze­rint az idei meggy­ter­més egy ré­szét a leg­na­gyobb im­por­tőr­nek szá­mí­tó Né­met­or­szág az idén nyá­ron már ma­gyar kon­zerv­gyá­rak­ban fog­ja fel­dol­goz­tat­ni.
Az im­port szem­pont­já­ból az egyik leg­ked­ve­zőt­le­nebb hely­zet­ben a tej­ága­zat van. A Tej Ter­mék­ta­nács ada­tai sze­rint a bol­tok pol­ca­in fel­lel­he­tő áruk 40 szá­za­lé­ka im­port­ból szár­ma­zik. Amint Ba­kos Er­zsé­bet­től, a ter­mék­ta­nács szak­ér­tő­jé­től meg­tud­tuk, a fo­lya­dék tej és tej­szín im­port­ja di­na­mi­ku­san nö­vek­szik. Ta­valy – az elő­ző év­hez ké­pest – 30 szá­za­lék­kal nőtt a ré­sze­se­dé­se, ezt is meg­ha­lad­ja a vaj 50 szá­za­lé­kos és a tú­rót is tar­tal­ma­zó sajt­fé­lék kö­zel 60 szá­za­lé­kos tér­nye­ré­se. Ba­kos Er­zsé­bet hoz­zá­tet­te, hogy a kül­pi­ac­ról ér­ke­ző ter­mé­kek el­enyé­sző ré­sze tar­to­zik a pré­mi­um ka­te­gó­ri­á­ba, a több­sé­get a kom­mersz, ala­csony ár­fek­vé­sű ter­mé­kek ké­pe­zik. Ezt iga­zol­ja, hogy a ter­mék men­­nyi­sé­gé­hez kö­tött je­len­tős nö­ve­ke­dés mel­lett a dol­lár­ban szá­molt ér­ték­nö­ve­ke­dés csak 20 szá­za­lé­kos.

Kö­rül­te­kin­tőbb fo­gyasz­tók
Az Élel­mi­szer-fel­dol­go­zók Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek (ÉFOSZ) ada­tai sze­rint ta­valy a ter­me­lés mi­ni­má­li­san, 0,7 szá­za­lék­kal emel­ke­dett ugyan, ám az ága­zat ös­­szes ér­té­ke­sí­té­se 1,8 szá­za­lék­kal csök­kent. Az ága­zat ár­be­vé­te­le Folláth Györgyné fő­tit­kár sze­rint meg­kö­ze­lí­ti a kétezermilliárd fo­rin­tot. A bel­föl­di for­ga­lom­ból a ma­gyar élel­mi­szer­ipar ré­sze­se­dé­se az ös­­szes el­adás­ból négy éve még 92 szá­za­lék volt, ta­valy már a 80 szá­za­lék kö­rü­li kü­szöb alá sül­­lyedt. A fő­tit­kár sze­rint az el­múlt esz­ten­dő azért ho­zott po­zi­tív vál­to­zást is, mert így ér­té­ke­lik azt, hogy nem nö­ve­ke­dett szá­mot­te­vő­en az élel­mi­szer­im­port. A fő­tit­kár el­mon­dá­sa sze­rint a nagy kül­föl­di gyár­tók­nál meg­fi­gyel­he­tő az egy­re erő­sö­dő spe­ci­a­li­zá­ló­dás. A ha­té­kony­ság nö­ve­lé­se ér­de­ké­ben kon­cent­rál­ják a ter­me­lést, s ha egy or­szág­ban több gyá­ruk van, ak­kor egyik hely­ről a má­sik­ra vi­szik az egyes ter­mé­kek gyár­tá­sát. Ez fi­gyel­he­tő meg a Danone keksz­gyár­tá­sá­ban. Más­faj­ta je­len­ség, ami­kor or­szá­gok kö­zött ván­do­rol­nak a ter­mé­kek, le­gyen szó akár nem­ze­ti már­kák­ról is.
Vá­mos György, az Or­szá­gos Ke­res­ke­del­mi Szö­vet­ség tit­ká­ra is meg­em­lí­tet­te, hogy az im­port ös­­sze­té­tel­ének elem­zé­se­kor nem­csak a ke­res­ke­del­mi be­szer­zé­sek­re kell fi­gyel­ni. Pél­dá­ul a nép­sze­rű és ma­gyar­nak hitt Bo­ci cso­ko­lá­dék­ról, ha ala­po­san szem­ügy­re ves­­szük a cso­ma­go­lá­son a szár­ma­zá­si hely­színt, ak­kor ki­de­rül, hogy az EU-ban ké­szült, de van, ame­lyi­ken ol­vas­ha­tó Bul­gá­ria vagy Cseh­or­szág is. A szak­em­ber vé­le­mé­nye sze­rint egy uni­ós tag­ál­lam­ban egyet­len ke­res­ke­dőn sem kér­he­tő szá­mon, hogy termék­portfóliójában az im­port mek­ko­ra rész­arányt kép­vi­sel. Azt azon­ban meg­em­lí­tet­te, hogy az el­múlt idő­szak szi­go­rúbb el­len­őr­zé­se­i­nek kö­szön­he­tő­en a for­gal­ma­zók és az im­por­tő­rök na­gyobb kö­rül­te­kin­tés­sel fog­lal­koz­nak az ol­csóbb ter­mé­kek­kel. Az elő­ál­lí­tó, el­osz­tó­he­lye­ket na­gyobb fi­gye­lem­mel el­len­őr­zik. Ál­ta­lá­nos ta­pasz­ta­lat­ként azt is meg­je­gyez­te, hogy az el­len­őr­zé­sek­ről szó­ló hí­rek mi­att a fo­gyasz­tók is igé­nye­seb­bek let­tek, aki meg­te­he­ti, az is­mer­tebb, és ezért drá­gább már­ká­kat vá­laszt­ja. Ez azon­ban nem csök­ken­ti a ke­res­ke­del­mi már­kák ará­nyá­nak tö­ret­len ter­je­dé­sét.

A lán­cok­nál ed­dig sem az im­port do­mi­nált
A Coop-hálózat alap­ve­tő üz­let­po­li­ti­ká­ja, hogy fő­ként ha­zai árut for­gal­maz. Mu­rá­nyi Lász­ló, a Co-op Hun­ga­ry Zrt. ál­ta­lá­nos ve­zér­igaz­ga­tó-he­lyet­te­se el­mond­ta, hogy ezen a jö­vő­ben sem kí­ván­nak vál­toz­tat­ni. A kí­ná­la­tuk­ban ál­ta­lá­ban csak a Ma­gyar­or­szá­gon nem elő­ál­lít­ha­tó ter­mé­kek kül­föl­di­ek. Ez azon­ban nem zár­ja ki, hogy sze­zo­ná­li­san ne vá­sá­rol­ná­nak kül­föld­ön. Az uni­ós csat­la­ko­zás előtt a Coop-boltok kí­ná­la­tá­ban 5-6 szá­za­lé­kot kép­vi­selt az im­port, ma tí­zet. Meg­tud­tuk azt is, hogy ezek kö­zött el­ső­sor­ban a rizs, tá­vol-ke­le­ti fű­sze­rek, étel­kon­zer­vek, édes­sé­gek, tej­ter­mé­kek sze­re­pel­nek.
Kásler Pé­ter, a Penny Market ügy­ve­ze­tő­je sze­rint há­ló­za­tuk áru­kí­ná­la­tá­nak ös­­sze­té­tel­ében nem kel­lett az el­len­őr­zé­sek szi­go­rí­tá­sa mi­att vál­toz­tat­ni. To­vább­ra is 80:20 szá­za­lé­kos arány­ban osz­to­zik a bel­föl­di és az im­port­áru ará­nya. Vé­le­mé­nye sze­rint a saj­tó kis­sé el­tú­loz­ta a ha­mi­sí­tás­ról és a mi­nő­ség­ron­tás­ról szó­ló hí­re­ket. Be­szá­molt ar­ról is, hogy a Penny, ahogy má­sok is, mi­nő­ség-el­len­őr­ző és biz­to­sí­tá­si rend­sze­re­ket mű­köd­tet. A be­szál­lí­tók­kal va­ló kap­cso­lat­ban ed­dig, és to­vább­ra is kel­lő óva­tos­ság­gal jár­nak el. Ez azon­ban nem zár­ja ki, hogy az internetes li­ci­tes üz­let­kö­tés ne rej­te­ne koc­ká­za­to­kat. Azon­ban a ke­res­ke­dők, for­gal­ma­zók kö­zött mű­kö­dő in­for­má­lis há­ló­zat a ve­szé­lyes ügy­fe­le­ket ha­mar ki­szű­ri, és nö­ve­li a biz­ton­sá­got a gyár­tók­kal és ke­res­ke­dők­kel meg­kö­tött eti­kai kó­dex is.
Czauner Pé­ter