Jövőbe mutató döntések születtek a COP29 konferencián – Már 2025-től hozzáférhető lesz az ENSZ-alap

A közel kéthetes COP29 célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a klímaváltozás elleni intézkedésekről és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséről szóló globális tárgyalások folytatása. A nagyszabású eseményt megelőző, szintén Bakuban megrendezett októberi előkészítő kerekasztal beszélgetésen magas szintű delegáció képviselte hazánkat.  Az előkészítő tárgyaláson olyan kulcsfontosságú témákra összpontosítottak, mint a hosszútávú klímastratégia, a kiszolgáltatott közösségek pénzügyi és technológiai támogatása, az új, számszerűsített vállalások meghatározása és végrehajtó intézkedések felgyorsítása.

A COP29 eseményen a világ minden részéről, 198 ország (ez magában foglalja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) tagállamait és megfigyelő államait is)  képviselőinek részvételével zajlott a klímapolitikai csúcstalálkozó, melyen a döntéshozók együttesen dolgoztak és dolgoznak azon, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti, legfeljebb 1,5 °C mértékű globális felmelegedésre vonatkozó célkitűzés, valamit az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtására irányuló intézkedések megvalósuljanak.

A COP29 klímacsúcs sikeresen zárult, hiszen megszületett az a megállapodás, melynek értelmében a fejlett országok vállalták, hogy 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt bocsájtanak a fejlődő országok rendelkezésére, a fennmaradó összeget magánbefektetők biztosítják. Ezzel összefüggésben a résztvevő országok képviselői megállapodtak abban is, hogy már 2025-ben hozzáférhető lesz a klímaváltozással összefüggő veszteségek és károk fedezésére szolgáló ENSZ-alap, amelynek óriási jelentősége van a legkevésbé fejlett országok felzárkóztatásában.

Mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelésére és enyhítésére, a tiszta energiaforrások fejlesztése és a szén-dioxid-kibocsátás nagymértékű csökkentésére nagyösszegű támogatást biztosítanak a gazdag országok a fejlődő világ számára – mondja Dr. Gremsperger Gábor (Alapító vezérigazgató, Climate Action Kft.), aki az októberi előkészítő ülésen résztvevő magyar delegáció tagja volt. 

Az Európai Unió jó úton halad, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, és 2050-ig elérje a klímasemlegességet, amelyet a jelenleg hatályos uniós éghajlat- és energiapolitikai szabályozásnak köszönhetünk. Az Európai Bizottság ezen felül új javaslatot tervez, amelynek értelmében a nettó ÜHG-kibocsátást 90%-kal fogja visszaszorítani. Ez a kezdeményezés komoly sikereket érhet el a zöld átállás terén, és kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a fenntartható és zöld finanszírozásban rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk.

A fenntartható finanszírozás olyan eszköz, amely nemcsak a környezeti célok elérését támogatja, hanem gazdasági növekedési lehetőségeket is kínál – teszi hozzá a környezetvédelmi tanácsadással és kutatással foglalkozó cég vezetője.

További információ: www.climaaction.com/rolunk/