Január-március átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 674 ezer fő volt

A 15-74 éves népesség 66,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon a legutolsó hónapban, a – szezonálisan összehasonlítható – tavalyi év azonos hónapjában mért 65,2%-os aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,6% volt az előző havi 3,8%-kal szemben, és az előző év azonos hónapjában mért 4,0%-os szint után.

• 2022. áprilisban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 241,8 ezer álláskereső szerepelt, ami 46 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma 2021 áprilisához képest 16,0 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,8 százalékkal lett kevesebb. A tárgyhónapban összesen 29,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,5%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 30,4%-kal nőtt, de így is elenyésző.
• 2022 áprilisában a munkaadók összesen 26,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 91,7 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 63,2 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 86,8 ezer után.
• 2022 I. negyedévében stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 11 ezerrel csökkent, az építőiparban és a nem piaci szolgáltatások területén nem változott, miközben a feldolgozóiparban 11 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 104 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
• A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, az aktivitási ráta rekord közeli szintje alapján egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, az elsődleges munkaerőpiac munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is magas kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Várakozásunk szerint idén 3.2% lehet az átlagos munkanélküliségi ráta, de a kitört ukrajnai háború magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet számszerűsíteni, így további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, de a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot. Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia és alapanyag költségekhez. Azonban a fenti számokból kiindulva az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége – ismét – a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú volt, mint az egy évtizeddel korábbi. A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más, erős kereslettel rendelkező szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt.