Innovációkkal az árral szemben

Dátum: 2007. 11. 28. 08:00

Sokféle piaci változást tükrözött az idei Anuga. A mezőgazdasági alapanyagok drágulása után levegőhöz azok a vállalatok jutnak, amelyek képesek innovációkra. Különösen a telített piacokon. Mind nagyobb konkurenciát jelent Kína, ahonnan 500(!) cég állított ki, úgyhogy külön csarnokot kaptak. Közben szemmel láthatóan erősödik a versenyképes terméket kínáló magyar cégek mezőnye.Két tendencia ötlik szembe az örvendetesen sok, összesen 83 magyar cég kölni szereplésénél. Egyik, hogy bővül, és látja a piaci lehetőségeket az innovatív kis- és középvállalkozók köre. Másik pedig, hogy hús­iparunk visszatért az Anuga porondjára. A húsos cégek kiállító kedve ugyanis legutóbb lehanyatlott, de most megint nyomulnak. Az AMC közösségi standján nem kevesebb, mint tizennégy húsipari cég mutatkozott be. Rajtuk kívül a Kométa 99 Zrt. a látványosabb, önálló bemutatkozást választotta, jó helyen lévő, vonzó, saját standdal. A PICK Szeged olasz importőr partnerének, az Alcisának óriási bemutatkozásán szerepelt, társbérlőként.
Húsiparunk tekintélyét növeli egy elismerés. Közép- és Kelet-Európából egyetlen termék kapta meg az Anuga „Taste 07” innovációs díját: a kisteleki Balatoni Hús Kft. Fructa gyümölcsízű szalámiját a vásár legforgalmasabb útvonalán, a 61 díjnyertes újdonság bemutatóján, külön vitrinben helyezték el. „Édes-sós magyar szalámi sárgabarackdarabokkal és gyümölcsporral fűszerezve” – hirdette a többnyelvű tábla.

Spar: „ellenállnak a kereskedők”
A kiállítók és látogatók hangulatához az alaphangot a megnyitóünnepség két előadója adta meg. Dr. Donald Campbell, a Spar International ír vezérigazgatója így vázolta az élelmiszer-ágazat nemzetközi helyzetét a kereskedelem szempontjából:
– Zavaros időket élünk, amikor a bizonytalanság egyre nagyobb. A fogyasztók igényei mind gyorsabban változnak. Ugyanakkor költségeink emelkedését érzékeljük minden irányban. Innovációkkal reagálhatunk a helyzetre, kockázatvállalással és a jövőre vonatkozó elképzelésekkel.
Szerinte a kereskedelem az értékesítési csatornák megújításával tudja növelni forgalmát és profitját. Például szupermarketekben érdemesnek tartja kávézók vagy étkezdék kialakítását:
– Amikor újításról beszélek, akkor egyrészt technológiai fejlesztésre gondolok a költségek csökkentése érdekében. Másrészt a mai modern társadalomban feltétlenül be kell vezetnünk új termékkategóriákat, hogy kielégíthessük a fogyasztók változó szükségleteit.
Kitért a bioüzemanyag termelése következtében gyorsan emelkedő mezőgazdasági alapanyagárakra is. Előrejelzések szerint a helyzet rövid távon gyorsan romlik. Rámutatott, hogy a hatás máris érzékelhető az üzletek polcain, a fogyasztói árakban:
– Úgy látszik, az alacsony élelmiszerárak korszaka elmúlt. A kereskedők azonban kénytelenek ellenállni az áremeléseknek, ameddig csak lehet. Fokozzák erőfeszítésüket annak érdekében, hogy az ellátási lánc minden fázisában csökkentsék a költségeket.

Danone: elfogadtatni a drágulást
Nem akar beletörődni a csökkenő árrésekbe a megnyitó másik előadója, Christian Neu, a Danone észak-európai és olaszországi igazgatója. Arra ösztönözte a kereskedelmet, hogy működjön együtt a magasabb fogyasztói árak elfogadtatásában.
Hangsúlyozta az új termékek többletértékét. Elmondta, a Danone milyen módon tudta az egy kiló joghurtra jutó fogyasztói árakat 20 százalékkal növelni. Új termékeik egészségmegőrző hatása jelentős pluszhasznot jelentenek a fogyasztók számára.
Az eredmény annak is köszönhető, hogy a Danone évente 140 millió eurót invesztál kutatásba és fejlesztésbe. Új termékei többek között javítják az emésztést vagy szépítik a bőrt, esetleg csökkentik a szervezet koleszterinszintjét.
Hasonló értelemben nyilatkozott Bernard Hours, a Danone tejtermék üzlet­ágának elnöke is az Anugán különszámként terjesztett német Lebensmittel Zeitungban:
– A bőr szépségét fokozó joghurt csak a kezdet. Biztos vagyok benne, hogy az élelmiszerekben gyógyító erő lakozik, mivel tovább maradnak testünkben, mint jó néhány gyógyszer. Valójában sokféle kölcsönhatás létezik, amelyek teljes feltárása még várat magára.

Tartós tejhiány
Az Anuga-fórum a következő kérdésre kereste a választ: a tejhiány és a tejtermékek árának emelkedése milyen következményekkel járhat az élelmiszer-kereskedelem számára?
A vásár második napján, vasárnap délután öt órakor 450-en ültek a kongresszusi teremben.
A bevezető előadást Mark Vorbergen tartotta, a Rabobank igazgatója. Szerinte a tej és tejtermékek kínálata nemzetközileg 1,5-2,5 százalékkal marad el a kereslettől a következő öt év során.
– Mivel a világon sehol sincs raktáron nagy mennyiségű áru, az ellentmondásos helyzetben valaminek történnie kell. A keresleti oldalon a vásárlók egy része megfizeti a tejtermékek magasabb árát, de akkor kevesebb pénze marad más élelmiszerekre. Egy másik részük viszont csökkenti a fogyasztását.
Gyártói oldalról a legnagyobb európai feldolgozó, a svéd–dán Arla Foods International marketingigazgatója, Kim Christensen vázolta a kilátásokat.
Rámutatott, hogy a tejtermékek globális piaca elvesztette az egyensúlyát.
Feje tetejére állt a világ: eddig a sok tejet tartalmazó termékek képviseltek alacsonyabb értéket. Most viszont minél több tejjel készül egy árucikk, annál értékesebb. Sőt, magát a tejet erős túlzással kezdik „fehér aranynak” nevezni.
– Új, markáns stratégia kell a márkaépítéshez, a kategória fejlesztéséhez, a piaci politikához és a fogyasztó megközelítéséhez – hangsúlyozta.

Pro Form és Kométa saját standon
A magyar cégek közül öten mondtak le az állami támogatásról az önálló megjelenés érdekében. Közülük a Pro Form Kft. csomagolóanyagokat mutatott be. Egyszer használatos dobozokat, tégelyeket, desszertbetéteket gyárt különböző alapanyagokból. Felhasználói elsősorban cukrászatok és hidegkonyhák.
A Kométa főleg szalámival és sonkatermékekkel, a 7-es csarnokban látványos standon várta az érdeklődőket.
Bódi Krisztina marketingvezető elmondta, hogy a társaság évi 20 milliárd forintos árbevételének fele származik külföldi eladásokból. A környező országok mellett jelentős olasz és spanyol vevőknek szállítanak, de rendszeresen eljutnak kaposvári termékek Koreába és Japánba is.
– Sokan látogattak el hozzánk, és összességében eredményesnek tartjuk a kiállítást. Mint klasszikus magyar termék, a szalámi kiemelkedő szerepet játszik a tárgyalásokon. Húskészítmények mellett tőkehúst is kínáltunk, és úgy tapasztaltuk, hogy arra is van érdeklődés.

Balatoni Hús: „szenvedélyes
termékfejlesztés”
Az innovációs díjat kapott Balatoni Hús kereskedelmi igazgatója, Pacsay Imre a vállalat fő erejének a különleges választékot és az állandó termékfejlesztést tartja:
– Összesen 68-féle termékből áll a választékunk. Ezek egy része különböző fűszer-, sajt-, gyümölcs- vagy más bevonattal ízesített szalámi. Cégünk tulajdonosa, Balatoni József tapasztalt húsipari szakember, és egyben szenvedélyes termékfejlesztő. Katalógusunkban 22-féle kolbász szerepel, ezenkívül különleges szárazáruk és biotermékek.
Azokra a végfogyasztókra számítanak, akik étkezési szokásaikban odafigyelnek az egészségre, ezért készítményeik kevés adalék anyagot tartalmaznak. Ugyanakkor a magas, egyenletes minőséget keresik, és szívesen esznek különleges szárazárukat.
A kérdésre, hogy megérte-e kiállítaniuk, Pacsay Imre így válaszol:
– Igénybe vettük az AMC támogatását, és az 5-ös csarnokban lévő nemzeti standon kaptunk helyet. Célunkat, hogy növeljük cégünk és termékeink nemzetközi ismertségét, elértük. Az innovációs díj felkeltette az érdeklődést. Sokan jöttek tájékozódni, kóstolni. A visszajelzések megerősítették, hogy jó úton járunk.

Biogreen: családi kör
Szintén korunk egyik megatrendjébe, a bio és funkcionális hullámba illeszkedik Biogreen International Kft. „forradalmian új alapanyaga az élelmiszeripar számára”. Így fogalmaz a háromnyelvű prospektus, amely a len növény feldolgozását mutatja be. A budapesti családi vállalkozás dr. Föglein Ferenc szabadalma alapján „Linom” szárított, nyálkamentes, csíráztatott lenmagőrleményt, „Linom” olajat, „Linan” lenfehérjelisztet és „Linom” emulziót gyárt.
A kutatás és fejlesztés szakemberének fia, Föglein András, a cég vezetője így tájékoztatott:
– Aktívan kihasználtuk az időt. Nemcsak mi fogadtuk a standon az érdeklődőket, hanem kezdeményeztünk megbeszéléseket más kiállítókkal is. Sőt, vásáron kívül is tárgyaltunk lehetséges partnerekkel. A mi Anuga-mérlegünk pozitív.
Fögleinné Veres Katalin azt mondja, a vállalkozás története másfél éves. A nyilvánosság előtt a tavalyi Foodapesten mutatkoztak be, és külföldön először az Anugán állítottak ki:
– A len sokak számára ipari növényként ismert, de egy új biotechnológiai eljárásnak köszönhetően bevonható az élelmiszer­iparba is. A lenmagból készült termékek szinte bármilyen élelmiszer gyártásához felhasználhatók.

Magyar hangok
Csokorba gyűjtöttük az Anuga néhány magyar kiállítójának véleményét.
Baja Sándor, az Eckes Granini exportigazgatója:
– Egyik célunk az Anugán való részvétellel, hogy találkozzunk vevőinkkel. Összesen 71 országba exportálunk, és van olyan partnerünk, akit személyesen itt ismertünk meg. Másik cél új piacok feltárása.
Dobrotka Zsuzsa, az AMC marketingkommunikációs csoportvezetője:
– Újra igazolódott az Anuga nemzetközi jelentősége, mind a kiállítók száma és összetétele, mind a látogatók érdeklődése szempontjából. A magyar cégek azt érzékelték, hogy a vásár hozzájárult üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez. Kifogások főleg a „Fine Food” részleg kiállítóitól érkeztek. Ez az Anuga legnagyobb területű szekciója, a legtöbb kiállítóval, mégis a főáram peremére szorult.
Nagy Eszter, a Bácska Sütő- és Édes­ipari Kft. exportmenedzsere:
– Várólistán voltunk, és szinte az utolsó pillanatban dőlt el, hogy jöhetünk. Főleg Enervit és Enerzona márkanevű snack termékeink és a pászka, angol néven Vital Cracker külföldi eladásainak növelése érdekében állítunk ki az Anugán.
Pavlova Olga, a Detki Keksz igazgatója:
– Minden az elvárásaink szerint alakult. Hozzáteszem, hogy nem vártam csodákat. Szeretnénk külföldre is értékesíteni. Cégünknél idén exportosztályt hoztunk létre. Akivel az Anugán kellett találkoznunk, azzal sikerült.
Takács Ferenc, a Biogold Natur Kft. igazgatója:
– Bioétolajat kínálunk napraforgóból, lenmagból és tökmagból. A Veszprém megyei Nemesvámoson lévő üzemünkben tizennyolc éve gyártunk olajokat, és négy éve álltunk rá a bióra. Úgy gondolom, érdemes kiállítani, mert menni kell a vevő után.
Bajai Ernő