Informálást, és nem befolyásolást várnak el a reklámtól

A GfK Hungária legutóbbi, 2007. februári felmérésének eredményei szerint tíz emberből négy érdeklődik az újdonságok iránt, és nem vonakodik új dolgokat kipróbálni. A sokszor újdonságokról is hírt adó reklámokkal szemben a legfőbb követelmény az, hogy informáljanak. A megkérdezettek háromnegyede szerint a reklám manapság már életünk része. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 februárjában mintegy 1000 fő megkérdezésével történt kutatásának kérdései egyebek mellett azt is firtatták, vajon mennyire fogékony a hazai lakosság az újdonságok és technikai fejlesztések iránt, továbbá hogy hogyan viszonyulnak a reklámokhoz.

Valamivel nyitottabban
Tíz emberből közel négy (38 százalék) állítja, hogy érdeklődik az új irányzatok és fejlesztések iránt, és feltétlenül kipróbálja az új dolgokat. Ez a csoport nyolc évvel korábban is majdnem ugyanekkora arányt (39 százalék) képviselt.
Közel ekkora arányt képviselnek 2007-ben az „óvatos” fogyasztók, akik nem érdeklődnek kimondottan az újdonságok iránt, és hagyják, hogy azokat mások próbálják ki először. E csoport aránya most 36 százalék, amely jelentős növekedés az 1999-es 30 százalékhoz képest.
A legalacsonyabb arányt az a fogyasztói tábor képviseli, amely az újdonságok iránt nem érdeklődik, és ragaszkodnak a már kipróbált, jól bevált dolgokhoz. E „konzervatív” fogyasztói csoporthoz tartozik 2007-ben a magyarok 26 százaléka. 1999-ben még 31 százalékos arányt képviseltek, így csökkenésük kapcsán elmondható, hogy a magyarok az elmúlt évek során valamivel nyitottabbak lettek az újdonságokra.

Túlzó, zavaró, de életünk része
Az újdonságokról a fogyasztók sokszor a reklámokból értesülnek. A GfK Hungária februári kutatása során a fogyasztók reklámokkal kapcsolatos állításokat értékeltek. Legnagyobb arányban (86 százalék) azzal az állítással értettek egyet, amely szerint a reklámoknak elsősorban informálniuk kellene, nem pedig befolyásolniuk. Hasonlóan magas arányban (75 százalék) értettek egyet azzal is, hogy manapság a reklám már az életünk része. A fogyasztók háromnegyede úgy véli, hogy a reklámok mindig túlzók, így nem hihetők. A válaszadók 67 százaléka ért egyet azzal az állítással, miszerint reklámozás nélkül a termékek olcsóbbak lennének.
Minden második megkérdezett szerint a reklámok összezavarják az embereket, akik így azt sem tudják, mit vásároljanak meg.
Legkevésbé azokkal az állításokkal értettek egyet a fogyasztók, amelyek a reklámok szórakoztató szerepét firtatták. A válaszok alapján csupán 32 százalék gondolja azt, hogy a reklámok változatosságot hoznak az életünkbe. Ez az arány nyolc, illetve négy évvel korábban még némiképp magasabb volt. A reklámot a megkérdezettek 30 százaléka tartja a szórakozás esztétikailag kellemes formájának, de csak 27 százalékuk szokta a reklámokban hallott dallamokat, szlogeneket dúdolni.

Mennyire ért ön egyet az alábbi kijelentésekkel egy 1-től 4-ig terjedő skálán, ahol az 1 = egyáltalán nem ért egyet, 4 = teljesen egyetért? (az adatok a válaszadók százalékának átlagában kifejezve)
Az „egyetértek” és „teljesen Állítás egyetértek” együttes százaléka
2007 2003 1999
A reklámok nem befolyásolják igazán a közvéleményt 38 41 41
A reklámok összezavarnak, az ember nem tudja, mit vásároljon meg 50 58 53
Manapság a reklám az életünk része 75 74 78
A reklámoknak informálniuk kellene, nem pedig befolyásolniuk 86 85 89
Reklámozás nélkül a termékek olcsóbbak lennének 67 72 66
A reklám a szórakoztatás esztétikailag kellemes formája 30 36 31
A reklámok manapság elkerülhetetlenül szükségesek 53 55 56
A reklámok mindig túlzók, így nem hihetők 75 76 73
A reklámozás szükségtelen 37 47 37
A reklámok változatosságot hoznak az életünkbe 32 39 38
A reklámok rávesznek bennünket, hogy felesleges dolgokat 63 61 50
vásároljunk meg.
Gyakran azon kapom magam, hogy a reklámokban hallott 27 32 30
dallamokat vagy szlogeneket dúdolom
Forrás: GfK Hungária, Életstílus-kutatás 2007