Idén 2-2,4 százalékkal bővülhet a magyar export

A magyar export 2-2,4 százalékkal bővül az idén – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Varga Mihály közölte, hogy várhatóan idén is 7 milliárd euró körül lesz a külkereskedelmi mérlegtöbblet.

A jelenlegi forintárfolyam segíti az exportáló cégeket, és semleges az államháztartásra, a kormánynak nincs árfolyamcélja – mondta Varga Mihály. Hozzátette: tavaly az export rekordösszeget, 81,7 milliárd eurót ért el.

A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra: a KSH idén március 5-én közzétett adatai szerint 2013-ban az összesített magyar export értéke – euróban számítva 2,2 százalékkal múlta felül az előző év kivitelét, a behozatal 74,7 milliárd euró volt, 1,9 százalékkal nőtt a 2012. évihez képest.

Varga Mihály kiemelte: a külkereskedelmi mérleg aktívuma 7,0 milliárd eurót tett ki, amely 354 millió euróval haladta meg az előző évit. Rámutatott: Magyarország elsődleges külkereskedelmi partnere az Európai Unió (EU), ezt jól mutatja, hogy a 2013. évi, euróban számított magyar export 77,1 százalékát, az import 71,6 százalékát bonyolítottuk le az Európai Unió tagállamaival. Az EU tagországait tekintve 9,5 milliárd euró többlet mutatkozott a magyar külkereskedelmi mérleg egyenlegében – fűzte hozzá.

Az EU-n belül legjelentősebb partnerünk továbbra is Németország, a teljes export több mint negyede irányult a német államba – emelte ki.

A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra: a kormány meghirdette „a nyugati tartás – keleti nyitás” politikáját, ennek első eredményei már látszanak.

Kifejtette: az EU-n kívüli országok – az euróban nyilvántartott adatok szerint – 2013-ban a magyar exportban 22,9 százalékot képviseltek, míg az importban ez az érték 28,4 százalék volt.

Euróban számolva az unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben az export – az európai uniósnál nagyobb mértékben – 4,1 százalékkal nőtt, az import 0,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Varga Mihály kifejtette: az unión kívüli első számú piacunkra, Oroszországba az előző évhez viszonyítva változatlan szinten maradt a kivitel, 2,55 milliárd eurót tett ki. A második legnagyobb EU-n kívüli exportpiacunk, az Egyesült Államok esetében kiemelkedő mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett a kivitel és 2,47 milliárd eurót ért el. Emellett 17,3 százalékos kivitelbővülést teljesített az ország Törökországba, ebben a relációban 1,42 milliárd eurós exportot ért el Magyarország.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a keleti nyitás jegyében a Kínába irányuló export is ígéretesen, 6,9 százalékkal emelkedett, és ezzel 1,5 milliárd eurót ért el. Dél-Koreába a magyar kivitel 25,1 százalékkal nőtt, elérte a 225,2 millió eurót.

A keleti nyitás stratégiájába illeszkedik a latin-amerikai országokba menő magyar kivitel erősítése, a latin-amerikai államok közül a Brazíliába irányuló magyar export 18,9 százalékkal bővült, 303 millió eurót tett ki.

A miniszter a magyar kivitel termékszerkezetéről elmondta: a teljes külkereskedelmi termékforgalom több mint felét, 43,5 milliárd eurót a gépek és szállítóeszközök kivitele tette ki, ami jelentősen nőtt 2012-höz viszonyítva, a növekedés húzóereje a járműiparhoz kapcsolódott.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az árufőcsoportok között a legdinamikusabb bővülést a feldolgozott termékek forgalmában érte el az ország, a kivitelük és behozataluk volumene 6,9, illetve 7,2 százalékkal emelkedett.

Varga Mihály a jövőbeni kormányzati célokról kiemelte: Magyarország 2012-2020 közötti évekre szóló külgazdasági stratégiájának elsődleges céljai közé tartozik, hogy elősegítse a magyar gazdaság exportteljesítményének növekedését, a „több lábon állás” érdekében törekedjen az ország a piaci diverzifikációra is.

A tárcavezető kiemelte: a kormány további célja, hogy a következő években, 2018-ra a jelenlegi egyötöd helyett a magyar export mintegy harmada jusson el az Európai Unión kívüli országokba, térségekbe.

Varga Mihály hangsúlyozta: a külkereskedelem piaci diverzifikációja mellett további kiemelt cél a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) export részarányának további növelése, a nemzetközi piacra való kilépésük támogatása.

Kiemelte: az Eximbank tavaly megújított exportélénkítési hitelprogramja (EHP) 2013-14-ben kedvezményes kamatozású hitelt kínál a magyarországi exportáló és beszállító vállalatoknak, ezzel is segítve, hogy a magyar tulajdonú cégek nagyobb arányban vegyenek részt a kivitelben.

Kérdésre Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: bíznak abban, hogy békés megoldást találnak a felek az orosz-ukrán konfliktusra, mert mindkét ország ígéretes piac a magyar külkereskedelem számára.

Varga Mihály egy másik kérdésre kiemelte: az ellenzéknek lényegében nincs gazdaságpolitikai programja, egyes kérdésekben a vezetőik mást-mást mondanak a gazdaságpolitikáról. (MTI)