Ambiciózus tervekkel készülnek a jövőre a vállalatvezetők

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre. Ambiciózus növekedési tervekkel készülnek a közeljövőre, ennek azonban számos akadályát is látják: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése komoly kihívás elé állítják a döntéshozókat.

A PwC Magyarország munkatársai hetedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1300 vállalatvezetővel készített interjút.
A megkérdezett hazai vezérigazgatók fele tervez szervezeti növekedést és költségcsökkentést is a következő tizenkét hónapban, és minimálisan, de nőtt azok száma, akik vállalkozókkal vagy start-upokkal terveznek együttműködést.
Az első számú vezetők 89%-a bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit (változatlan az egy évvel korábbihoz képest), a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott (39-ről 47 százalékra; 1. ábra).
„Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszódtak, de így utólag úgy tűnik: 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált. A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is. Aligha kívánhatok mást, mint hogy folytatódjék a derűlátás és legyen végre egy nyugodt, kiszámítható évük a vállalatok vezetőinek” – vélekedett Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Merre fordulnak a vezetők?

A vezérigazgatók körében készített kutatásból kiderül, hogy a legfontosabb külpiac továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (Románia előrelépett a második helyre). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban. Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben (2. ábra).

„A magyarországi cégek számára hagyományosan Németország a legjelentősebb külpiac és célország. Románia lassabb ütemű, de szintén folyamatos térnyerésének hajtóerői a földrajzi közelség mellett a magyar kisebbségen keresztüli könnyebb kapcsolatépítés lehet, valamint a piac mérete, ami duplája a hazainak” – kommentálta a kutatás eredményeit Urbán László közgazdász.

Melyek a legnagyobb kihívások?
Míg a világ vállalatvezetői idén – a davosi világgazdasági fórumon bemutatott felmérésben – leginkább globális, az üzleti tényezőkön túlmutató veszélyforrásokat jelöltek meg fő aggodalmaknak, addig a magyarországi döntéshozók legfontosabb problémái lokálisak és leginkább csak a munkavállalókkal kapcsolatosak.
Világszerte a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látjuk, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.
Magyarországon a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára, a globális problémák súlya jelentősen visszaesett (3. ábra).
„Évek óta 50% feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni. A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90%-a állította például, hogy az ún. soft skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett” (4. ábra) – hangsúlyozta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak: a megkérdezettek közel 60%-a mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37%-a érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.
Óhajtott kormányzati prioritások
A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.
A vállalatok életét felforgató tényezők
Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító – azaz diszruptív – tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak. Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától (5. ábra).
A szakadékot csökkentő és növelő globalizáció

A globalizáció legfőbb érdemei közé az erőforrások szabad globális piacának megteremtését és az internet általános elérhetőségét sorolják az első számú vezetők. A folyamat eddig legkevésbé a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését segített megakadályozni, és szintén a lista végén szerepel a méltányos és hatékony adózási rendszerek világszintű létrejötte (6. ábra).

„A globalizáció pozitív és negatív hatásai ma már az élet minden területén érvényesülnek, a gazdaság esetében pedig még erőteljesebben megmutatkoznak. A globalizáció hozzájárul többek között a tőke, a munkaerő, az áruk és az információ hatékonyabb áramlásához, az infrastruktúra, az adatvédelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a globalizáció negatív hatásai is érvényesülnek a gazdaságban: egyre nehezebb például megtalálni az egyensúlyt a nyílt globális piaci verseny és a nemzethatárokon belüli zártabb szabályozások között” – mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.