Hét éve nem változik a foglalkoztatás a kkv-szektorban

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 10. 17. 12:15

Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállalkozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt – állapítja meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.

A jelentés az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapítja meg, hogy “Magyarország a felzárkózó országokra jellemző profillal rendelkezik”.


A dokumentum szerint tízből két mutatóban romlott a magyarországi helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de Magyarország helyzete ezekben is – egy kivétellel – elmarad az uniós átlagtól.

A kivételt a közigazgatás hatékonysága jelenti. Ezen a területen a magyarországi helyzet több szempontból jobb, mint az uniós átlag. Magyarországon jóval gyorsabban lehet vállalkozást indítani, mint általában az EU-ban, a költségek pedig vagy alacsonyabbak, vagy alig magasabbak az uniós átlagnál. A jelentés hiányolja, hogy a vállalkozások által igénybe vett legfontosabb 8 közszolgáltatásnak csak a fele érhető el interneten keresztül, míg az EU-ban átlagosan 89 százalékuk.

A 27 uniós tagállam viszonylatában utolsó helyre került Magyarország a kormányzati szabályozás általános terhének nagysága miatt aszerint a mutató szerint, amely az állam által meghatározott vállalkozói környezetet hivatott bemutatni. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az ehhez a mutatóhoz felhasznált adatok nem frissek, 2008-ból származnak, a kormányzat pedig “a 2011-ben elfogadott Széll Kálmán Terv keretében a kkv-k képviselői és a nemzeti hatóságok segítségével azonosítja a kkv-kat sújtó adminisztrációs nehézségeket”.

Szintén a helyzet romlását állapította meg az Európai Bizottság a közbeszerzések terén. A testület méltatja, hogy Magyarországon a közbeszerzésen elnyerhető pénzeknek az uniós átlagnál jóval nagyobb hányadát nyerik el kis- és közepes vállalkozások. A mutatót ugyanakkor az húzza le, hogy míg az uniós országok átlagában a közbeszerzések csaknem háromnegyedéhez elektronikus, internetes szolgáltatás kapcsolódik, Magyarországon ez csak a közbeszerzések 28 százalékánál van így.

A jelentés ismerteti, hogy Magyarországon a vállalkozások 99,9 százaléka kkv, amelyek a gazdaság teljes hozzáadott értékének 53,8 százalékát adják, és a magánszférában, a pénzügyi szektoron kívül dolgozó alkalmazottak 72,7 százalékát foglalkoztatják. A mikrovállalkozások az üzleti szektor 36 százalékát teszik ki – írja a jelentés.

“A kormány továbbra is aktív kkv-politikát folytat, de néhány intézkedés káros hatással lehet a kkv-kra” – állapítja meg az Európai Bizottság.

A kkv-k számát tekintve a Magyarországról szóló jelentésből kiderül, hogy a 2005-ös bázisévhez képest 2010-ig egy-két százalékos hullámzás tapasztalható; 2006 végéig csökkent a kkv-k száma, majd emelkedni kezdett, a 2008-as pénzügyi válságot követően ismét csökkent, majd 2010 elején a jelenlegi szinten stabilizálódott. A hozzáadott érték tekintetében a jelentés megállapítja, hogy 2005-ben és 2006 elején még az uniós trenddel egybevágóan gyarapodott a magyar kkv-k által megtermelt hozzáadott érték, 2006-ban viszont Magyarország jelentősen lemaradt: a pénzügyi válság előtti utolsó időszakban az uniós kkv-k átlagosan a 2005-ös hozzáadott érték valamivel kevesebb mint 140 százalékát termelték, addig Magyarországon a kkv-k az összes hozzáadott értéket tekintve csak 20 százalék alatti növekedést mutattak ugyanebben az időszakban. A különbség a jelentésben található adatok tanúsága szerint csökkent ugyan, de nem szűnt meg.

Az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniós kkv-k válaszúthoz érkeztek, talpra állításukhoz további kormányzati segítségre van szükség.

“A kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában” – vélekedett a bizottság közleménye szerint Antonio Tajani, a bizottság vállalkozáspolitikáért felelős tagja.

A testület közleménye kitér arra, hogy egyedül Németországban és Ausztriában teljesítettek olyan jól a kkv-k, hogy mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás tekintetében sikerült túlszárnyalniuk a 2008-as válság előtti szintet. Egyedül a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték területén egyébként a 27 uniós tagállam közül mindössze nyolcban haladja meg a jelenlegi szint a válság előtti utolsó időszakét, és összesen négy olyan ország van, ahol a kkv-k több embert foglalkoztatnak, mint a válság előtti időszakban. A bizottság megjegyzi, hogy a finanszírozási lehetőségek a legtöbb tagállamban romlottak; sok vállalkozás nem jut hozzá az igényelt hitelekhez, az üzleti környezet pedig tagállamonként rendkívül különböző. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink