Halaszthatatlan transzferár-dokumentáció

A nemzetközi ügyletek száma jelentősen növekszik. Magyar­or­szág is egyre jobban integrálódik az EU piacába, és nemzetközi tár­saságok választják országunkat közös regionális szolgáltató­köz­pont, gyártóközpont, illetve nemzetközi holdingtársaságok hely­színéül. Emellett nő a magyar társaságok befektetési ked­ve, a határokon túl is. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan pe­dig a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek száma is növekszik. A magyar transzferár-nyilvántartási előírásoknak meg­fe­le­lő­en a kapcsolt vállalatok közötti ügyleteket dokumentálni kell – tudtuk meg Mekler Anitától, a PwC transzferárazásokkal fog­lalkozó adómenedzserétől. A transzferárak nemcsak a hagyományos árucsere során kerültek a figyelem központjába, egyre fontosabbak csoportszinten a royalty fizetések, az anyavállalati hitelek. Ezek az ügyletek mind-mind alkalmasak arra, hogy erőteljesen befolyásolják a befizetendő adó nagyságát a nagy adóterhelésű országokból a mérsékeltebb terheket kivető országok felé. Az alapvető törvényi szabályok kialakítása után – 2003. január 1-jén – a Tao-tv. 18. §-a egy új, transzferár-nyilvántartási kötelezettséget előíró bekezdéssel egészült ki.
A magyar transzferárszabályok azon információk dokumentálását írják elő, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

Speciális csoporttal ellenőriz a hatóság
Az adóhatóság létrehozott egy kifejezetten a transzferárképzéssel kapcsolatos kérdések vizsgálatára specializálódott csoportot, és ellenőrzésekbe kezdett, így a megfelelő nyilvántartások elkészítése mára elkerülhetetlen feladattá vált. Mint Mekler Anita mondja, az APEH-vizsgálatok eddig inkább a nyilvántartások formai követelményeire koncentrálódtak, de az önálló csoport létrejöttével és mára már az APEH által is használt adatbázisok segítségével a vizsgálatok egyre inkább fokuszálnak a nyilvántartások tartalmi elemeinek vizsgálatára, azaz a megfelelő transzferárképzési módszer kiválasztására. A 2003-as törvénymódosítást kiegészítette a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003. PM rendelete 2003. szeptember 1-jétől. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társaságiadó-bevallás benyújtásának idő­pont­jáig. Az egyes szerződések összevonhatók, amennyiben a teljesítési feltételek azonosak, vagy a szerződések tartalmukban szorosan összefüggnek.
Az elkészített nyilvántartást akkor kell módosítani, ha a szokásos piaci árat érintő körülményekben olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenének. Némileg egyszerűbb az eljárás a kis értékű és valóban egyre ritkább, nettó ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű szerződések esetén.

APA csökkentheti a kockázatot
Mint Mekler Anita mondja, a várhatóan szigorú ellenőrzés nemcsak mulasztási bírságot állapíthat meg, ha egy cég nem készíti el a dokumentációt. Amennyiben kapcsolt vállalkozások magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények között érvényesítenének, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adóalap módosítható. Ennek megfelelően adóhiány is megállapítható, ebben az esetben pedig a megállapított hiány 50 százalékát mint bírságot és természetesen a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni. A kockázatokat csökkenthetik a cégek, ha – némileg hasonlatosan a feltételes adó-megállapítás intézményéhez – előzetes ármegállapítási kérelmet (Advance Pricing Agreement – „APA”) nyújtanak be, amelyre idén január elsejétől van lehetőség. A pozitívan elbírált kérelem alkalmazható az adózó és az adóhatóság között kialakuló esetleges jogviták elkerülésére, valamint a nemzetközi vállalatcsoporton belüli kettős adóztatás kiküszöbölésére. Az előzetes ármegállapítási kérelem lehet egyoldalú (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki), kétoldalú (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki), valamint többoldalú (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki). De itt is akadhatnak buktatók: számos cég gondolhatja, hogy egyoldalú kérelem esetén nem kérik a külföldi állam adóhatóságának véleményét. Az információcsere intézményén keresztül azonban a magyar APEH minden egyes esetben kikérheti a társzervezet véleményét. Az előzetes ármegállapítás díjköteles és határozott időre szól, legalább 3, legfeljebb 5 évre.
L. M.