Magazin: Ha erősödik a fogyasztói bizalom, növekszik a vásárlási kedv

A Trade magazin kérésére a Niel­sen összeállította az élelmiszer-kiskereskedelem néhány lényeges trendjét, amely befolyásolja az ­FMCG-piac idei alakulását.

Kiskereskedelmünk bevétele a Nielsen által mért élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kategóriájában 4,0 százalékkal nőtt tavaly, az előző évhez viszonyítva. Valamivel nagyobb arányban, mint a vizsgált huszonegy fejlett európai ország 3,6 százalékos átlaga.

Emelkedett az átlagár
6,5 százalékkal

Amíg Magyarországon az FMCG-kategóriák átlagára 6,5 százalékkal emelkedett, egyik évről a másikra, addig Európában ez a mutató plusz 3,6 százalékot jelez. Mennyiséget tekintve nálunk a bolti eladás 2,5 százalékkal csökkent, míg földrészünk a vizsgált országok átlagában változatlan maradt.

Magyarország mellett, mennyiség szempontjából, tíz további európai országban regisztráltunk csökkenést: A mi mutatónkat meghaladó mértékben csökkent az FMCG kiskereskedelmi forgalma Csehországban, Görögországban és Portugáliában, majd utánunk sorrendben Ausztria, Olaszország, Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Törökország következik.

Egész Európa lassult

Nemcsak országonként, hanem időszakonként is hullámzik az FMCG-kis-
ke­­­reskedelem teljesítménye. Ezzel kapcsolatban Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója megállapítja:

– Lassúnak bizonyult egész Európában a negyedik negyedév, amely a 2012-es negyedévek közül a leggyengébb mutatókat produkálta. Földrészünk huszonegy fejlett országában a napi fogyasztási cikkek nominális kiskereskedelmi forgalmának növekedési üteme a tavalyi első negyedévi átlag 4,7 százalékról a negyedikben 2,8 százalékra csökkent. Mennyiséget tekintve valamelyest javuló tendenciát látunk, és a harmadik negyedévi 0,4 százalékos csökkenés után a negyedik negyedév mutatója mínusz 0,2 százalék. Figyelmet érdemel, hogy amíg a huszonegy ország élelmiszer-kiskereskedelmének átlagára 3 százalékkal emelkedett, addig az élelmiszerárak növekedési üteme lényegesen különbözik az egyes országok között.

Hazánkban hatodik legnagyobb
a növekedési ütem

Magyarországon az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum értékben mért kiskereskedelmi forgalma 2012-ben 126 százalékkal haladta meg a 2006. évit. Ez a vizsgált országok között a hatodik legnagyobb növekedési ütem.

Az élen Törökország áll 194 százalékkal, majd következik Lengyelország (156), Norvégia (137), Szlovákia (130), Egyesült Királyság (128) után Magyarország (126). Egyetlen országban csökkent a boltok bevétele tavaly, 2006-hoz képest: Görögország mutatója 98 százalék.

Ha az eladott áru mennyiségét nézzük, akkor Magyarországgal együtt négy országban adtak el az élelmiszerüzletek kevesebb árut tavaly, mint 2006-ban: Németországban az összehasonlító index 98 százalék, Dániában 94, Magyarországon 93, míg Görögországban 91 százalék.

Mennyiségben a legnagyobb növekedést elért országok listáját Lengyelország vezeti, 134 százalékkal. További sorrend a vizsgált országok felső harmadában: Törökország (123), Norvégia (119), Szlovákia (116), Spanyolország (114), Portugália (113), valamint Csehország (111).

Egyes kategóriák kétszámjegyű növekedést értek el

Térjünk vissza a magyarországi FMCG-piacra. Az átlagok eltakarják, hogy egyes kategóriák a változások közepette is tudnak növekedni. Például élelmiszer kiskereskedelmében – értéket tekintve – az átlagosnál jóval nagyobb mértékű, kétszámjegyű növekedést ért el többek között a margarin, jégkrém, vodka, gabonapehely és -szelet, továbbá a kakaópor 2012. február–2013. január során, az előző hasonló időszakhoz
viszonyítva.

Azzal egy időben a Nielsen által mért legnagyobb forgalmú tíz kategória közül mennyiségben többet adtak el sörből, ásványvízből és tejfölből egyik évről a másikra.

Megállt az élelmiszer-kiskereskedelem évek óta tartó koncentrálódása.

A Nielsen által mért 70 háztartási vegyi áru és kozmetikum kategóriájának kiskereskedelmi forgalmából – értéket tekintve – a bolttípusok piaci részesedése (százalékban)

Forrás: Nielsen

A 400 négyzetméter feletti üzlettípusok értékben mért piaci részesedése ugyanis a legutóbb felmért tizenkét hónap során 65 százalék, ahogyan egy évvel korábban is. Így a 400 négyzetméteres és kisebb üzletekre stabilan 35 százalék jut.

Fogyasztói bizalom:
túl a mélyponton

Amíg a 2012-es évet a magyar fogyasztók alacsony fokú bizalma jellemzi, addig pozitívan változik a helyzet az idei első negyedév során.

A Nielsen negyedévenként több mint ötven országban, köztük hazánkban fogyasztói bizalmi indexet állapít meg. Az index összegzi, hogy a válaszadók milyennek látják személyes pénzügyi helyzetüket a következő tizenkét hónapban, mit tartanak a munkahelyi kilátásokról és a megkérdezés időpontjában milyen a vásárlási kedvük.

A múlt év negyedik negyedévéről jóleső érzéssel jelenthette a Nielsen: „Már nem a magyar fogyasztók bizalmi ­indexe a legalacsonyabb a világszerte vizsgált ötvennyolc ország közül”. Addig ugyanis öt egymást követő negyedévben Magyarországon mértük a legalacsonyabb fogyasztói bizalmi indexet. Mivel a görögök indexe 46-ról 35 pontra csökkent, egyik negyedévről a másikra, a magyarok eléjük kerültek. 2013-ban eddig azt látjuk, hogy tovább erősödik a fogyasztói bizalom.

Javul a személyes pénzügyi helyzet megítélése

Idén az első negyedévi megkérdezés során jóval kedvezőbben ítélik meg személyes pénzügyi helyzetüket a következő tizenkét hónap során a magyar fogyasztók, mint három hónappal korábban. Ennek köszönhetően hazánkban a fogyasztói bizalmi index is nőtt, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat negyedévenként mér fel, ötvennyolc országban.

Ha nem is kiváló, de jó lesz személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónap során, nyilatkozta az index egyik alkotóeleméről a megkérdezett magyarok 17 százaléka az első negyedévben, szemben az előző felmérés 12 százalékával. Negatív véleményt most 77 százalék mondott, míg három hónappal korábban 84 százalék. A többiek nem tudták eldönteni.

Az index további két összetevője közül viszonylag kedvezőbb helyzetet tükröznek a válaszok a következő kérdésre: „Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van?” A kérdésre a magyar megkérdezettek közül 8 százalék válaszolt igennel mind a tavalyi harmadik, mind a negyedik negyedévben. De idén az első negyedévben már 11 százalék tartotta vásárlásra kedvezőnek a jelenlegi időszakot.

Ez a javuló megítélés eredményezi, hogy Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol legnagyobb mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, a negyedik negyedév után az elsőben 37 pontról 43-ra emelkedett a mutató.

Ha a trend folytatódik, remélhető, hogy a fogyasztók vásárlási kedve is nagyobb lesz az év folyamán. (Folytatjuk)