Ha a Z generáción múlik a környezetvédelem, van miért aggódnunk
A jövő generációját nem érdekli eléggé a környezetvédelem? Mit teszünk azért, hogy zöldebbek legyünk? Tudjuk, mit jelent a zero-waste? Mit tartunk veszélyesebbnek a műanyaghulladékot, vagy a légszennyezést? A Jófogás online kutatása a többi között ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Túl környezettudatos a magyar?
A magyarok zöldebben gondolkoznak, mint ahogy azt a logisztika elbírná. A kutatás szerint az internetezők 95%-ának fontos a környezetvédelem, és ez a pozitív hozzáállás a szemetünkön is meglátszik. A kitöltők 89%-a ugyanis szelektíven gyűjti a szemetet, de hiába a magyarok buzgalma, az országban komoly nehézséget okoz a szelektív hulladék elszállítása. Sajnos nem szokatlan látvány, hogy a szelektív hulladékgyűjtőkből szó szerint kifolyik a szemét, sőt Budapesten annyira súlyos a helyzet, hogy az elmúlt héten voltak olyan házak, ahol arra szólították fel a lakosokat, hogy ne gyűjtsék szelektíven a szemetet, inkább keverjenek össze mindent a vegyes hulladékkal, mert azt biztosan elszállítják.
A több ezer online kitöltő a legújabb környezetvédelmi trendekben is otthon van, például háromnegyedük tisztában van a zero-waste fogalmával, mely fenntartható, hulladékmentes életmódot vagy arra való törekvést jelent. Vannak azért olyanok, akik bizonytalanok a fogalommal kapcsolatban, minden ötödik kitöltő szerint a zero-waste pusztán annyit takar, hogy műanyag palack helyett üvegkulacsot kell használni.
Legkevésbé a fiataloknak fontos a szelektív hulladékgyűjtés
A kutatásból kiderült, hogy sajnos a jövő generációja gondolkozik legkevésbé zölden. A Z generáció (16-20 évesek) harmada nem tartja fontosnak a környezetvédelmet és a hulladékot sem gyűjti szelektíven. A Baby boom generáció (51-69 évesek) viseli leginkább szívén Földünk sorsát, 98%-uk fontosnak tartja a környezetvédelmet, és 94%-uk a hulladékot is válogatja. Az Y (21-35 évesek) és az X generáció (36-50 évesek) is kiemelkedően zölden gondolkozik, de a veteránoknak (70+ évesek) már csak 71%-a szelektál és 23%-uk szerint a környezetvédelem sem fontos.
Sajnáljuk a nejlonba szorult teknősöket
Célba ért a sok óceáni műanyagszemétről terjedő üzenet a közösségi média felületein, mert a magyar internetezők fele a kutatás szerint a műanyaghulladékot tartja a legveszélyesebbnek. 31%-uk a talaj-, víz- és légszennyezéstől félti Földünket, 16% pedig az erdőirtást tartja legpusztítóbbnak környezetvédelmi szempontból.
Felesleges szelektíven gyűjteni, hiszen úgy is összekeverik a szemetet
Ezen az állásponton áll azoknak a kitöltőknek a fele, akik nem gyűjtik szelektíven szemetüket. A nem szelektálók közül minden ötödik ember lustaságból nem válogat, túl időigényesnek tartja. 16%-uk szerint az ő hulladékmennyiségük nem számít, ezért nem érdekli őket a kérdés, 15%-uk pedig úgy gondolja, hogy a szelektálás nem oldja meg a környezetszennyezés problémáját, ezért feleslegesnek tartja a folyamatot.
Fontos, hogy a legfiatalabbak is megértsék a környezetvédelem fontosságát, ezért a megfelelő edukáció kulcsfontosságú. A magyar internetezők döntő többsége fontosnak tartja a környezetvédelmet és tesz is érte, ami bizakodásra adhat okot zöldebb jövőnkkel kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkeink
Egyre keresettebbek a teljes munkaidős kiskereskedelmi állások az USA-ban
Egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a kiskereskedők az álláskeresők részéről a…
Tovább olvasom >Környezettudatosak az ételrendelők
Legalábbis ezt állapítja meg a magyar, szlovák és román piacon…
Tovább olvasom >Mit eszel holnap?
A Nestlé Hungária rendszeresen méri a magyar lakosság egészséges táplálkozáshoz…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >