Globális jelentés mutat rá az élelmezési válságokra, míg a COVID-19 új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak

Megjelentette új, éves elemzését az élelmezési válságokról egy a súlyos éhínségekkel foglalkozó ENSZ ügynökségekből, kormányzati és civil szervezetekből álló nemzetközi csoport.

Az élelmszerválságok elleni globális hálózat a jelentés legfőbb megállapításai mellett online felületén elérhetővé tette az azokat bemutató multimédia tartalmakat és partnereinek ide vonatkozó nyilatkozatait.

Az élelmezési válságokról szóló globális jelentés 2020

2019 év végére 135 milliót is meghaladta az akut élelmiszerhiányban szenvedők száma, és az érintett 55 országban 17 millió gyermek volt alultáplált. További 75 millió gyermek növekedése elégtelen a krónikus alultápláltság következményeként.

Nem volt ilyen rossz a helyzet az akut élelmiszerhiány tekintetében az első jelentés 2017-es megjelenése óta.

Továbbá tavaly 183 millióan voltak nehéz körülmények között – ők azok, akiknél egy válság vagy sokk könnyedén súlyos éhezést generálhat.

A jelentésben szereplő 135 millió ember nagy része (73 millió) Afrikában él, 43 millióan a Közel-Keleten és Ázsiában, és 18,5 millióan Latin-Amerikában és a Karib-térségben.

Az elemzés által feltárt negatív trend mögött számtalan ok áll: konfliktusok – a legfontosabb tényező, ami miatt 77 millió ember éhezik; klímaváltozás (34 millió ember) és gazdasági turbulenciák (24 millió).

Az éhezés mértékéről

Akut élelmiszerhiányról beszélünk, ha a személy nem jut elegendő élelemhez; megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor a személy hosszabb ideje nem jut a normál, aktív élethez szükséges ételhez.

A globális hálózatról

Az élelmszerválságok elleni globális hálózat az élelmezési válságok gyökerét fenntartható módon kezelni igyekvő törekvések, programok, partnerségek és kezdeményezések összekapcsolására, integrálására és támogatására jött létre.

A jelentés egy konszenzuson és partnerségen alapú elemzésen eredménye, ami 15 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre: száhili aszályellenőrzésért felelős állandó államközi bizottság (CILSS), Európai Unió, Éhínség Előrejelző Hálózat (FEWS NET), ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), globális élelmiszerbiztonsági klaszter, globális táplálkozási klaszter, az integrált élelmezésbiztonsági skála (IPC) globális támogató egysége, Fejlesztési Kormányközi Hatóság, Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutató Intézet (IFPRI), Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA), Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC), UNICEF, USAID, Világélelmezési Program (WFP), ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) és az UNHCR.