GKI: októberben kissé javultak az üzleti, romlottak a fogyasztói várakozások
A GKI konjunktúraindexe októberben kissé javult, de továbbra sem érte el júliusi szintjét, az üzleti várakozások pozitív irányba mozdultak, a lakosságiak viszont már negyedik hónapja romlanak – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint októberben a GKI konjunktúraindexe 0,5 ponttal mínusz 18,8 pontra erősödött, ezzel az index az áprilisi esésének szinte pontosan a felét dolgozta le. A fogyasztói bizalmi index októberben 3,1 ponttal mínusz 34,2 pontra romlott, míg az üzleti 1,7 ponttal mínusz 13,4 pontra javult szeptemberhez képest.
Az üzleti szférában elsősorban az ipari várakozások javultak, de kedvezőbb lett a kereskedelmi vállalkozások véleménye is, miközben az építőipari és főleg a szolgáltató cégek kissé pesszimistábbak lettek. Az iparban ugyan az elmúlt időszaki termelés megítélése kissé romlott, a termelési várakozások és a rendelésállomány – beleértve az exportrendeléseket is – megítélése viszont sokat javult. A növekedés fő akadálya továbbra is a kereslet hiánya.
Az építőipari bizalmi index június óta rendkívül szűk sávban mozgott, októberben a magasépítők kilátásai javultak, de a mélyépítőké romlottak. Az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományoké kissé romlott.
A kereskedelmi bizalmi index értéke a július-októberben szűk sávban ingadozott, októberben enyhén nőtt. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése októberben javult, míg a rendelések várható alakulásáé kissé romlott.
A szolgáltatói bizalmi index októberben harmadik egymást követő hónapja csökkent a koronavírus-járvány okozta válságot követő kilábalás júliusi csúcspontja után. Októberben egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése, mint szeptemberben.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága októberben erősödött, a javulás a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek köszönhető.
Ugyanakkor kiemelték, hogy a lakosság körében tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem.
Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban erősödött, akárcsak a fogyasztók inflációs várakozása.
A felmérés alapján a magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában októberben összességében javult, ami az ipari és kereskedelmi cégek kissé erősebb optimizmusának köszönhető, míg az építőipari cégek a legborúlátóbbak. A lakosság is pesszimistább lett.
A GKI közlése szerint az emberek októberben saját pénzügyi helyzetük alakulását a szeptemberinél rosszabbnak, megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak érezték. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hullámok a cégtrendben – a felszámolások és cégalapítások változó arcai
Csökkenő megszűnések mellett is csökkenő cégszámok a cégtrendben. A cégalapítási…
Tovább olvasom >IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >