GKI: kényszerűen javul a külső egyensúly

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a világgazdasági válság nyomán a magyar gazdaság kényszerpályára került.

Látványosan javul a külső egyensúly, ugyanakkor 4-5%-kal visszaesik a gazdaság teljesítménye. A reálkeresetek 2-3%-kal, a vásárolt fogyasztás 5%-kal csökken. Jelenleg mintegy 400-450 milliárd forint bevételi kiesés prognosztizálható a költségvetési törvényhez képest. Az áfa és a jövedéki adók emelése után is alacsony, 3,5% körüli infláció valamint a kereslet visszaesése következtében jelentősen csökken a vállalkozások nyeresége, s ezzel a költségvetésbe folyó nyereségadó is. A vártnál alacsonyabb bértömeg és a mintegy 5%-kal visszaeső vásárolt fogyasztás is bevételkiesést okoz. Az áfa- és jövedékiadó-emelés a munkaadói tb-járulék, kisebb részben az szja csökkenése formájában visszakerül az adózókhoz. Kiadási oldalon a költségvetési törvényhez képest 300-350 milliárd forint körüli csökkentés várható. Ennek egy része a tartalékok, illetve egyes fejezeti kiadási előirányzatok zárolásából, másik része a támogatások visszafogásából  fakad. Végeredményben az államháztartás egyenlege mintegy 100 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél, ami a kisebb GDP-hez viszonyítva 3% körüli hiányt eredményez. Ez hasonló a 2008. évihez, az adott nemzetközi környezetben még elfogadható. 

Idén megakadályozhatatlan az államadósság növekedése. (Európa nagy részéhez hasonlóan!) Ha a rendelkezésre álló nemzetközi hitelkereteket Magyarország jórészt vagy teljes egészében lehívja, a bruttó adósság technikailag akár 80% fölé is nőhet, bár ez függ a forint év végi árfolyamától is. Ha a lehívott összeg nagyobb része betétként az MNB-nél marad, akkor ez az adósságnövekedés főleg a biztonságos finanszírozhatóságért vállalt devizatartalék-növelés átmeneti ára. A helyzet konszolidálódásával e hitelek a későbbiekben feleslegessé válnak, vagy más, drágább hitelek kiváltását szolgálhatják. Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból. Az IMF szerint a G20-ak átlagos államháztartási hiánya 2009-ben a GDP 9%-a lesz, államadósságuk pedig már 2009-ben eléri a GDP 90%-át.

A pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény a 2008. évi 7,8 milliárd euróról 2009-re 2 milliárd euróra, a GDP 2,2%-ára csökken. Az import visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás – bár a kamatteher emelkedik –, s 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt is döntően a működőtőke nettó beáramlásának vagy az IMF-EU hitelnek kell finanszíroznia.

Az üzleti szférában 1-2%-kal, a közszférában 6-7%-kal esnek a reálbérek. Valószínű a szürke jövedelmek enyhe növekedése is. A lakosság reáljövedelme 1,5-2%-kal csökken. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága látványosan emelkedik. Ez részben a kényszer – a növekvő hiteltörlesztés, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása –, részben az érdekeltség – a betéti kamatok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nő, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség – következménye. A GDP-arányos megtakarítási ráta legalább 5%-ra emelkedik.