GKI-javaslatok a gyorsulásra

A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy olyan, kevés elemből álló, de egyértelmű és gyors intézkedéssorozatot javasol a kormánynak, amellyel a hitelesség visszaállítható, és az üzleti bizalom megteremthető. Ennek része kell, hogy legyen egy többlépcsős adóreform, valamint egy alátámasztott eurócsatlakozási menetrend meghirdetése. Nagy a veszélye annak, hogy a gazdasági növekedés évi három százalék körüli szinten beragadhat Magyarországon, ami a térség országaihoz képest további leszakadáshoz vezethet – mondta dr. Vértes András, a GKI elnöke, a kutatóintézet sajtótájékoztatóján.
A GKI szakértői azzal a javaslattal álltak elő, hogy az államháztartás jövő évi folyó kiadásainál a nominális szinten tartás érvényesüljön. A GKI javaslatai között szerepel egy többlépcsős adóreform az egyensúlyi célokkal összhangban, amely csökkentené az adóelkerülést, és növelné a gazdaság kifehérítését. Az euró magyarországi bevezetése a GKI szerint 2012–2013-ra tűzhető ki, a menetrendben szerintük szerepelhetne, hogy Magyarország 2009-ben belép az euró „előszobájának” tekinthető ERM–II. rendszerbe.
A gazdasági növekedés üteme részben a kiigazítás, részben a kedvezőtlen időjárás hatására 2007-ben rendkívüli módon lefékeződött, s 2008-ban is csak 3 százalék körülire gyorsul fel. A térség valamennyi országa ennél sokkal nagyobb fejlődést ért el. Sereghajtóvá váltunk – véli Vértes András is.

Megrekedve
A reformfolyamat a nem megfelelő előkészítés, az átfogó és világos koncepció hiányában, a megvalósítás számos súlyos hibája, továbbá az ellenzék és az érintett rétegek éles szembehelyezkedése miatt a vártnál kisebb eredményekhez vezetett, majd megrekedt. Érdemi változások kezdődtek az egészségügyben, a központi közigazgatásban, a nyugdíjrendszerben, az ártámogatásoknál és a felsőoktatásban. A gazdaság valamelyest fehéredett. A parlamenti ellenzék populista érvekkel folyamatosan támadta a reformokat, s végül a jogi gátat alkotó népszavazás modelljének kiépítésével ellehetetlenítette azok egy részét, illetve az átalakítás folytatását.
A cégek bérezési magatartása figyelembe vette a magasabb inflációt, a reálbérek a szándékoltnak megfelelően két év alatt összesen mintegy 3 százalékkal estek, de 2008 tavaszától lassan emelkednek.
A kiigazítás fő terheit a közepes és a magasabb jövedelmű lakosság viselte, de az alacsony jövedelműeket is érzékenyen érintette. Az ország versenyképessége a szubjektív rangsorokban kissé romlott. Az export dinamikája, összetétele kedvezően alakult. A belföldi kereslet összehúzódása viszont súlyosan érintette a hazai piacra értékesítő kis és közepes cégeket. Az aktivitási és foglalkoztatási ráta alacsony maradt, a munkanélküliség kissé nőtt.

Adóreform három változatban
A GKI háromféle, céljait tekintve hasonló, de eszközeiben különböző, többlépcsős adójavaslatot dolgozott ki. Mindhármat már jövő évben el kellene kezdeni. Bármelyiket is indítsák be, céljuk a gazdaság fehérítése, és ezzel párhuzamosan a legális jövedelmek adóterhelésének számottevő csökkentése lenne az évi 1,7 millió forint vagy afeletti jövedelmek esetében.
Dr. Vértes András ismertette: az első változat szerint bevezetnének egy tízezer forintos havi egészségügyi kártyát, de ezzel egyidejűleg a természetbeni egészségbiztosítási járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást (eho) eltörölnék. A kártyapénzt – a javaslat szerint – a munkaadók és a munkavállalók megosztva fizetnék, a nyugdíjasok, a tanulók és a rászorultak esetében a költségvetés vállalná át a terheket.
A második változat szerint az szja mai 36 százalékos kulcsa 28 százalékra csökkenne, 7,2 millió forint feletti éves jövedelem esetében viszont 40 százalék lenne. Itt a természetbeni egészségbiztosítási járulékok plafonja havi 12 ezer forintot tenne ki.
Az első változat esetében 300-350 milliárd forint esne ki a költségvetésből, a második változat mintegy 450 milliárd forintba kerülne, de a második esetében a költségvetési szféra kisebb bérkiadásai miatt legalább 100 milliárd forintot vissza lehetne szerezni.
A harmadik változat a GKI már korábban ismertetett szuperbruttósítási modellje lenne. Ez azonban technikailag 2009-ben már nem valószínű, hogy bevezethető.
A GKI szakértői egyúttal azt javasolják, hogy az államháztartás folyó kiadásainál 2009-ben a nominális szinten tartás érvényesüljön azokon a területeken, amelyeket a kormányzat nem preferál, a szociális támogatásoknál pedig egyértelműen fokozottan érvényesítsék a rászorultság elvét.

A nyugalom gazdaságpolitikája kellene
A kiigazítás eddigi eredményei nyomán a gazdaság egyértelműen elindult a kibontakozás irányába. Mindenhol Európában lassul a növekedés és gyorsul az infláció, nálunk fordítva: gyorsul a fejlődés és lassul az infláció. A gazdaság külső és belső egyensúlya erőteljesen tovább javul, az államháztartás hiánya 2008-ban kedvezőbben alakul a konvergenciaprogramnál. Az EU-források beáramlása gyorsul. A munkanélküliség stagnál, a reáljövedelem, a fogyasztás és a beruházás emelkedni kezd. Mindez 2008 őszén, 2009 elején tükröződni fog a várakozásokban is.
A javaslat szerint most leginkább a „nyugalom” gazdaságpolitikájára lenne szükség. A változásoktól való tartózkodás következtében a kormány népszerűsége nőhet, a nyugalomra vágyó, az ellenzék változtatási terveitől félő szavazók egy része a kormánypárt részére valószínűleg visszaszerezhető. Ugyanakkor e pálya veszélye, hogy a növekedés évi 3 százalék körüli szinten beragadhat, ami a térség országaihoz képest további lassú leszakadáshoz vezet. Ezt jobb lenne elkerülni.
Az átfogó reformok gyors bevezetése több államháztartási alrendszerben gazdaságilag ugyan előnyös lenne, de a reformfáradtság időszakában ezek elfogadása és eredményes bevezetése nem is lenne elképzelhető. Nagyobb reformokat a társadalom most aligha fogadna el, „reformdiktatúra” pedig a jelenlegi helyzetben nem érvényesíthető. Kedvezőbb és még reálisan elképzelhető változatként olyan gazdaságpolitika vihető végig, amely a hitelességet és bizalmat javítja, és ezzel együtt néhány területre koncentrálva gyorsítja a szerkezeti átalakulást.
Ilyen lehet például a pénzügyi felelősségről szóló törvényi szabályozás 2008. őszi elfogadása (adott esetben egyszerű többséggel is). A konvergenciaprogram folytatásaként pedig 3 százalékos hiánycélt tartalmazó 2009. évi költségvetési javaslat előterjesztése és elfogadása.
A szerkezeti változások folytatását (és ezzel is a hitelesség erősítését) szolgálná egy olyan többlépcsős adóreform (változtatás), amely az egyensúlyi célokkal összhangban van, és magatartás-változást eredményez a gazdasági szereplők viselkedésében (leginkább az adóelkerülésben, a szürke- és feketefoglalkoztatásban).
A tanulságokból okulva a parlamenti pártoknak a következő időszakban a társadalmi-szakmai-politikai erőcsoportokkal széles körű párbeszédet célszerű folytatniuk a hosszabb távon alapvető jelentőségű, legkésőbb a következő ciklusban elkerülhetetlenül napirendre kerülő változtatások előkészítésére. Ilyen ügyek mindenekelőtt az önkormányzati reformok; a nyugdíjrendszer átalakítása, az öregedő társadalom kihívásaira adandó válasz, az egészségügy további átalakítása. A magyar gazdaság versenyképességét, távlati növekedési lehetőségeit mindenekelőtt az ezeken a területeken előbb-utóbb végbemenő, későbbi reformok eredményei fogják eldönteni. Ezek jó szakmai és társadalmi előkészítése csak úgy lehetséges, ha az előkészítésre lényegében a következő választások előtt a nyilvánosság számára követhetően sor kerül (és a kiforrott elképzelések alapján a szavazók is világosan látják, milyen tartalmú reformokra adják majd a felhatalmazásukat).
Cz. P.