GfK: A krónikus betegségek terhe az egész társadalmat sújtja

Hazánkban a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud és korcsoportonként vizsgálva is magas ez az arány – derül ki a GfK HealthCare legfrissebb adataiból. Emellett sokan, legalább egymillióan vannak, akik nincsenek tisztában állapotukkal, nem tudnak arról, hogy valamilyen betegségben szenvednek. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is.

Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy a fejlett világ egészségügyi rendszereinek legnagyobb terhe a krónikus betegségek kezeléséből ered, amely a teljes ellátás költségeinek legalább háromnegyedéért felelős. A várható élettartam növekedésével, a jól kezelhető krónikus betegségek gyarapodásával és a felhasználható technológia fejlődésével egyre több krónikus betegnek vagyunk képesek egyre magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást nyújtani. Azonban úgy látszik, mindennek terhe olyan nagy, hogy összeroppantja az egészségügyi rendszereket.

„A GfK HealthCare elmúlt három évben elvégzett vizsgálatai alapján gyors helyzetkép vázolható fel a krónikus betegek helyzetéről. Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud. Korcsoportonként vizsgálva is nagyon magas ez az arány. Már a 15-18 éveseknek 26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a 60 év felettiek körében pedig 84 százalék ez az arány” – mondta el dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója.

A fiatal, 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb (8%), ezt követi a szorongás, depresszió (a 20-29 évesek körében 6%), illetve már itt is, a korcsoport 6 százalékánál megjelenik a magasvérnyomás-betegség. A 30-39 évesek legtöbben a migrént, illetve a gyakori fejfájást (9%), valamint az allergiát (9%) említették. A 40-49 évesek korcsoportjában már a magas vérnyomás vezeti a betegségek listáját (16%), ezt követi az ízületi gyulladás (13%), illetve a migrén (12%). A 60 év felettiek 59 százalékának van magasvérnyomás-betegsége, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.

Emellett sok, legalább egymillió olyan beteg is van, aki nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, a GfK Hungária vizsgálatai alapján összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is. A magasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek 90 százaléka tudja magáról, hogy beteg, azonban a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelést és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében pedig csupán a betegek 30 százaléka tud arról, illetve fogadja el, hogy beteg.

„A krónikus betegek legnagyobb része elméletben tudja, hogy állapota elsősorban az életmódjától függ, azonban a mindennapi gyakorlatban mégis keveset tesznek saját egészségükért. Saját bevallásuk szerint csak minden második megy el rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán és mindössze egytizedük igyekszik csökkenteni a stresszt” – tette hozzá dr. Lantos Zoltán.
Az adatok azt mutatják, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük saját magukért. Ezt a magára vett terhet az egészségügy azonban nem képes tovább viselni.