FruitVeB: stratégiai cél a 3,5 millió tonnás termés elérése

A magyar zöldség- és gyümölcságazat stratégiai célkitűzése, hogy az unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusának végére elérhető legyen az ágazatban a 3,5 millió tonnás termésmennyiség – közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke hétfőn Budapesten, egy szakmai rendezvényen.

Mártonffy Béla a FruitVeB évértékelő ülésén elmondta: a termelés ekkora felfuttatása mintegy 100 ezer új munkahely létrehozását is jelentené vidéken.

Az idei eredmények jobbak a vártnál, a fagy és az aszály ellenére 2012-ben közepes termést, mintegy 2,4 millió tonna zöldséget-gyümölcsöt takarítottak be – mondta. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt azonban mintegy 20 százalékkal nőttek a termelői árak, mert sok területen, például a csonthéjas gyümölcsöknél jelentős volt a terméskiesés.

A FruitVeB elnöke elmondta, hogy az almáskertekben ugyanakkor a kedvezőtlen időjárás nem tett akkora kárt, mint azt előzetesen várták, így a termés mennyisége az idén a tavalyi 450 ezerrel szemben mintegy 640 ezer tonna lett, ezen belül azonban jelentősen nőtt az ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs aránya. A 2012-es gyümölcstermés összességében 888 ezer tonnára rúgott.

Mártonffy Béla külön is szólt arról, hogy az ágazat fejlesztése érdekében vissza kell szorítani a feketegazdaság arányát – ugyanis vannak olyan területek, ahol ez eléri a 40-50 százalékot is -, emellett javítani kell a TÉSZ-ek működési feltételeit, valamint ösztönözni és támogatni kell a technológiai fejlesztéseket. A versenyképesség növelése érdekében pedig, amint arra lehetőség lesz, a mostani általános forgalmi adó mértékét 10 százalék körülire kell mérsékelni az ágazatban. Hozzátette: az agrárkormányzat által támogatott promóciós akciók – például a dinnyét vagy az almát népszerűsítő kampány – sikeresek voltak.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a tárca kitörési pontként tekint az ágazatra, a FruitVeB-et pedig ennek megfelelően stratégiai partnerként kezeli, amit megállapodás is rögzít. Hozzáfűzte: a kormány feladata, hogy a jó, versenyképes gazdasági működéshez megteremtse az ezt lehetővé tévő jogi környezetet. Példaként hozta a szakmaközi törvény elfogadását. (MTI)